Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. január 29. 17:08 Közélet

Mit tehetünk a lakhatási válság ellen?

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Budapesten lakhatási válság van. Olyan magas szintre emelkedtek a bérleti díjak, hogy azok a jelenlegi jövedelmekből csak többek összeköltözésével és más költségek drasztikus visszafogásával kigazdálkodhatók.

Mi okozza a lakásárak radikális emelkedését és az ezzel járó bérletidíj-növekedést? A keresleti oldalon nyilván ott van a sok éve tartó, jelentős mértékű reálbér-emelkedés, ami persze önmagában egy örvendetes jelenség. Ott van a kormány lakástámogatási programja is, amely azonban sajnálatos módon a szegényebbeknek nem jelent megoldást. (Aki azt gondolja, hogy jól van ez így, mert az kapjon lakás- és gyerektámogatást, aki el tudja tartani a családját, az vegye figyelembe, hogy az oktatás, szakképzés, az egészségügy anyagi kivéreztetése miatt Magyarországon gyakorlatilag befagyott a társadalmi mobilitás.) További keresletet teremt a külföldiek jelentős mértékű spekulatív lakásvásárlása, illetve az AirBnB is.

A kínálati oldalon egyértelműen megjelenik a kapacitáshiány. A nyugatra ment szakképzett munkaerő miatt az építőipar nem tud rugalmasan reagálni a keresletre. Az állami stadionépítések és presztízsberuházások ráadásul rengeteg szakképzett munkaerőt vonnak el a lakásépítésektől és -felújításoktól. Ez azonban egy adottság, az államnak mindig is lenne szerepe. Egy észszerű országban kórházak és pályaudvarok felújítását finanszírozná, épületszigetelést és fenntartható átállást. Vagyis az állami megrendelésekkel semmi baj nem lenne, ha amúgy lenne jó minőségű, jól megfinanszírozott szakképzés és átképzés, a zsákutcás közmunka helyett.

Ingatlanbuborék persze világszerte számos országban van, Kínától Berlinig. A német fővárosban például úgy kívánják azt letörni, hogy maximálják az új lakásbérletek árát. A lépést felmérések szerint a berlini polgárok túlnyomó többsége támogatja (sőt, 46 százalék még a lakáscégek államosítását is támogatná, és csak 41 százalék van ez ellen). Világosan látják ugyanis, hogy befektetők spekulatív célzattal cégenként több ezres, néha százezres nagyságrendben vásároltak fel lakásokat, melyeket aztán egyre magasabb áron adnak ki. A kritikusok szerint a bérleti plafon azért nem jó megoldás, mert szűkíti a kínálatot. Ez azonban nem a kiskeresetűeket sújtja. A kínálat alapvetően a spekulatív lakáspiacon szűkül, ami a piac felső része. Ha maximált a bérleti díj, akkor a high end bérlakások építői lehetetlenülnek el, a szegényebbeknek viszont megfizethető marad a lakás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan durva a drágulás, hogy már lakások kisajátítását követelik BerlinbenA német fővárosban a többség albérletben él, és már nagyon elege van a bérleti díjak emelkedéséből.

Újra be kell vezetni az önkormányzati szociális lakásépítést is. Az olcsó, de megfelelő szintű lakás a nyugati világban abszolút gyakorlat, a skandináv jóléti modellnek vagy a bécsi lakáspiacnak például meghatározó eleme. Magyarországon azonban ez a rendszerváltás után teljesen felszámolódott. A névleges baloldal által vezetett önkormányzatok ugyanúgy nem kívánatosnak tartották a szegényebbek kerületbe vonzását, mint a jobboldaliak. Ismert módon a kerületi lakásállományt sokszor inkább a jómódú klientúrának játszották ki.

A tavalyi önkormányzati választások azonban fordulópontot jelentettek e tekintetben. A budapesti kerületek élére került friss vezetők világossá tették szándékukat, hogy a meglévő lakásállományukat a kisjövedelműek, a bántalmazott nők és más rászorulók rendelkezésére bocsájtják. Azt is egyértelművé tették, hogy vannak forrásaik új szociális lakások építésére, és élni is kívánnak a lehetőséggel.

A lakáshelyzet egyébként olyan drámai, hogy szakértők szerint a hajléktalanszállások szinte bármilyen mértékű bővítése után megtelnének az új kapacitások, mégpedig úgymond „felülről”. A prekárius élethelyzetben lévő akár százezrek számára ugyanis sajnos reális alternatívát jelent a hajléktalanszállás. De nyilván nem ez a megoldás, hanem a szociális lakásépítés felélesztése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁlom a saját lakás? Csehországban még sokkal rosszabb a helyzetA budapestihez hasonló tényező hajtják fel az ingatlanárakat Prágában, de az építési engedélyek megszerzése sokkal bonyolultabb, és ez meglátszik a lakhatási helyzeten.

Közélet lakás kiadás lakásárak lakásbérlés lakhatási válság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.