Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

“A sztrájk az Audi-gyárban áldásos precedens volt. Egy magyar szakszervezet elérte, hogy leálljon egy gyár egy hétre, ami leállította a német anyacéget. Az a sztrájk úgy kellett az országnak, mint egy falat kenyér. Megüdvözült pillanata volt a harminc évnek” – ezt egy fiatal gyári munkás mondta nekem a csütörtök reggeli órákban, miután éppen végzett élete első sztrájkolással töltött műszakjával.

A fiatal munkás az ország másik végében dolgozik, a generátorokat és indítómotorokat gyártó miskolci SEG Automotive-nál. Mind a gyárat, mind a régió munkalehetőségeit nehezen lehetne összemérni a győri Audival és a Nyugat-Dunántúllal. Nem csúcstechnológiával dolgoznak, nincs erős szakszervezet és az öntudatra ébredést sem segítik a külföldi gyárlátogatások, mint az Audinál. Borsodban a sori munkás minimálbér körül keres, az alternatíva pedig inkább a közmunka, nem pedig a pozsonyi Volkswagen gyár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Megalázó, hogy fél órán át ott áll mögöttem” - mi vezetett az Audi-sztrájkhoz?Az Audi problémái miatt egyre frusztrálóbb lett a légkör a győri gyárban. De közben sokan rájöttek, hogy külföldön nincsenek olyan elvárások, mint Győrben.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a győri audisok sikeres és a közép-európai autógyártást is megbolygató sztrájkjának komoly társadalmi hatása volt. Országszerte több gyárnál is mozgolódásba kezdtek a munkások: a Suzuki látszólag példát akart statuálni a mozgolódó szakszervezet miatt, a hatvani Boschnál 14,5 százalékos béremelést sikerült kicsikarnia a szakszervezetnek a fizikai dolgozók számára.

A SEG Automotive miskolci gyára 2003-ban kezdte meg működését, és a gyárnál hosszú ideig elképzelhetetlen lett volna jelentősebb munkavállalói fellépés a magasabb bérekért. A jelenleg 1600 alkalmazottat foglalkoztató gyárnál sokáig pár tucat ember volt csupán szakszervezeti tag. Múlt csütörtökön azonban sosem látott erőt mutattak a munkavállalók, és kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a magasabb fizetések kiharcolása érdekében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgássalJogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.

A gyári kantin megtelt 200-300 sztájkolóval, a munkavégzés teljesen leállt. “Mindenkit megdöbbentett ez az egység. Nem gondoltam volna, hogy lesz egy ilyen egységes erődemonstráció” – mondta nekem az egyik munkás. A sztrájk egy héttel később, szerda este folytatódott, bár ez egyelőre kevésbé tűnik sikeresnek. Ebben a cikkben az általam megkeresett gyári dolgozók segítségével próbálom meg bemutatni, hogy ennek mi az oka, és egyáltalán mi vezetett a miskolci munkások sztrájkjához.

Olyanok, mint a vaklégy

Az autóipari beszállítóként működő miskolci gyár eredetileg a német Bosch tulajdonába tartozott. Az egység több mint egy éve került át egy kínai befektetőhöz, és 2018 óta SEG Automotive néven működik. Az általam megkérdezett gyári munkások szerint a tulajdonosváltás semmilyen változást nem hozott, ahogy fogalmaztak, “azóta egy kínait se láttak”, egyedül a munkaruhájukon lévő logót cserélték ki*A tulajdonosváltásnak azonban nagy hatása volt a megrendelésekre. Gyári munkásoktól azt hallottuk, hogy a bizalmatlanság miatt jelentősen visszaestek a megrendelések tavaly, de ez elkezdett visszaállni, és a jelenlegi állás szerint bővülni fognak.
Tavaly emiatt nagyjából a műszakok felében nem volt termelés, de az általam megkérdezettek szerint a cég megértően kezelte a helyzetet. Igyekeztek nem elküldeni senkit, inkább átszervezésekkel próbálkoztak, és a nagy fluktuációból fakadóan gyakran megüresedő helyekre nem vettek fel új embert. Amikor a tulajdonosnál erre rákérdeztünk, azt írta, hogy “a minőségi termékeinknek és a vevőink bizalmának köszönhetően növelni tudtuk a darabszámokat”.
.

