Egyre kevésbé jósolható meg, hogy lesz-e még idén nyugdíjemelés
Júliusban az éves általános infláció 17,6 százalék, a nyugdíjas infláció pedig 18,7 százalék volt. A nyugdíjakat januárban ehhez közeli arányban, 15 százalékkal emelték, ám ennek ellenére is nagy esély van rá, hogy 2023-ban a nyugdíjak mégsem fogják megtartani a reálértéküket.
Felülnézet: a kormány várhatóan októberben, esetleg novemberben dönt arról, hogy visszamenőleges hatállyal megemeli-e még a 2023-as nyugdíjakat. A döntés alapja szokás szerint az lesz, hogy az akkor látható aktuális számokból mekkora inflációt jósolnak majd az év egészére, ám most mozgó célpontra kell majd lőni, mert a számok hónapról-hónapra jelentősen változhatnak.
Számokban:
- Emelés nélkül a vásárlóerőt csak akkor tartanák meg idén a nyugdíjak, ha az éves kumulált nyugdíjas infláció nem lenne több 15 százaléknál.
- Január és július között ez a mutató a KSH friss jelentése szerint 24,2 százalék volt, de a következő hónapokban várhatóan csökkenni fog.
- Egy októberi döntéshez legfeljebb a szeptemberi adatokból indulhatnak majd ki, és ha például akkor már 20 százalék alatt lesz a január-szeptember közötti kumulált nyugdíjas infláció, akkor azt kell megjósolni, hogy a hátralévő három hónapban (október-december) a pálya befut-e 15 százalékra.
A döntés idén a szokásosnál is inkább politikai alapú lehet, mert amint a fenti számokból is látszik, a jóslás is jóval nehezebb. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy a kormány a csökkenő értékekre alapozva legfeljebb pár százalékponttal lövi be 15 fölé a várható éves nyugdíjas drágulást, és ekkora visszamenőleges kiegészítést ad majd.
Alulnézet: Amennyiben a kormány októberben nem találja el jól az éves végeredményt, (amely majd csak jövő év elején derül ki), akkor a nyugdíjak reálértéke csökkenni fog, ennek kompenzációját azonban nem szokták kifizetni, így történt ez például tavaly is.
A jelenlegi tervek szerint januártól 6 százalékos nyugdíjemelés következik, mert a kormány a költségvetésben ekkorára várja a 2024-es teljes évre vonatkozó inflációt.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
