Sokáig úgy tűnt, hogy három és fél évvel a budapesti vizes vb után megszűnik az eseményt szervező Bp2017 Kft., a vállalat azonban a saját végelszámolását is túlélte. A társaság megszüntetését még 2019 decemberében kezdeményezte a tulajdonosi jogokat gyakorló Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere azonban szinte napra pontosan egy évvel a végelszámolás elrendelése után az eljárás megszüntetéséről rendelkezett. Mindez újabb több százmillió forint közpénzt emésztett fel.
Változott a terv
A szervezőcég megszüntetésének legalább harmadszor futottak neki, de eddig valamiért mindig meghiúsult. Az eredeti elképzelés az volt, hogy már 2017 őszén elkezdik leépíteni a vállalatot, az alkalmazottak nagy részének is határozott időre szólt a szerződése. Attól függően, hogy mennyi utómunka volt az adott területen, egy-két hónappal a világbajnokság után kifutottak a kontraktusok, így a vb alatt még közel 150 foglalkoztatottnak 2017 végén már csak nagyjából a harmada dolgozott a cégnél.
Bár közvetlenül az esemény után felmerült, hogy a Duna Aréna fenntartását a Bp2017 Kft-re bízzák, ezt a feladatot végül első körben nem kapta meg a társaság, így az év végére minden akadály elhárult az elől, hogy a terveknek megfelelően beszántsák a projektcéget. Éppen ezért volt rendkívül meglepő, hogy 2018 elején hirtelen ismét toborozni kezdett a vállalat. A létszám először csak szép lassan nőtt, az év második felére azonban újra 100 fő környékére emelkedett.
Közel fél évvel a vizes vb lezárása után ugyanis valaki úgy döntött, hogy a cég még jó lesz valamire, hiszen mégiscsak megszervezett egy elég komoly világeseményt, márpedig ilyenből még jó néhányat terveztek Magyarországra a következő években. A vállalat vezetése ezek után igyekezett azt kommunikálni, hogy eredetileg is ez volt az elképzelés, azaz a céget nemcsak a vizes vb-re, hanem úgy általában a hasonló események megszervezésére hívták életre. Ennek azonban nemcsak a társaság neve mondott ellent, hanem az eredeti alapszabálya is, amelyben egyértelműen rögzítették, hogy a Bp2017 Kft. feladata a vizes vb megszervezése. Később, 2018 tavaszán azonban ezt módosították, és valóban az került be az alapszabályba, hogy
a vállalat más sport, sőt kulturális, tudományos vagy egyéb jelentősebb rendezvényeket is előkészíthet, illetve szervezhet.
Ezzel párhuzamosan 2018 elejétől mégis a cégre bízták a Duna Aréna üzemeltetését. A vállalat kapott néhány eseményt, de nem egyértelmű, hogy ezért kapta meg az uszodát is, vagy fordítva: ha már úgyis ők kezelik a komplexumot, akkor szervezzenek is oda valamit. Mindenesetre a cég szervezte meg abban az évben a műúszó junior és a szintén ifjúsági ökölvívó vb-t, de a vízilabda világliga szuperdöntőjét is. Az igazán nagy eseményeket azonban – hiába az egyébként logikus terv a szervezői tevékenység összevonásáról – nem a vállalat kapta, és nem is véletlenül.
Folyamatos botrányok
A cégnek ugyanis annyira sikerült lerombolnia a saját és úgy általában a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények nimbuszát, hogy az már politikai szempontból is kockázatot jelentett. A Bp2017 megítélése már a vizes vb előtt sem volt túl jó. Az esemény végül sokkal többe került, mint amiről eredetileg szó volt, és rengeteg masszívan túlárazottnak tűnő projekt kötődött a vállalathoz. A világbajnokság szervezési szempontból ugyan nem sikerült rosszul, de a hazai sajtója katasztrofális volt: tulajdonképpen naponta jelentek meg cikkek arról, hogyan drágult tovább az esemény.
A szinkronúszás és felkészülési létesítmények tervezése és kivitelezése az egyik legnagyobb értékű közbeszerzés volt.
Fotó: AFP/Europress
A vállalat körüli vihar hónapokkal később sem csitult: még akkor is sorra estek ki a csontvázak a szekrényből, amikor a társaság megtartásáról döntöttek. 2018 elején arról számoltunk be, hogy a cégnél durván elkalkulálták a vizes világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, ami miatt a rendezvény alatt üresen álltak a lefoglalt szobák, a Bp2017 pedig utólag nem akarta kifizetni a leszerződött hoteleket.
