Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. május 20. 04:34 Pénz

Milyen meredek lejtőre kerül a magyar gazdaság? Attól függ, hogy Elon Musk vagy Bill Gates jóslata jön be

Az elemzői várakozásokat is felülmúló mértékben, 8,2 százalékkal hasított a magyar gazdaság az év első három hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal keddi adatközlése alapján. Az uniós mezőnyben is erősnek számító adat zárhatja le most egy időre a hasonlóan magas negyedéves növekedési adatok időszakát, ugyanis a világgazdaság elhúzódó és újabb problémái miatt globális gazdasági lassulás várható az év további részében, ami a magyar gazdaságban is érezhető lesz.

A KSH keddi adatközlését megelőzően a Portfolio.hu-nak nyilatkozó elemzők növekedési előrejelzései között az idei és a jövő év egészére vonatkozóan a szokásosnál jóval nagyobb volt a szórás. 2022-re 2,5 és 5,9; 2023-ra pedig 2 és 4,7 százalék között mozogtak a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések. A megkérdezett hat elemző egy része azt sem tartotta kizárhatónak, hogy ebben a két évben egymást követő két negyedévben legyen gazdasági visszaesés, ami technikai értelemben recessziónak nevezhető.

A magyar gazdaság kilátásai jelenleg leginkább az orosz-ukrán háború és ennek világgazdasági következményei miatt bizonytalanok: ez magyarázza leginkább, hogy miért van ekkora eltérés az előrejelzések között. A hazai elemzők mellett a nemzetközi sajtóban is egyre gyakrabban számolnak a gazdasági visszaesés lehetőségével az év további részében akár globális szinten is. Ebben a cikkben ezért annak néztünk utána, hogy milyen tényezők határozzák meg ezeket a félelmeket, és hogy a nemzetközi gazdaság lassulása vagy akár egy esetleges globális recesszió milyen kockázatokat jelenthet a magyar gazdaságnak.

A lassulás biztos, a visszaesés nem

Múlt héten a washingtoni Nemzetközi Pénzügyek Intézete (Institute of International Finance) 2,2 százalékos növekedést jelzett előre idénre. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, hiszen ha a világgazdaság teljesítménye a 2021 végén mért szinten maradna, idén 2,3 százalékos lenne az előző év egészéhez képest mért növekedés az intézet szerint. Az intézet vezető közgazdásza, Robin Brooks szerint ebben a növekedési pályában „szűk hely marad” a recesszió elkerülésére, ami azt jelenti, hogy a világgazdasági konjunktúrában is benne van két egymás követő negyedév, amikor a GDP negatív irányba változik. A recessziót jóslók táborát erősíti a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is, aki szerint az Egyesült Államokban akár másfél évig is elhúzódhat a visszaesés.

Mások nem ennyire pesszimisták. A Nemzetközi Valutalap (International Monetary Fund – IMF) még úgy is 3,6 százalékos globális növekedést vár idénre, hogy a háború kitörését követően 0,8 százalékponttal csökkentette az előrejelzését, a Világbank pedig 4,1 helyett 3,2 százalékos globális növekedésre számít az idén. A recessziót nem, de világgazdasági lassulást érzékelő Bill Gates szerint ugyanakkor ez a forgatókönyv is elég aggodalomra ad okot.

Vannak, akik úgy látják, hogy akkor lehet alapja a recessziós félelmeknek, ha a dolgok a világgazdaság meghatározó térségeiben egyszerre alakulnak szerencsétlenül. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora és a Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza szerint az előrejelzések az utóbbi időben elkezdték kiemelni a növekvő regionális kockázatokat, de alábecsülik annak a mértéket, amennyire ezek egymást felerősíthetik. Ha a kínai lezárások még jobban összekuszálják a globális ellátási láncokat, a dráguló szállítmányozás, az alapanyag- és alkatrészhiányok újabb körei az Egyesült Államokban és Európában is tovább növelhetik az inflációt.

