Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. április 9. 06:48 Élet

Ha valaki bekopog munkáért, majdhogynem elrabolják, csak ne menjen el

A feldolgozóipar a legfontosabb gazdasági ágazat Magyarországon. A magyar munkavállalók 22 százaléka dolgozik gyáraknál, összesen több mint egymillió ember. Az Orbán-kormány iparosítási törekvései hatására különösen megnőtt a számuk: 2010 óta mintegy 30 százalékkal, több mint kétszázezer emberrel lett több feldolgozóipari dolgozó.

Nyolc-tíz éve, nem sokkal az egész gazdaságot padlóra küldő válság után még gond nélkül lehetett találni embereket a gyárakba, azonban ez mostanára gyökeresen megváltozott. Ez a jelenség hatalmas társadalmi változásokat indított el, amelyet a cigányság példáján keresztül mutattunk be a múlt héten (hasonló témában érdemes elolvasni Válasz Online remek cikkét). A munkaerőpiaci helyzet társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozó cikksorozatunk második részében most azt mutatjuk be, hogy hogyan változott a gyári munkások, azaz a kékgallérosok helyzete az elmúlt években.

Már nem elég elmenni egy közeli városba, oda kell menni a kapuig

“Amikor 2010 környékén feladtunk egy hirdetést, tömegével jelentkeztek az emberek. Ha egy cégnek egyik hétről a másikra szüksége volt 100-200 emberre, simán tudtuk kezelni, pillanatok alatt fel lehetett bővíteni a létszámot” – mondta Goszleth Gábor, az Adecco értékesítési igazgatója. Ha egy gyárnak munkásokra van szüksége, akkor általában az Adeccóhoz hasonló munkaerő kölcsönző és közvetítő cégek bevonásával próbál meg embereket felvenni. A gyári dolgozók megváltozott helyzetét önmagában jól mutatja, hogy ez a folyamat mennyire bonyolulttá vált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt éve azt hallgattuk, miért nem dolgoznak a cigányok, most azt, hogy miért vannak ilyen sokan a munkahelyemenA munkaerőhiány a korábban gyakran diszkriminált romák előtt is megnyitotta a gyárkapukat.

Nyolc-tíz évvel ezelőtt a közvetítők és a kölcsönzők még leginkább plakátokon vagy a nyomtatott sajtóban – például az ingyenes Metróban vagy hirdetési újságokban – jelentettek meg hirdetéseket, és válogathattak a jelentkezők között. “Ha például kerestünk tíz embert, akkor visszahívtunk a jelentkezők közül tizenkettőt, és helyben rendeztünk egy válogatást. Volt, hogy többen is eljöttek, mivel a jelentkezők hoztak ismerősöket is” – mondta Hamrák Viktor, a munkaerő kölcsönzésben piacvezető Trenkwalder kölcsönzési üzletágának vezetője.

Egy ilyen válogató úgy néz ki, hogy az adott településen kibérelnek egy nagyobb helyiséget, például a kultúrházat, ahol a visszahívott jelentkezőket fogadják. Iratnak velük egy tesztet, ebben az alapvető számolási, szövegértelmezési képességeket nézik, illetve elő szokott fordulni szerelési teszt, ilyenkor például fel kell csavarni egy tükröt egy kocsira. Ezt egy személyes beszélgetés követi, amellyel felmérik, hogy a jelentkező mennyire motivált, és hogy mennyire felel meg általános higiéniai elvárásoknak. “Sokszor elrettentő állapotban vannak. Ha valakinek nincs foga, az nem probléma, de volt már, aki bevizelt kiválasztáson, és az első, amit érdemes nézni, hogy józan-e” – mondta egy munkaerőkölcsönző képviselője.

Gyártósor a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyárában. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Míg korábban az egész folyamat lement egy fél nap alatt, és elég volt behívni a jelentkezőket egy közeli nagyvárosban, mára teljesen megváltozott az eljárás. Jelentősen előretört az internetes toborzás, különösen népszerű a Facebook, de már nem elég egy-két platformot használni. Goszleth Gábor azt mondta, a létező összes online és offline felületen hirdetnek, az álláskereső portáloktól kezdve a közösségi médián át (a Twitteren és az Instagramon is) a helyi sajtóig és a hirdetési lapokig. “Ezek mellett van klasszikus plakátozás, szórólapozás és kitelepülés is például a helyi piacra” – mondta az adeccós igazgató.

“Most már nem elég egy közeli városba összehívni az embereket, hanem el kell menni a kistelepülésekre, oda kell menni a kapuig. Ha pedig a jelentkező igent mond, akkor lényegében azonnal munkába kell állítani, mert ha nem mi tesszük, akkor más teszi” – mondta Hamrák Viktor, aki szerint a tesztek erőssége is jelentősen csökkent a jelentkezők felhígulása miatt.

