Egyre többször hangzik el a lakhatási válság kifejezés a fővárosi helyzettel kapcsolatban, ami nem is csoda annak tükrében, hogy a világ nagyvárosai közül tavaly Budapesten drágultak a lakások leggyorsabban, közel 23 százalékkal. Ez azokat sújtja a leginkább, akik az első lakásuk megvásárlására készülnek – mivel ők eladóként nem tudják kihasználni a drágulást –, valamint az albérletben lakókat, hiszen az ő díjaik is sokat emelkedtek.
Ebben a helyzetben szerencsés, hogy idehaza viszonylag alacsony a nem saját lakásban élők aránya. Más a helyzet Németországban, ahol az EU-n belül a legmagasabb az arányuk, és különösen Berlinben, ahol az emberek többsége bérleményben él. Érdemes szemmel tartani az itteni folyamatokat, mert a fenti különbség ellenére a budapesti jövő szempontjából is tartogathat tanulságokat.
A német főváros lakáskínálata nem tud lépést tartani a népesség növekedésével, így a medián bérleti díj*amelynél ugyanannyian fizetnek többet, mint kevesebbet a 2011-es 6,9 euró/négyzetméterről tavaly 10,7-re nőtt, ez az 55 százalékos növekedés pedig sokaknál kiverte a biztosítékot. A hónap elején tüntetők vonultak az utcára, és
radikális megoldást követeltek: államosítsák a bérlemények jelentős részét.
Aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy népszavazást írjanak ki az ötletről. A pártok egyelőre nem nagyon tudják, hogyan viszonyuljanak a kezdeményezéshez, bár a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbbnek számító Zöldek társelnöke azt mondta, meg kell fontolni, hogy az állam lakásokat vásároljon, ha így fel lehet lépni a spekulációval szemben.
A célkeresztbe került nagy ingatlankezelő cégek vezetői hidegrázást kapnak az ötlettől, bár túlságosan azért nem kell aggódniuk, mert az ötlet megvalósulása valószínűleg többet ártana, mint használna. A német építőipari szövetség szerint akár a 36 milliárd eurót is elérheti a tulajdonos cégeknek fizetendő kompenzáció, miközben ettől még nem lenne több lakás Berlinben. Pedig ennyi pénzből 220 ezer lakást lehetne felépíteni.
A Bloomberg cikkében megszólaltatott érdekképviseleti vezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy csak új lakóingatlanok építése enyhíthet ténylegesen a problémán. A kezdeményezés viszont fel kell, hogy ébressze a politikusokat – tette hozzá.
Persze szabályozói oldalon is lenne tennivaló. Az engedélyezés felgyorsításával hamarabb készülhetnének el új lakások, és arra ösztönözhetnék a beruházókat, hogy a középosztálynak elérhető lakásokat építsenek, ne pedig luxusingatlanokat. Emellett az Airbnb korlátozása is javíthatná a hosszú távú bérlők helyzetét.