Most ez egy elhúzódó orosz-ukrán háború miatt együtt járhat azzal, hogy a nyersanyagok drágák maradnak, ami együtt viszont már az európai és észak-amerikai vásárlóerőt is negatívan érintheti. Ha a Fed beindított és az Európai Központi Bank egyes döntéshozói által beindításra érdemesnek tartott kamatemelési ciklusa miatt ezek a régiók lassulni kezdenek, az együtt már a globális importkeresletet is annyira negatívan érinthetné, ami világszerte káoszt idézhet elő a pénzügyi piacokon is Rogoff szerint.

Kína, USA, EU

Ezeknek a forgatókönyveknek az egyidejű megvalósulása elég bizonytalan, de röviden azt is érdemes kicsit megnézni, hogy milyen kilátások vannak az egyes meghatározó régiókban. Kínában hétfőn jelent meg több fontos gazdasági adat, amik az amúgy sem túl optimista várakozásoknál is borúsabb képet festettek a kínai gazdaság áprilisi teljesítményéről.

Az ipari termelés 2,9, a kiskereskedelmi forgalom pedig 11,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, és a Bloomberg Economics becslése szerint a bruttó hazai termék áprilisban 0,68 százalékkal esett vissza, amihez hasonló legutoljára 2020 februárjában történt. A rossz hírek mellett viszont vannak optimizmusra okot adóak is: Chetan Ahya, a Morgan Stanley vezető ázsiai közgazdásza szerint az ellátási láncokra nehezedő nyomás valószínűleg áprilisban érte el a csúcspontját, és a következő hónapokban javulhat a helyzet, ami a globális inflációs nyomás egyik tényezőjének enyhülését jelentené. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sokáig eszi a magyar fizetéseket a konténerkáoszA tengeri szállítmányozás díjai az év elején már csökkenésnek indultak a világban, de a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy ezt egyből megérezzük. Ráadásul még egyáltalán nem biztos, hogy vége a globális felfordulásának.

A Bloomberg által idézet növekedési előrejelezések 3,5-4 százalék között alakulnak 2022 egészére vonatkozóan. Ez nem tragikus, de azért alacsonyabb, mint a kínai vezetés hivatalos 5,5 százalékos növekedési célja. És habár a kínai gazdaságpolitika egy elég jelentős költségvetési élénkítő csomaggal igyekszik elérni, hogy a terveknek megfelelően alakuljanak a számok, az élénkítésnek könnyen keresztbe tehet a zéró Covid stratégia. Úgy tűnik ugyanis, hogy mivel sok a 80 év fölötti oltatlan, és ősszel lesz a pártkongresszus, ahol sok tisztviselőt választhatnak újra – nekik emiatt most nem áll érdekükben megkérdőjelezni Hszi Csin-ping döntéseit -, nem fogják ezt az irányvonalat feladni a következő hónapokban. Ebből pedig az következik, hogy

az újabb lezárások esetén jelentősen csökkenhet az idei kínai gazdasági növekedés.

Hasonlóan zavaros a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a Federal Reserve május elején az elmúlt két évtized legnagyobb szigorítását hajtotta végre, amikor fél százalékponttal növelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel folytatta a márciusban megkezdett kamatemelési ciklust, ami a tervek szerint egészen 2023-ig kitart majd több lépésben. 

A Fednek nem lesz könnyű dolga, ugyanis az inflációért egyaránt felelősek olyan világgazdasági tényezők, mint az ellátási láncok problémái vagy a magas energiaárak, és az olyan klasszikus gazdasági túlhevülésről árulkodó tényezők, mint a szinte az egész amerikai gazdaságra kiterjedő munkaerőhiány (áprilisban a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt). A tényezők egy része tehát kezelhető monetáris politikával, másik részük viszont nem. Emiatt pedig az a kockázat, hogy ha a szigorítás túl erősre sikerül, akkor a gazdaság recesszióba kerül, és a munkanélküliség nőni kezd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBerúgta az ajtót a Fed, az ablakon távoznak a befektetők?Nagy kérdés, hogy az amerikai kamatemelések részvénypiaci hatása a következő hónapokban a 2000-es vagy az 1994-es forgatókönyv szerint alakul-e majd.