A gyárakba az utánpótlás inkább kistelepülésekről érkezik. Itt leginkább a munkaerőt kereső cég hírneve befolyásolja a toborzás sikerét. “Könnyen terjed a negatív hír. Ha valaki azt hallja a szomszédjától, hogy egy munkáltató nagyon gáz, akkor nem igazán van esélyünk meggyőzni, még akkor sem, ha alaptalanok az állítások” – mondta Goszleth Gábor. Ez persze azt is jelenti, hogy a jó hírnév megkönnyíti a toborzásokat, részben emiatt elterjedt az ajánlási program: ha egy munkavállaló 10-100 ezer forintot kaphat azért, ha sikeresen beajánlja az egyik ismerősét.

Már nem az ember az utolsó dolog a termelésben

Ebből a folyamatból is játszik, hogy míg korábban a munkavállalók versenyeztek a munkahelyekért, mostanra viszont már a munkahelyek a munkavállalókért. “Pár éve az ember még valami utolsó utáni dolog volt a termelésben, mára viszont eljutottunk oda, hogy fontos szerepe lett” – így foglalta össze a talán legfontosabb változást Hamrák Viktor. Ez a hatalmas változás pedig érezhetően hatással van az átlag munkavállalók viselkedésére.

Abban minden általunk megkérdezett egyetértett, hogy a munkavállalók tudatosabbak és magabiztosabbak lettek. “Kétszer is meggondolja az ember, hogy milyen hangon szóljon hozzájuk” – mondta egy román határ menti kisvállalkozás ügyvezetője. Az óriási keresletből fakadóan ugyanis az emberek jóval könnyebben hagyják ott a munkahelyüket, mint korábban.

“Nincs már létbizonytalansága az embereknek. Bárhova bekopog munkáért, majdhogynem elrabolják, csak ne menjen el”

– mondta Goszleth Gábor.

A tudatosság leginkább a Z generációra (azaz a kilencvenes évek közepe és a kétezres évek közepe között születettekre) jellemző, és ez a földrajzi elhelyezkedéstől is nagyban függ. A győri Audinál sikeresen megvívott sztrájkban nagy szerepe volt az öntudatosságnak: a dolgozók mintegy hetven százaléka tagja az emiatt erős szakszervezetnek, és sokat számított jó pár alkalmazott világlátottsága (azaz ismerték a szlovákiai vagy a német gyárviszonyokat). Ezzel szemben például a miskolci S.E.G.A.-nál két nap után befuccsolt a sztrájk az egységes kiállás hiányában (erről ebben a cikkben írtunk bővebben).

Dolgozó egy motor-összeszerelő robotnál az Audi győri üzemcsarnokában. Fotó: Krizsán Csaba/MTI

A hatalmas keresleti oldal mindenesetre óriási lehetőségeket nyitott meg a motiváltabb gyári dolgozók számára. A fehérgallérosokkal ellentétben a kékgallérosokra ma kevésbé jellemző, hogy erős kötődés alakuljon ki a munkavállaló és a cég között.

“Ha valaki kap havi pár ezer vagy tízezer forinttal magasabb ajánlatot, akkor könnyen tovább áll, mert neki teljesen mindegy, hogy melyik gyárban pattintja fel a kocsira a kárpitot vagy pakolja a dobozokat”

– mondta az egyik munkaerő közvetítő vezetője. Szerinte emiatt a jelenség miatt a gyárak mostanában kezdtek átállni arra, hogy a munkaerő megtartását helyezzék előtérbe.*Erről a jelenségről részletesen írunk a következő cikkeinkben.

Egyre jellemzőbbé vált az országon belüli migráció is. “Leginkább Kelet-Magyarországról mennek Nyugat-Magyarországra, az ilyen irányú migráció talán folyamatosan fokozódik. Mindenki látja maga körül, hogy a váltással lehet jövedelmet növelni” – mondta a főleg toborzással foglalkozó Hays divízióvezetője, Vizkeleti László. A megkérdezettek szerint az ország nyugati, középső részében lényegében mindenki dolgozik, aki akar, az ottani cégek így legfeljebb egymástól tudják átcsábítani az embereket.

Érdemi munkaerőtartalék az ország keleti felében van, bár a megkérdezettek szerint az is korlátos. Vannak, akik egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy betagozódjanak egy piaci alapon működő munkahelyre, legalábbis még a jelenlegi körülmények között sem érné meg a gyáraknak integrálni őket. Sokan pedig inkább maradnak a közmunkánál, mert ugyan lényegesen kevesebb a fizetés, de kényelmesebb munkát jelent.

Meglepő motiválatlanság

A Magyarország nyugati felében lévő üzemek így is egyre inkább próbálnak építeni a keleten élőkre. “Rengeteg olyan munkaadó van a nyugati országrészben, ahol házaspárt vesznek fel, például Békés megyéből” – mondta Hamrák Viktor. A munkaadók jellemzően szállást is biztosítanak, így szerinte a költöző párok már azt is megtehetik, hogy ne csak a pénz legyen szempont a munkahelyváltásnál. “Amíg korábban egy kereső volt, addig ki kellett maxolni a fizetést. Azáltal, hogy már ketten is könnyedén találhatnak munkát, előfordul, hogy egyikük kímélőbb műszakot vállal be” – mondta. Így az is belefér, ha egyikük nettó havi 200 ezer forintos havi fizetése mellett a másik csak 160 ezret keres, de éjszaka nem kell dolgoznia.