Közben az is kiderült, hogy az esemény kommunikációjára szánt milliárdoknak csak a töredéke jött vissza a jegyárakból, ami nem is csoda, hiszen a brutális összeget szinte teljes egészében a kormánymédiában költötték el, külföldön érdemben egyáltalán nem hirdették meg az eseményt. Majd bemutattuk azt a három és fél perces videót is, amelyre papíron 230 millió forintot költöttek el, holott szakértők szerint ennek 1 százaléka is sok lett volna.
Közben a vállalat gazdálkodását egy személyben felügyelő Balogh Sándorról is kiderültek bizonyos dolgok. Nagyjából ekkor írtuk meg, hogy egy rózsadombi sorházi lakásban egy olyan hozzá köthető cégháló működött, amely százmilliókkal károsította meg a magyar államot. Az érintett lakás történetesen a frissen kinevezett nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea tulajdonában állt. Mager és Balogh évekkel korábban egy párt alkottak, két közös gyermekük is van.
A Bp2017 körül tehát nemhogy fogytak volna, inkább sokasodtak a problémás ügyek. Ráadásul még az ezek ellenére rájuk bízott eseményeket sem kerülték el a botrányok. A boksz vb-nek például kifejezetten csúnya vége lett: amint erről a 24.hu beszámolt, a szövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, a vb-vel összefüggésben pedig teljesen érthetetlen kifizetések történtek.
Kongott a kassza
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2018 nyarán már a kormányban sem gondolták azt, hogy erre a cégre kellene bízni a hazai rendezésű sporteseményeket. Az állam részéről a céget felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztusban felkért egy ügyvédi irodát, hogy világítsa át a céget, és állapítsa meg, hogy miként lehetne mégis megszüntetni. Egy hónappal később – bár az audit még nem zárult le teljesen – az EMMI illetékesei már arról tájékoztatták a kormányt, hogy az addigi eredmények szerint nem nagyon vannak összhangban a cég menedzsmentje által mondottak és a vállalat tényleges beszámolója.
A Bp2017 vezetése váltig állította, hogy a tartozásokat lehet fedezni a rendelkezésre álló vagyonból, a könyvekből azonban más derült ki.
Éppen ezért már ekkor felmerült a veszélye, hogy a céget nem lehet csak úgy megszüntetni, a folyamat felszámolássá alakulhat. Ez pedig – amellett, hogy eleve elég rossz az optikája – azt is jelentette volna, hogy ismét rengeteg pénzt kell beletolni a költekezése miatt már eddig is sokat támadott cégbe.
Mindenesetre a kormányzat úgy döntött, hogy a nemzetközi sporteseményeket egy másik, frissen alapított vállalatra bízza. Az év végén létrehozták a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, amelyet pár hónappal később Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Nonprofit Kft-re kereszteltek át. Az elképzelés az volt, hogy ettől kezdve minden fontosabb rendezvényt ez a cég felügyel majd, azonban már hetekkel később látszott, hogy ez ebben a formában nem valósul meg.
A 2017-es budapesti vizes világbajnokság záróünnepsége
A Bp2017 Kft. sorsát azonban így is megpecsételte az új cég megalapítása. A vizes vb-t szervező vállalat megszüntetése azonban még hosszú hónapokig nem indult meg, szinte biztosan a bizonytalan anyagi helyzete miatt. A vállalat – szokás szerint jelentős késéssel leadott – 2018-as beszámolójából kiderült, hogy úgy kellene elvileg több mint 3 milliárd forint kötelezettséget kifizetnie 2019-ben, hogy évkezdetkor a bankszámláján és a pénztárában alig 100 millió forint van. A likviditási mutatókon is csak némi trükközéssel tudtak javítani: két medencét is a készletek közé soroltak, tehát úgy tűnt, mintha ezekkel (illetve az ezek eladásából befolyt pénzzel) akarnák kifizetni hitelezőiket.
Közben az is kiderült, hogy a Bp2017 Kft. milliárdokkal tartozik a szintén állami Antenna Hungáriának, amely jogi eljárást is indított a szervezőcég ellen emiatt.
Így a cég megszüntetéséhez vezető eljárást tényleg nehéz lett volna megindítani. Valahogy rendezni kellett legalább részben a helyzetet, ez pedig hónapokat vett igénybe. Sokatmondó, hogy a cégtől már 2019 elején elkezdték elküldeni az alkalmazottakat, de a végelszámolás megindításáról csak december 13-án határozott Kásler Miklós.
