Hónapokig üres volt egy hálátlan, de fontos pozíció a Silicon Valley Banknál a csőd előtt
Kockázatkezelési vezetőnek – chief risk officer (CRO) – nevezik azt munkatársat, aki a kudarcok és végső esetben a csőd elkerüléséért felel a vállalatoknál. Szerencsés esetben a ténykedése alig észrevehető, riportokat összegez, üzletmeneteket ellenőriz, anomáliák után kutat, és felfedi a céget fenyegető problémákat. A Silicon Valley Banknál vélhetően bőven lett volna dolga tavaly a szóban forgó munkatársnak, csakhogy a pozíciót 2022-ben nyolc hónapon keresztül senki sem töltötte be, derül ki a Wall Street Journal (WSJ) beszámolójából.
A posztot korábban betöltő Laura Izurieta ugyanis tavaly áprilisban távozott a banktól, majd utódja, Kim Olson csak decemberben érkezett meg, ám eközben baljós tendenciák bontakoztak ki: romlott a technológiai iparág helyzete és szigorodott a kamatkörnyezet. Mindezt persze a kockázatkezelő hiányában is konstatálta a bank vezetése, amit jól szemléltet, hogy az igazgatótanács kockázati bizottsága tavaly
majdnem annyiszor ülésezett, mint összesen a megelőző három évben.
Hiányzott azonban az a kolléga, aki érdemben reagálhatott volna az aggasztó fejleményekre, ráadásul a többi vezetőt jellemzően jobban érdekelték a szédületes megtérülési ráták az ügyleteket övező kockázatoknál az amerikai lap szerint.
Persze a CRO munkája sem biztosíték a problémák elkerülésére, sőt, bizonyos esetekben akár fokozhatja azok valószínűségét. A munkakör a kétezres években terjedt el az amerikai vállalatoknál, és azóta több kutatás kimutatta, hogy hamis biztonságérzettel kecsegtet. A hatóságok ugyanis megelégszenek a kockázatkezelési vezető jelenlétével, amire a bankok bátrabban köthetnek rizikósabb hitelszerződéseket és vághatnak bele bonyolultabb ügyletekbe. A cégen belül továbbá a kereskedők és bankárok bízva a kockázatkezelő felügyeletében és kijózanító közbelépésében lazábban kezelhetik a döntéseiket övező veszélyeket a kelleténél.
A WSJ arra is emlékeztet, hogy bár a kockázatkezelésért felelős vezetők kordában tarthatják vagy legalábbis optimalizálhatják a cég által vállalt rizikót, végső soron a felelősség nem őket, hanem a vezérigazgatókat terheli. Ennek változására egy, a lapnak nyilatkozó szakértő nem lát sok esélyt, mivel a CRO-k potenciális akadékoskodása nyugodtabb időkben a profitszerzés rovására menne.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