Alapesetben a gyárban folyamatosan termelnek, négy darab tizenkét órás műszakban. A nappali műszak reggel 6-tól kezdődik, az esti pedig értelemszerűen este 6-tól. Nyolcnapos ciklusok vannak: egy ember két napot tölt nappali műszakban, amit két szabadnap követ, majd kétszer dolgozik este, amit megint két szabadnap követ. Így egy hónapban 15-16 napot dolgoznak, mindig 12 órákat*A rendelések visszaesése helyett azonban tavaly jellemzően a négy helyett csak 2 vagy 2,5 műszak dolgozott.

A 12 órás műszakok az éjszakázással kombinálva rendkívül megerőltetőek. “Az alvást teljesen kicsinálja ez a munkarend, az ember bioritmusát nem erre tervezték” – mondta egy ott dolgozó. “Az éjszakázáshoz nem lehet tisztességesen hozzászokni. Sokan úgy járnak be, hogy 1,5-2 órát alszanak előtte, mert nincsenek hozzászokva, és aztán olyanok, mint a vaklégy” – mondta egy másik munkás.

Szerinte sokan nem esznek és isznak megfelelően a rendkívül kemény fizikai munkához (ez a dolgozók egyéni felelőssége), és ezért nagyjából kéthavonta előfordul, hogy a mentőt kell kihívni rosszullét miatt. Az ő során műszakonként közel háromezer darab generátor megy végig egy műszakban, 12 másodperces ciklusidővel. Ez azt jelenti, hogy egy embernek 12 másodperc alatt kell elvégezni egy feladatot, amihez legalább egyszer meg kell mozdítani egy 2,5-5 kiló közötti elemet napi háromezerszer.

“Monoton, erőltető rabszolgamunka a sori munka. Egyszerű, nem kell hozzá se tudás, se ész, se gyakorlat, de a magyar lakosság 80 százaléka nem tudná végezni”

– mondta egy karbantartó. A soroknál egy-két óránként cserélgetik az embereket, hogy ne ugyanazt a műveletet végezzék mindig. “Az ínhüvelygyulladás így is népbetegség” – mondta egy huszonéves munkás, akinek fiatal kora ellenére “kivan az ínhüvelye”, visszeres a lába és fáj a térde az állandó állástól, pedig még sportol is.


A Miskolci Tv felvétele egy sajtóbejárásról.

Ezzel együtt az általunk megkérdezettek emberségesnek, méltányosnak írták le a vezetők hozzáállását, itt nincs olyan szigor, mint az Audinál. “Mindig el van mondva, hogy a mosdót ne szünetbe intézzük, mert az evés-ivásra való. Nyugodtan elmehetünk wc-re, ebből egyáltalán nincs ügy” – mondta egy dolgozó. “Nem olyan stresszelős a munka. A keresetek nem olyan komolyak, de nem vezető cégről van szó az esetünkben. Nyilván vannak követelmények, számonkérések, tartani kell a Bosch standardjait, de van egy kis magyar legyengítés” – mondta egy másik dolgozó, aki szerinte vannak letolások, de nem ez a jellemző.

“A főnökség hozzáállása a dolgozókhoz elfogadható. Mi végezzük a dolgunkat, hozzuk a célszámokat, ezért hallgatólagos engedményeket kapunk. Lehet csípni azért a munkaidőből, a darabszám a lényeg, nem az, hogy a 12 óra teljesen ki legyen téve”

– mondták. A munkakörülményekre ez annyiban szintén érvényes, hogy itt azért nem olyan csúcstechnológiával dolgoznak, mint a győri Audinál. Nyugat-Európában leselejtezett, a Miskolci Egyetem mérnökei által kipofozott gépeken is dolgoznak, van olyan gép, amely 40-50 éves. “Az innováció itt nagyon kevés, olyan hú de nagy átalakítások nem jellemzőek” – mondta egy munkás.

