Olyan durva a drágulás, hogy már lakások kisajátítását követelik Berlinben
Egyre többször hangzik el a lakhatási válság kifejezés a fővárosi helyzettel kapcsolatban, ami nem is csoda annak tükrében, hogy a világ nagyvárosai közül tavaly Budapesten drágultak a lakások leggyorsabban, közel 23 százalékkal. Ez azokat sújtja a leginkább, akik az első lakásuk megvásárlására készülnek – mivel ők eladóként nem tudják kihasználni a drágulást –, valamint az albérletben lakókat, hiszen az ő díjaik is sokat emelkedtek.
Ebben a helyzetben szerencsés, hogy idehaza viszonylag alacsony a nem saját lakásban élők aránya. Más a helyzet Németországban, ahol az EU-n belül a legmagasabb az arányuk, és különösen Berlinben, ahol az emberek többsége bérleményben él. Érdemes szemmel tartani az itteni folyamatokat, mert a fenti különbség ellenére a budapesti jövő szempontjából is tartogathat tanulságokat.
A német főváros lakáskínálata nem tud lépést tartani a népesség növekedésével, így a medián bérleti díj*amelynél ugyanannyian fizetnek többet, mint kevesebbet a 2011-es 6,9 euró/négyzetméterről tavaly 10,7-re nőtt, ez az 55 százalékos növekedés pedig sokaknál kiverte a biztosítékot. A hónap elején tüntetők vonultak az utcára, és
radikális megoldást követeltek: államosítsák a bérlemények jelentős részét.
Aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy népszavazást írjanak ki az ötletről. A pártok egyelőre nem nagyon tudják, hogyan viszonyuljanak a kezdeményezéshez, bár a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbbnek számító Zöldek társelnöke azt mondta, meg kell fontolni, hogy az állam lakásokat vásároljon, ha így fel lehet lépni a spekulációval szemben.
A célkeresztbe került nagy ingatlankezelő cégek vezetői hidegrázást kapnak az ötlettől, bár túlságosan azért nem kell aggódniuk, mert az ötlet megvalósulása valószínűleg többet ártana, mint használna. A német építőipari szövetség szerint akár a 36 milliárd eurót is elérheti a tulajdonos cégeknek fizetendő kompenzáció, miközben ettől még nem lenne több lakás Berlinben. Pedig ennyi pénzből 220 ezer lakást lehetne felépíteni.
A Bloomberg cikkében megszólaltatott érdekképviseleti vezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy csak új lakóingatlanok építése enyhíthet ténylegesen a problémán. A kezdeményezés viszont fel kell, hogy ébressze a politikusokat – tette hozzá.
Persze szabályozói oldalon is lenne tennivaló. Az engedélyezés felgyorsításával hamarabb készülhetnének el új lakások, és arra ösztönözhetnék a beruházókat, hogy a középosztálynak elérhető lakásokat építsenek, ne pedig luxusingatlanokat. Emellett az Airbnb korlátozása is javíthatná a hosszú távú bérlők helyzetét.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
