Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 24. 17:31 Élet

Álom a saját lakás? Csehországban még sokkal rosszabb a helyzet

Virágzó turizmus, vidékről és külföldről költöző tömegek, gyorsan növekvő bérek: nagyon hasonló okai vannak annak, hogy Csehországban és Magyarországon – különösen a fővárosokban – tavaly is kiemelkedő mértékben nőttek az újonnan épített ingatlanok árai. Prágában csak 2018-ban ötödével drágultak az ingatlanok, és egyelőre nincs jele a folyamat lassulásának.

Magyarországon gyakran panaszkodunk arra, hogy nem sokat ér a bérek növekedése, mert az ingatlanárak emelkedése messze lehagyta az elmúlt években azt a tempót, amellyel a fizetéseket emelték. De ha megnézzük, hogy hány évnyi átlagbérből jön ki egy 70 négyzetméteres új lakás az európai országokban, azt látjuk, hogy Magyarország 7 évvel középmezőnyben van, Csehországban viszont 11 évig kellene a teljes átlagfizetést félretenni, ha ez lehetséges volna. Ez azt jelenti, hogy itt a legrosszabb a lakhatási helyzet a Deloitte kutatásában vizsgált 13 ország közül.

 

A Bloomberg cikke alapján a városban jelentősen hozzájárult a helyiek és városba költözni kívánók számára elérhető kínálat csökkenéséhez, hogy jelentős számban vontak ki lakásokat a piacról rövid távú lakáskiadási célllal. Az önkormányzati nyilvántartás alapján az óvárosi ingatlanok 20, az óvárost körülvevő részen fekvőknek pedig 10 százalékát kínálták kiadásra Airbnb-n.

A legnagyobb árfelhajtó hatása viszont nem ennek, hanem az új lakások hiányának van. Az ingatlanfejlesztőknek évente 6000 új ingatlant kellene építeniük ahhoz, hogy a tartani tudják a lépést a növekvő kereslettel, és lakhatást tudjanak biztosítani többek között annak a 160 ezer embernek, aki a becslések szerint a következő évtizedben a jelenleg 1,3 milliós város népességét fogja növelni. A cseh statisztikai hivatal adatai alapján tavaly összesen 5290 új ingatlant dobtak piacra az országban.

„Az ingatlanfejlesztők között egyetértés van abban, hogy a piac csak akkor fog stabilizálódni, ha jelentősen leegyszerűsítik az engedélyeztetési folyamatot”

– mondta a lapnak Michaela Tomaskova, az egyik legnagyobb prágai ingatlanfejlesztő, a Central Group vezetője. A Centralnál jelenleg 30 ezer lakás fejlesztése van folyamatban, de az engedélyeztetési folyamat bonyolultsága miatt jelentősen elhúzódnak a projektek.

 

Tomaskova arról számolt például be, hogy csak az építési engedély megszerzéséhez 40 jóváhagyásra van szükség különféle hatóságoktól, a tűzoltóságtól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalig. A jóváhagyási eljárások gyakran olyan hosszú időt vesznek igénybe, hogy nem ritka, hogy a terveket módosítani kell, mert valamilyen új technológiai megoldás jelenik meg a piacon ez idő alatt.

Tomaskova szerint az engedélyeztetés akár 10 évig is elhúzódhat.

„Az épületek dokumentációja annyira részletes, hogy a tervrajzokat furgonban kell a hivatalhoz szállítanunk, és gyakran a hivatalnokok sem értenek belőle mindent” – mondta. Ennek eredményeképpen a Central Group a célszámok alsó határát tudja teljesíteni, évente 1000-1500 lakás megépítésével.

A magas ingatlanárak hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy projektek valósuljanak meg, a gond a sebességgel van. Jó példa nagyobb fejlesztésre a Bubny-Zatory-projekt, ahol körülbelül 140 futballpályányi területen építenének lakásokat nagyjából 3 kilométerre a prágai vártól. De ennek a beruházásnak sem volt egyszerű az engedélyeztetése: korábban tehervasúti pályaudvar volt itt, és nagyjából a rendszerváltás óta ment a huzavona, hogy mi legyen a sorsa az ingatlannak. A 2018-ban hatalomra került városvezetés szerint az ehhez hasonló rozsdaövezetek hasznosítása segíthet a lakhatási válság kezelésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lakásárrobbanást részben a statisztikusoknak köszönhetjükA lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.

Élet Budapest ingatlan ingatlanpiac lakhatás lakhatási válság Prága Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2022. december 7. 20:02 Élet, Vállalat

Az ársapka eltörlése csak két hónapra oldja meg a gondokat a gázolajnál

Ez már valóban a szankciók közvetett hatása lesz, egyelőre nem látszik, honnan lehetne pótolni a kieső üzemanyag-mennyiséget.

Dr. Váradi Péter
2022. december 7. 17:12 Élet, Közélet

Róka a baromfiudvarban: a magánegészségügy és az állam viszonya

Meg kell akadályozni, hogy orvosok úgy teremtsenek automatikusan piacot a saját magánrendelőjüknek, hogy korlátozzák vagy elhagyják a korábban általuk nyújtott állami ellátást.

Torontáli Zoltán
2022. december 7. 13:38 Élet, Vállalat

Van-e szabadrablás az élelmiszerpiacon az infláció miatt?

Egyre több országban kezdik vizsgálni, hogy a termelők és a gyártók mennyire tudják annál is jobban emelni az áraikat, mint amennyivel a költségeik emelkedtek.

Fontos

Stubnya Bence Jandó Zoltán
2022. december 7. 04:34 Adat, Élet

Nem azért nincs benzin a kutakon, mert nálunk nőtt volna legjobban a fogyasztás

Felrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.

Pálos Máté
2022. december 6. 19:14 Élet, Vállalat

Miért most alakult ki pánikvásárlás és üzemanyaghiány a benzinkutakon?

Az ország számos kútján elfogyott a nem hatósági áras üzemanyag is, a Mol szerint a hétvégi „pánikvásárlás” során az átlagosnál másfélszer több benzint vásároltak a magyar kutakon.

Kolozsi Ádám
2022. december 6. 15:42 Közélet, Világ

Magyarország akkor vétózott, amikor enyhülni látszottak a nagyok a magyar pénzek ügyében

Eszkalálódni látszik a kölcsönös zsarolási játszma a Magyarországnak járó uniós források körül, miután kedden Varga Mihály egyedüliként megvétózta a kedvezményes EU-s hitelt Ukrajnának Brüsszelben.