A minőségi szállás egyre inkább elvárás, a cégek részéről pedig motivációs eszköz. Ezzel együtt a munkásszállók presztízse is jelentősen megnőtt az elmúlt években. “Ma már nagyon kulturált munkásszállók vannak, három ágyas szobákkal, wifivel és lapostévével, amelyeket 2-3 csillagos panziókból alakítottak át” – mondta Goszleth Gábor.

Szerinte ezzel együtt meglepő, hogy mennyire nem rugalmasak az emberek. Azt mondta, készítettek egy felmérést nagyjából ezer kelet-magyarországi megkérdezésével, hogy hajlandóak lennének-e a nyugati országrészbe költözni, jelentős, 30-50 százalékos fizetésemelésért, ingyenes szállásért és hazautazásért cserébe. “Kevesebb mint 10 százalékos volt a hajlandóság, pedig nemcsak családosokat, hanem egyedülálló fiatalokat is kérdeztünk” – mondta. Szerinte inkább településen belül jellemző a munkahelyváltás, ilyen esetekben jellemző, hogy tízezer forinttal magasabb fizetésért átmenjenek máshová.

Üveggyártó gépsoron dolgozik egy munkatárs az O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. orosházi üzemében. Fotó: Rosta Tibor/MTI

Szintén érdekes tendencia, hogy nemcsak Magyarországon belül erősödött a migráció, hanem külföldről is egyre többen érkeznek a gyárakba. Becslések szerint 20 ezer ukrán dolgozhat Magyarországon, és láthatóvá váltak indiai, kínai, vietnami vagy mongol vendégmunkások is. “A külföldi migráció kelet-európai trend. A cseheknél főleg szlovákok, a lengyeleknél ukránok vannak, de érdekes különbség, hogy a nyelvi hasonlóságok miatt az ő integrációjuk alacsonyabb összegből megoldható” – mondta a hayses Vizkeleti László.

A vendégmunkások integrálására több stratégia létezik. Ilyen a szétszórt elhelyezés, azaz vegyítés, amellyel gyorsabb lehet az integráció, de költségesebb is, mert szükséges egy tolmács is. Ezzel ellentétes a vendégmunkások homogén csoportokban való alkalmazása. Ez otthonosabb, megszokottabb környezetet teremthet, olcsóbb is, viszont a munkaadó szempontjából hátrányt jelenthet, hogy így könnyebben érvényesíthetik az érdekeiket.

“Ami nagy félelem az ukránokkal kapcsolatban, hogy Magyarországot sokszor ugródeszkának használják, ráadásul jellemzően együtt mozognak. Ha van egy hangadó, akkor mindenki követi”

– mondta Goszleth Gábor, aki szerint óriási kockázatot jelent például egy autógyártó számára, ha lelépne egy száz fős kontingens, és magyarokkal kellene helyettesíteni őket.

Dolgozók az Ongropack Kft. szirmabesenyői gyárában. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Több embertől is azt hallottuk, hogy az ukránok jellemzően szorgosak, jól dolgoznak, azonban nehézségek is vannak velük. “Egy új helyzet mindig frusztrációt jelent, és ez a konfliktuskezelésben is megjelenik. Előfordulnak konfliktusok, de jellemzően, ahogy egyre több személyes kapcsolat alakul ki a vendégmunkásokkal, úgy csökken a fenntartásokkal kezelésük is a szervezeten belül” – mondta Hamrák Viktor.

Szerinte a gyárakban régóta dolgozó magyarokat több szempontból is frusztrálhatja a sok újonnan felvett. “Aki elmegy külföldre dolgozni, az nem azért megy, hogy nem dolgozzon. Így a régóta ott dolgozó korábbi kimagasló teljesítménye már nem mindenképp lesz annyira kimagasló, ha megjelennek a vendégmunkások is” – folytatta Hamrák.

Emellett szerinte az is frusztrálóan hathat a régebbi dolgozókra, hogy míg korábban nagy szó volt bejutni egy gyárba, a mostani helyzet miatt ennek már semmilyen presztízs nincs.

“A régi motorosok sok esetben nehezen élik meg, hogy általánosságban mindenkit felvesznek. Ezzel együtt empatikusabbá is válnak valamennyire: rádöbbennek, hogy az is ugyanolyan ember, akit korábban nem vettek fel”

– mondta Hamrák.

Élet feldolgozóipar gyáripar gyártás munkaerő munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 16. 15:19 Élet, Világ

Büntető adóval fognák vissza a húsfogyasztást Németországban

Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.