Ahogy arra a Wall Street Journal cikke is emlékeztet, az elmúlt 80 év során a Fed soha nem csökkentette az inflációt olyan mértékben, mint amennyire most tervezi – 4 százalékponttal – anélkül, hogy recessziót okozott volna. Az amerikai jegybank döntéshozói bizakodóak, és remélik, hogy meg tudják találni a szigorításnak azt a szintjét, ahol csak az álláshirdetések, és nem a munkahelyek számát csökkenti a kamatemelés. 

Az elemzők ebben már nem annyira biztosak. A CNBC május elején publikált felmérésében megkérdezett 30 elemző és közgazdász csaknem kétharmada mondta azt, hogy a Fed kamatemelései ciklusa recessziót idézhet elő a következő egy évben. A Bloomberg hasonló, május 6. és 11. között végzett felmérése szerint a következő 12 hónapban a recesszió valószínűsége 30 százalék, ami az áprilisi 27,5 százalékhoz képest némileg emelkedett, és kétszerese a közgazdászok három hónappal ezelőtti előrejelzésének.

Végül pedig szintén sok a bizonytalanság az Európai Unió gazdasági kilátásai körül. A már említett gyenge kínai gazdasági teljesítmény hatása már érződik az Európai Bizottság hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéseiben.

 

Eszerint a kínai lassulás és az ukrajnai háború miatt a korábbi 4 százalék helyett már csak 2,7 százalékos növekedést várnak idén az EU egészében, az eurózónában eredetileg várt 3,5 helyett 6,1, százalékos, az egész EU-ban pedig 6,8 százalékos infláció mellett.

Az Európai Bizottság arra az eshetőségre is készített előrejelzést, ha Oroszország leállítaná az EU-ba irányuló földgázexportját: ez további 2,5 százalékpontot faragna le a növekedésből,

tehát ebben az esetben az EU gazdasága gyakorlatilag stagnálna az idén, és a második félévben recesszióra lehetne számítani.

A másik jelentős uniós növekedési kockázat pedig az lenne, ha az Európai Központi Bank kamatemelésbe kezdene. A Bloomberg nemrég névtelen forrásokra hivatkozva írt arról, hogy idén három alkalommal is kamatemelést tervez az EKB, amit a kormányzótanács egyik tagja is megerősített a Politicónak. Az amerikai helyzethez képest az eurózónában sokkal kevésbé egyértelmű, hogy szükség lenne kamatemelésre, hiszen a munkanélküliség márciusban még csaknem 7 százalék volt, a bérnövekedés tempója jóval lassabb, mint az amerikai, és az inflációt jelentős részben az energiaárak növekedése okozta.

Mi lesz ebből Magyarországon?

Mennyire jelentenek veszélyt ezek a világgazdasági tényezők a magyar gazdaságban az év hátralevő részében? Erről az idei év egészére az egyik leginkább optimista előrejelzést (5,7 százalék) adó Virovácz Pétert, az ING szenior elemzőjét, és az egyik leginkább pesszimista előrejelzést (2,5 százalék) adó Török Zoltánt, a Raiffeisen elemzőjét is megkérdeztük.

„A mi előrejelzésünk azért alacsonyabb, mert pesszimistább az energiaellátás kérdésében” – mondta Török Zoltán, hozzátéve, ez nem azt jelenti, hogy bekalkulálták volna, hogy az EU embargót vet ki az orosz fosszilis energiahordozókra,

hanem arra számítanak, hogy ellátási problémák lesznek.

Például egy olyan esetben, ha az oroszok csak a szerződésekben biztosított minimális mennyiséget szállítják földgázból, ahogy azt a háborút megelőző hónapokban tették.

Ez Magyarországon például azt eredményezheti, hogy korlátozni kell a gázfelhasználást az ipari nagyfogyasztóknak. De a német gazdaságban – ahova Oroszország nem hosszú távú szerződések alapján szállít – nagyobb problémákat is okozhat. Török szerint viszont ha ezzel nem lesznek problémák, 4-5 százalék körül is alakulhat az idei magyarországi gazdasági növekedés.