Ez a különbség a bérekben is tükröződik. A fizetések a pótlékokkal együtt sem szárnyalják túl jelentősen a minimálbért (az esti műszakért 30 százalékkal kapnak több pénzt, szombati munkanapért kétszeres, vasárnapiért 2,5-szeres fizetés jár). A soron a kezdőbér a pótlékokkal együtt havi nettó 120-130 ezer forint körül mozog (a kedvezmények nélküli minimálbér nettó 99 ezer forint januártól), ehhez jön még hozzá a cafeteria (amely egy munkás szerint évi bruttó 300 ezer forint). A technikusok némileg jobban keresnek, nettó 150-160 ezer forint körül, de ha sokat túlóráznak, a 200-at is megközelíthetik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAudi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyiJól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Ezen felül többen beszéltek arról, hogy jók a munkakörülmények, sok odafigyelést kapnak. Rendszeresen kapnak kisebb ajándékokat – télikabátot a munkához, táskát, pulóvert, édességet, meccsjegyeket -, évente van egész napos családi nap, még kedvezményes jegyek is vannak a színházba. Az éves gyűléseken is szoktak kapni kollektív dicséreteket a munkavállalók. Az alacsony kereset ellenére így sokáig sokan megbecsülve érezték magukat, vagy legalábbis beletörődtek, elfogadták a helyzetüket, mivel a környékbeli gyárakban sem nagyon lehetett jobban keresni.

Rámentek a közel 25 százalékos emelésre

A tavalyi ősz azonban kibillentette ezt az egyensúlyt. Eleinte az volt feltűnő egy munkás elmondása szerint, hogy ősszel egyre aktívabban mozgolódott az Életre Tervezett Munkavállalók Szövetsége (ÉTMOSz). Ez az eredendően a hatvani Bosch gyár dolgozóit képviselő szakszervezet 2016-ban alakult meg, és a SEGA miskolci gyáránál is létrejött egy alapszervezete. Az elmúlt évek egyre nagyobb munkaerőhiánya és fluktuációja egyre nagyobb erőt adott a munkavállalók kezébe, és ezt sikeresen lovagolta meg Hatvanban az ÉTMOSz: bő két év alatt a 6500 munkás közel negyede belépett hozzájuk, és ez az erő alapozta meg a sikeres bértárgyalásukat.

“A vezetőink olyan lendületes fiatalok, akik nagyon gyorsan hoznak döntéseket, mernek kockáztatni, és minden lehetőséget keresünk, hogy megszólítsuk a munkavállalókat” – mondta nekem a szervezet elnöke, Janik Tamás, aki szerint az embereket már nem érdeklik a hosszú írások vagy a szórólapok, ezért inkább videókkal, mémekkel, vicces tartalmakkal próbálják őket megnyerni a közösségi térben.

Hiába volt  újszerű a SEGA aktivizmusa a miskolci gyárban, Janik azt mondta, hogy a decemberi bértárgyalás előtt azon gondolkodtak, hogy felszámolják az ottani alapszervezetüket. “Úgy kezdtük a bértárgyalásokat, hogy az utolsó esélyt adjuk meg” – mondta, mivel a mintegy 1700 alkalmazottból csak 50 tagjuk volt, ezzel pedig nem lehet eredményt elérni, így gazdaságilag nem éri meg működtetni egy ilyen szervezetet. A szakszervezetek jellemzően a tagok fizetésének egy százalékát kérik el a működésükhöz, és Magyarországon – és a SEGA-nál – a legtöbb ember nem látta értelmét, hogy pénzt költsön az erőtlennek tűnő szakszervezetekre.

A túlóratörvény és Audi-sztrájk hatására ez mintha változni kezdett volna. Egyre többen mérik fel, hogy a munkaerőhiány jelentősen javított a munkások helyzetén, és egy erős szakszervezet – az Audinál a dolgozók mintegy 70 százaléka tag – milyen keményen tud fellépni. Ilyen körülmények között állt elő az ÉTMOSz egyebek mellett a 12,5 százalékos vagy legalább 200 forintos órabér emelkedési igényével a SEGA alkalmazottjainak. Különösen az utóbbi számít ambiciózusnak, mivel a kezdő órabér bruttó 850 forint, így ez közel 25 százalékos emelést feltételez.

A szakszervezet felhívása a Facebookon.