Körözik a gazdasági igazgatót
Ekkor a vállalat már tényleg teljesen vállalhatatlan volt. Balogh Sándor ellen ugyanis a megelőző hetekben több elfogatóparancsot is kiadtak költségvetési csalás és befolyásvásárlás miatt. A vállalkozó-cégvezetőt hivatali vesztegetéssel és több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, és azóta is keresi a rendőrség. A cégtől persze közben kirúgták, de erről már csak a körözések kiadása után tájékoztatta a G7-et a Bp2017 Kft. épp egy nappal a végelszámolás elrendelése előtt.
A hazai sporttörténet eddigi egyik legfontosabb sporteseményének pénzügyeit tehát egy olyan ember felügyelte, aki minden jel szerint üzletszerűen csalta az adót.
A végelszámolás azonban a hosszú várakozás ellenére sem ment komolyabb költségek nélkül. A vállalatnál már februárban 110 milliós tőkeemelésre volt szükség, hogy a hitelezőket ki tudják fizetni. A cégnek majdnem 24 millió forint adóhátraléka volt, de hasonló összeggel tartozott a Danubius Zrt.-nek is a versenyzők elszállásolása és étkeztetése miatt, és tízmilliókat követelt tőlük a fővárosi önkormányzat közvetlenül, illetve cégein keresztül.
Az egyik érintett, az Antenna Hungária azonban nem jelentkezett be a közel 2,5 milliárd forintjáért. A műsorszóró cég vélhetően elállt az ügyben indított jogi keresetétől, legalábbis erre utal, hogy a 2019-es beszámolójukban már nem ejtenek szót a Bp2017 Kft-ről. Bár az AH-nál az erre vonatkozó kérdésünkre korábban nem válaszoltak, úgy tudjuk, hogy teljesen nem csitultak el a hullámok, és a hatalmas tartozásnak még lehetnek következményei.
Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a Bp2017 Kft. ezt a tartozását nyilvántartja-e. A vállalat ugyanis máig nem adta le a 2019-es üzleti beszámolóját, és ezt egyelőre kérésünkre sem küldték meg*A vállalattól közérdekű adatigénylésben kértük ezt a héten, de ennek határideje még nem járt le..
Még 100 millió kellett
Mindenesetre a cég gazdálkodása körüli botrányból még a végelszámolásra is jutott. A vállalat sokáig még az elbukott perek ellenére sem adta ki a szerződéseinek listáját, erre végül csak tavaly ősszel került sor. A dokumentumokból pedig kiderült, hogy Balogh Sándor a vállalaton keresztül az ismerőseinek és a saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt, illetve az is, hogy az eseményt a kormány részéről miniszterként felügyelő Seszták Miklós üzleti köréhez is folyt a pénz a Bp2017 Kft-től. Seszták azóta kikerült a kormányból, és távozásának okai között több forrásunk szerint is szerepeltek a vizes vb körüli botrányok.
A cég és az általa szervezett legfontosabb esemény megítélése tehát egy fikarcnyit sem javult, és a vállalat pénzügyi helyzete sem valószínű, hogy sokkal kedvezőbbre fordult volna. Éppen ezért elég komoly meglepetés, hogy tavaly december közepén egy Kásler Miklós által szignált alapítói határozattal megszüntették a cég végelszámolását. Azaz úgy döntöttek, a vállalat egyelőre megmarad. Persze ennek is vannak költségei,
a cégbe december végén újabb 100 millió forintot kellett beletolni, hivatalosan a „végelszámolás során felmerül kötelezettségek kielégítésére”.
A vállalatot és az EMMI-t is megkérdeztük, hogy ez pontosan mit takar, ám válaszokat nem kaptunk. Ahogy arra sem, hogy miért döntöttek ilyen előzmények után a társaság megtartása mellett, illetve milyen céljai vannak a kormánynak a céggel. Az biztos, hogy versenyek szervezését nem fogják a mostanra szinte teljesen kiürített Bp2017 Kft-re bízni. Ezt a feladatot ugyanis most már tényleg az NSÜ Kft. kapja. Egy tavaly decemberi kormányrendelet ugyanis minden jelentősebb esemény szervezését a vállalat hatáskörébe rendelte, a kormány részéről pedig Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztost nevezték meg felelősként.
A Bp2017 Kft. megtartásának így csak akkor van értelme, ha valamilyen formában – akár szorosabban – együttműködik az NSÜ-vel, és utóbbi cég használja a vizes vb szervezése során felgyűlt tapasztalatokat. Ez egyébként arra is eszköz lehet, hogy a Bp2017 Kft. anyagi helyzetén komolyabb feltűnés nélkül javítsanak, ha erre az elmúlt évek hatalmas állami támogatásai után is szükség van még.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
