Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. április 15. 10:05 Világ

Olyan durva a drágulás, hogy már lakások kisajátítását követelik Berlinben

Egyre többször hangzik el a lakhatási válság kifejezés a fővárosi helyzettel kapcsolatban, ami nem is csoda annak tükrében, hogy a világ nagyvárosai közül tavaly Budapesten drágultak a lakások leggyorsabban, közel 23 százalékkal. Ez azokat sújtja a leginkább, akik az első lakásuk megvásárlására készülnek – mivel ők eladóként nem tudják kihasználni a drágulást –, valamint az albérletben lakókat, hiszen az ő díjaik is sokat emelkedtek.

Ebben a helyzetben szerencsés, hogy idehaza viszonylag alacsony a nem saját lakásban élők aránya. Más a helyzet Németországban, ahol az EU-n belül a legmagasabb az arányuk, és különösen Berlinben, ahol az emberek többsége bérleményben él. Érdemes szemmel tartani az itteni folyamatokat, mert a fenti különbség ellenére a budapesti jövő szempontjából is tartogathat tanulságokat.

A német főváros lakáskínálata nem tud lépést tartani a népesség növekedésével, így a medián bérleti díj*amelynél ugyanannyian fizetnek többet, mint kevesebbet a 2011-es 6,9 euró/négyzetméterről tavaly 10,7-re nőtt, ez az 55 százalékos növekedés pedig sokaknál kiverte a biztosítékot. A hónap elején tüntetők vonultak az utcára, és 

radikális megoldást követeltek: államosítsák a bérlemények jelentős részét.

Aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy népszavazást írjanak ki az ötletről. A pártok egyelőre nem nagyon tudják, hogyan viszonyuljanak a kezdeményezéshez, bár a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbbnek számító Zöldek társelnöke azt mondta, meg kell fontolni, hogy az állam lakásokat vásároljon, ha így fel lehet lépni a spekulációval szemben.

A célkeresztbe került nagy ingatlankezelő cégek vezetői hidegrázást kapnak az ötlettől, bár túlságosan azért nem kell aggódniuk, mert az ötlet megvalósulása valószínűleg többet ártana, mint használna. A német építőipari szövetség szerint akár a 36 milliárd eurót is elérheti a tulajdonos cégeknek fizetendő kompenzáció, miközben ettől még nem lenne több lakás Berlinben. Pedig ennyi pénzből 220 ezer lakást lehetne felépíteni.

A Bloomberg cikkében megszólaltatott érdekképviseleti vezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy csak új lakóingatlanok építése enyhíthet ténylegesen a problémán. A kezdeményezés viszont fel kell, hogy ébressze a politikusokat – tette hozzá.

Persze szabályozói oldalon is lenne tennivaló. Az engedélyezés felgyorsításával hamarabb készülhetnének el új lakások, és arra ösztönözhetnék a beruházókat, hogy a középosztálynak elérhető lakásokat építsenek, ne pedig luxusingatlanokat. Emellett az Airbnb korlátozása is javíthatná a hosszú távú bérlők helyzetét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

Világ bérleti díjak Berlin drágulás ingatlanpiac lakhatási válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2020. július 6. 17:31 Világ

Bubópestis, agyevő amőba, fertőzőbb koronavírus: kell ezek miatt aggódni?

Agyevő amőba még nem okozott itthon megbetegedést, a pestist jól ismeri a tudomány, a koronavírus viszont a jelek szerint továbbfejlesztette magát.

Hajdu Miklós
2020. július 4. 18:22 Világ

Multik és helyi ügyeskedők együtt teszik tönkre a Föld egyik páratlan vidékét

Nigéria belefullad a rossz minőségű üzemanyagok okozta légszennyezésbe, miközben a talaját és a vizeit is tönkreteszik az olajkitermelés és -feldolgozás következményei.

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Fontos

Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

A kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.