Ez főleg ahhoz képest radikális, hogy a decemberben induló bértárgyalások elején az általam megkérdezett dolgozók szerint 2-3 százalékos emelést ajánlott a gyárvezetés. Hat-hét körben egyeztettek a 2019-es bérekről, és a SEGA ajánlata egyre nőtt, “lassacskán elkezdték emberszámba venni” a szakszervezeteket. A múlt csütörtöki figyelmeztető sztrájk után volt az első alkalom, hogy a vezetés kereste meg a szakszervezeteket a bértárgyaláshoz, de más szempontból is változtatott a taktikáján a cég. A mostani hét első felében egyénileg kezdett egyezkedésbe a gyár.

“Próbálták mindenkivel egyesével aláíratni a megállapodást, hogy így húzzák ki a szakszervezet méregfogát”

– mondta egy dolgozó.

Egy elkerített területre egyesével mehettek be a dolgozók meghallgatni egy egyénre szabott ajánlatot. “Gyakorlatilag senkinek nem tetszett, de a szituból fakadóan nagyon kevesen nem írták alá” – mondta egy munkás. A SEGA vezetése azt írta kérdésünkre, hogy a munkavállalóik 98 százaléka aláírta a módosítását. Azt írták, az alapbért átlagosan több mint 11 százalékkal emelték meg. A fizikai dolgozók legalább 6 százalékos emelésben részesültek (a szellemiek 5 százalékosban), az efölötti részt a teljesítmény alapján mérlegelték, így többeknek jóval nagyobb lett az emelése 11 százalékosnál.

A SEGA szerint korábban mindig meg tudtak egyezni a bérekről, és szerintük nem jogos az ÉTMOSz követelése, viszont Magyarországon több nagyvállalatnál is ez az erőteljes fellépés a jellemző. A SEGA szerint ők a lehető legtöbbet adják a munkavállalkóknak, ami a cég versenyképességét még nem rontja. A cégnek tavaly 141 milliárd forintos árbevétele mellett 2,3 milliárdos adózott eredménye volt. 

Az egyéni bérmegállapodásokkal sikerült a cégnek megtörnie a sztrájkolók lendületét. “Azzal a béremeléssel, amit sokan alá is írták, be is lett fogva emberek szája. Nem tudják, mik a jogaik, milyen egy sztrájk, ennek nincs semmilyen hagyománya nálunk” – mondta egy sztrájkoló. Az ÉTMOSz ennek ellenére csütörtök este 6-tól bérmegállapodásig tartó sztrájkot hirdetett. Ezen a kétórás sztrájkhoz képest jóval kevesebben, nagyjából 50-60-an vettek részt, és közben mindegyik soron folyt a termelés a gyárban.

A reggeli váltásnál, 6 órakor csak egy ember jelent meg sztrájkolni, de aztán tíz perc után jött még egy, és szép lassan 20-25 fősre duzzadt a sztrájkolók száma az ÉTMOSz vezetője szerint. Janik Tamás szerint méltatlan körülmények között, raklapokból összerakott karámba terelve hagyták őket sztrájkolni, és nekem telefonon arról beszélt, hogy “hadjáratot folytatnak” a sztrájkolók ellen. Ugyan a lendület szerinte is megtört, de így is komoly eredmény, hogy a nagyjából ötven fős szakszervezeti létszám két-háromszorosára duzzadt a közelmúltban. Azért reménykedik abban, hogy nem fullad ki teljesen a sztrájk. “Sok múlik a hangadókon. Bár meg kell szoknunk, hogy Borsodban a minimálbér vonzó és féltendő bér” – mondta.

Vállalat autógyártás autóipar Miskolc SEG Automotive sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2019. május 18. 07:40 Élet, Vállalat

Kész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítani

A technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.

Torontáli Zoltán
2019. május 17. 14:38 Vállalat, Világ

Az online ruhaboltoknak elegük van abból, hogy kölcsönzőként használják őket

Olyan méreteket ölt a ruhavisszaküldés az online üzletekben, hogy a kereskedők elkezdték feketelistázni a renitens vásárlóikat.

Torontáli Zoltán
2019. május 16. 10:05 Vállalat, Világ

Nem vagyunk versenyben az új Skoda-gyárért

Indulnak a konkrét tárgyalások, Szerbia, Törökország, Bulgária és talán Románia lehet a befutó.

Fontos

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.