Virágzó turizmus, vidékről és külföldről költöző tömegek, gyorsan növekvő bérek: nagyon hasonló okai vannak annak, hogy Csehországban és Magyarországon – különösen a fővárosokban – tavaly is kiemelkedő mértékben nőttek az újonnan épített ingatlanok árai. Prágában csak 2018-ban ötödével drágultak az ingatlanok, és egyelőre nincs jele a folyamat lassulásának.
Magyarországon gyakran panaszkodunk arra, hogy nem sokat ér a bérek növekedése, mert az ingatlanárak emelkedése messze lehagyta az elmúlt években azt a tempót, amellyel a fizetéseket emelték. De ha megnézzük, hogy hány évnyi átlagbérből jön ki egy 70 négyzetméteres új lakás az európai országokban, azt látjuk, hogy Magyarország 7 évvel középmezőnyben van, Csehországban viszont 11 évig kellene a teljes átlagfizetést félretenni, ha ez lehetséges volna. Ez azt jelenti, hogy itt a legrosszabb a lakhatási helyzet a Deloitte kutatásában vizsgált 13 ország közül.
A Bloomberg cikke alapján a városban jelentősen hozzájárult a helyiek és városba költözni kívánók számára elérhető kínálat csökkenéséhez, hogy jelentős számban vontak ki lakásokat a piacról rövid távú lakáskiadási célllal. Az önkormányzati nyilvántartás alapján az óvárosi ingatlanok 20, az óvárost körülvevő részen fekvőknek pedig 10 százalékát kínálták kiadásra Airbnb-n.
A legnagyobb árfelhajtó hatása viszont nem ennek, hanem az új lakások hiányának van. Az ingatlanfejlesztőknek évente 6000 új ingatlant kellene építeniük ahhoz, hogy a tartani tudják a lépést a növekvő kereslettel, és lakhatást tudjanak biztosítani többek között annak a 160 ezer embernek, aki a becslések szerint a következő évtizedben a jelenleg 1,3 milliós város népességét fogja növelni. A cseh statisztikai hivatal adatai alapján tavaly összesen 5290 új ingatlant dobtak piacra az országban.
„Az ingatlanfejlesztők között egyetértés van abban, hogy a piac csak akkor fog stabilizálódni, ha jelentősen leegyszerűsítik az engedélyeztetési folyamatot”
– mondta a lapnak Michaela Tomaskova, az egyik legnagyobb prágai ingatlanfejlesztő, a Central Group vezetője. A Centralnál jelenleg 30 ezer lakás fejlesztése van folyamatban, de az engedélyeztetési folyamat bonyolultsága miatt jelentősen elhúzódnak a projektek.
Tomaskova arról számolt például be, hogy csak az építési engedély megszerzéséhez 40 jóváhagyásra van szükség különféle hatóságoktól, a tűzoltóságtól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalig. A jóváhagyási eljárások gyakran olyan hosszú időt vesznek igénybe, hogy nem ritka, hogy a terveket módosítani kell, mert valamilyen új technológiai megoldás jelenik meg a piacon ez idő alatt.
Tomaskova szerint az engedélyeztetés akár 10 évig is elhúzódhat.
„Az épületek dokumentációja annyira részletes, hogy a tervrajzokat furgonban kell a hivatalhoz szállítanunk, és gyakran a hivatalnokok sem értenek belőle mindent” – mondta. Ennek eredményeképpen a Central Group a célszámok alsó határát tudja teljesíteni, évente 1000-1500 lakás megépítésével.
A magas ingatlanárak hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy projektek valósuljanak meg, a gond a sebességgel van. Jó példa nagyobb fejlesztésre a Bubny-Zatory-projekt, ahol körülbelül 140 futballpályányi területen építenének lakásokat nagyjából 3 kilométerre a prágai vártól. De ennek a beruházásnak sem volt egyszerű az engedélyeztetése: korábban tehervasúti pályaudvar volt itt, és nagyjából a rendszerváltás óta ment a huzavona, hogy mi legyen a sorsa az ingatlannak. A 2018-ban hatalomra került városvezetés szerint az ehhez hasonló rozsdaövezetek hasznosítása segíthet a lakhatási válság kezelésében.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
