Közel két hónapos késéssel beadta a 2018-as évről szóló beszámolóját a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Nonprofit Kft. A társaság abban az évben, amikor az eredeti tervek szerint már nem is kellett volna működnie, még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze, hogy 2,6 milliárdos támogatással segítették a működését.
A céget eredetileg kizárólag a tavalyelőtti világbajnokság lebonyolítására hozták létre, és az elképzelés az volt, hogy az esemény után szépen meg is szüntetik. Időközben azonban változott a terv, és egy darabig úgy tűnt, hogy ez a társaság szervezhet lényegében minden jövőbeli budapesti sporteseményt. Ennek megfelelően tavaly ők feleltek a budapesti junior műúszó-világbajnokságért, és beszálltak az augusztusi ifjúsági ökölvívó-vb szervezésébe is.
Egyrészt azonban ezekből túl sok bevétele nem származott a cégnek, másrészt a vizes vb-hez hasonlóan 2018-ban sem kerülték el a botrányok a vállalatot. A Bp2017 tavaly összesen alig 479 milliós árbevételt hozott össze, amiből mindössze 105 millió származott jegyeladásból és majdnem ugyanennyi továbbszámlázott szolgáltatásból, ami ugye nem igazán saját bevétel. Ezzel szemben a költségek teljesen elszálltak:
a cég majdnem 2,6 milliárd forintért vett igénybe különböző szolgáltatásokat, bérekre és egyéb személyi kifizetésekre pedig 822 milliót költött.
Közben az ökölvívó-világbajnokságból hatalmas botrány kerekedett. Még októberben a 24.hu írt részletesen arról, hogy a bokszszövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, miközben a vb-vel összefüggésben teljesen érthetetlen kifizetések történtek, amivel az ismerősök jártak jól. Az ügyben hamar előkerült a Bp2017 Kft.-t vezető Balogh Sándor neve, akiről tavaly lapunk is több cikket írt, köztük egy portrét is.
Ő volt az, akinek a fejéből állítólag kipattant, hogy az ingyenes győri helyszín helyett 68 millió forintért a Duna Arénában legyen az esemény, és a szervezőbizottság elnökhelyettesi pozícióját is megkapta.
Vélhetően ezek az ügyek is szerepet játszottak abban, hogy tavaly év végén a kormányzat ismét átgondolta a hazai rendezésű sportesemények kérdését, és úgy döntött: a jövőben inkább mégsem a Bp2017-re bízza ezeket. A feladatra létrehoztak egy új társaságot, a vizes vb szervezőcégét pedig a tervek szerint beszántják. A gond csak az, hogy ez annyira nem egyszerű, mivel
a Bp2017 Kft. vagyoni helyzete látványosan rossz.
A cégnek több mint 3 milliárd forintnyi olyan kötelezettsége van, amit éven belül ki kellene fizetnie beszállítóinak. A számok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy ennek egy része nem tavaly keletkezett, azaz nagy valószínűség szerint már lejárt tartozás.
Ezzel szemben a vállalat bankszámláján alig 85, a pénztárában pedig kevesebb mint 15 millió forint van. Bár elvileg vannak még olyan likvid eszközeik, amikből bejöhet pénz, vagy amiket idővel pénzzé lehet tenni, ha mélyebbre ásunk a beszámolóban, akkor kiderül, hogy ezekkel is trükközött kicsit a cég. A közel 2 milliárd forintnyi készlete ugyanis a dokumentum szerint részben a
a Duna Aréna büfé árukészletét, a vb-re készített kabalafigurákat és egyéb merchandising termékeket tartalmazza,
amiket ugye nehéz lesz eladni. Ráadásul ez csak a készletek kisebb hányada, a nagy részét értékben ugyanis két olyan medence adja, amelyet vélhetően pont azért soroltak át ide a tárgyi eszközök közül, hogy a társaság likviditási mutatóit javítsák, tehát a cég fizetőképességét a valósnál jobb színben tüntessék fel*A tárgyi eszközök azok, amelyeket tartósan birtokolni kíván a vállalat. Ezzel szemben a készletek a forgóeszközök közé tartoznak, amelyeken elvileg belátható időn (jellemzően egy éven) belül megpróbál túladni cég. A likviditási mutatókat úgy számolják, hogy a cég rövid – éven belül lejáró – tartozásait vetik össze olyan forgóeszközökkel, amelyekből szintén éven belül pénzt csinálhat a vállalat. Így ha egy nagy értékű tárgyat úgy sorolnak át a mérlegben, ahogy ez a Bp2017-nél történt, akkor úgy tűnik, mintha a társaságnak javulna a likviditási helyzete.. Utóbbit erősíti, hogy ezeket a medencéket már tavaly is készletként tartották nyilván, eladni mégsem sikerült őket.
Közélet
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