Virovácz szerint az év második felében számos olyan tényező van, amit nagyon nehéz előrejelezni, és mivel Magyarország kis nyitott gazdaság, az exportján keresztül erősen függ a nemzetközi hatásoktól. Ezért meghatározó lesz, hogy Kínában lesz-e további lassulás a zéró Covid stratégia miatt, és hogyan alakul az energiaellátás vagy az ellátási láncok konszolidációja.

„Az első negyedévben már oldódtak a kínálati korlátok, de a háború miatt ebben volt egy nagy visszalépés. A második félévben sok múlik majd azon, hogy a lakossági fogyasztás hatása meddig tart ki, és hogy a vállalatok mennyire tudnak optimisták maradni a romló kamatkörnyezetben” – mondta, hozzátéve, hogy fokozatos lassulásra számít, amiben nagyon meghatározó lehet majd a háború kimenetele. Az energiaellátással kapcsolatban megjegyezte, hogy az ellátási problémák jelentősen csökkenthetik a növekedési kilátásokat, de ő egyelőre konkrétumok hiányában nem számol ilyesmivel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár látta a fényt az alagút végén, de a háború miatt bukta az idei terveit a magyar járműiparMár úgy tűnt, hogy fellélegezhet az iparág a járvány miatt kialakuló gyártási káosz csillapodása után, amikor a háború keresztülhúzta az optimista számításokat.

Az eurózónás és amerikai kamatemelések azért lehetnek negatív hatással a magyar növekedési kilátásokra, mert ha ezek a jegybankok emelnek, akkor a dollár- és euróalapú állampapírok kamatainak növekedése elszívja máshonnan a pénzt, és ez általában a világ más jegybankjait is emelésre kényszeríti. Ennek kapcsán Török Zoltán azt emelte ki, hogy a magyar jegybanknak az okozhat problémát, hogy itthon előbb kezdődött el a szigorítás, ezért elképzelhető, hogy az MNB-nek kell lassítania az emeléseket, hogy a ciklust időben elnyújtva igazodjon a nemzetközi környezethez. A probléma itt abból lehet, ha ezt nem sikerül jól eltalálni.

Az európai jegybank kapcsán megjegyezte, hogy az előrejelzésükben számolnak az idei három tervezett emeléssel, ahogy azzal is, hogy a magyarországi kamatemelések is lassítják a gazdaságot a hitelek drágulásán keresztül.

Én arra számítok, hogy Magyarországon egyértelműen lesz idén recesszió az év második felében

– mondta.

Virovácz szerint is benne van a pakliban, hogy az év második felében két egymást követő negyedévben is visszaessen a nemzeti össztermék, aminek az esélye még nőtt is a kiemelkedő első negyedéves eredmény után. Az európai és amerikai kamatemelési ciklus esetlegesen begyűrűző hatásai és a globális recessziós félelmek kapcsán viszont azt mondta, gyakran vannak olyan időszakok, amikor mindenki káoszt lát, de „aztán valami pozitívumot mindig talál a piac”. Most például szerinte a recesszió mellett már arról is beszélnek, hogy a Fed 2023-ban már kamatvágásra készül. De a második félévben a globális ellátási problémák enyhülése is egy potenciális pozitív trend lehet. Szerinte a jegybankok – főleg az eurózóna válságának tanulságait leszűrő EKB  – különösen oda fognak figyelni, hogy megfelelő tempóban és mértékben szigorítsák a pénzügyi feltételeket, hogy ne okozzanak ezzel recessziót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszélyes irányba indult el az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságTeljesen új makrogazdasági korszaknak ágyazhat meg, ha a béremeléseket az infláció fölé kezdik belőni a cégek. De mennyire reális az ár-bér spirál veszélye?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA korábbi becsléseket felülmúló inflációs ütemet lehet valószínűsíteni idénre és jövőre isHatásos-e az árkontroll, van-e létjogosultsága az adóemelésnek? Bod Péter Ákos véleménycikke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

Pénz EU eurózóna gazdaságpolitika gdp jegybank Kína növekedés usa Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Suppan Gergely
2022. június 27. 16:06 Pénz

Kell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?

Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.

Jandó Zoltán
2022. június 26. 16:13 Pénz

Sokkal kevésbé hatékony, cserébe sokkal drágább a magyar rezsicsökkentés, mint a külföldi megoldások

A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.