Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából mégsem biztos, hogy ésszerűtlen döntés volt ez. A vállalat a múlt héten azonnali hatállyal elbocsátotta azt a férfit, akit az esztergomi gyárban megalapított szakszervezet titkárának választottak.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség – ennek alapszervezete alakult meg a Suzukinál – alelnöke a távirati irodának azt mondta: az illetőt munkájának minőségére hivatkozva küldték el, pedig 14,5 éve dolgozott a Suzukinál, ezalatt szalag melletti dolgozóból több ember munkájáért felelős részlegvezetővé léptették elő. Elkötelezettségét mutatja, hogy egy napot sem volt betegszabadságon, munkájára soha nem érkezett panasz – tette hozzá.

A Vasas alelnöke jelezte: a rendkívüli felmondáshoz arra van szükség, hogy az érintett foglalkoztatásból adódó kötelezettségét súlyosan megszegje. „Ebben az esetben erről nem lehet szó, ezért az ügy a munkaügyi bíróságon folytatódhat” – fogalmazott László Zoltán.

A Suzuki álláspontját ezzel kapcsolatban nem fogjuk megtudni, a társaság ugyanis csak annyit közölt, hogy munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos információkat harmadik félnek a személyiségi jogok védelme és a vállalat etikai normái miatt nem adnak.

Ha valóban munkaügyi per lesz a dologból, és helytállók a fenti információk, akkor a Suzuki szinte biztosan veszíteni fog.

Az azonnali hatályú felmondás akkor szabályos a munkáltató részéről, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Például ok nélkül napokon át nem megy be dolgozni, vagy szándékosan tönkretesz egy gépet.

A másik, nehezebben megfogható törvényes indok, ha a munkavállaló „olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi”. Ilyen lehet például, ha a dolgozó nyilvánosan becsmérli a munkaadóját, vagy súlyosan vét a cég etikai elvei ellen.

Ha per lesz, és a Suzuki veszít, legrosszabb esetben vissza kell vennie az illetőt és/vagy pár tízmillió forintot kell majd fizetnie, ami egy ekkora cégnél bagatell összeg. Hogy megéri-e ez a kockázat, az attól függ, sikerül-e megakadályozni a szakszervezet megalakulását, érdemi tevékenységét, ami adott esetben olyan sztrájkhoz is vezethet, mint amit az Audinál láttunk, és csak 18 százalékos béremeléssel lehetett leszerelni.

A Suzuki ugyanis a távirati irodának írásba adta, hogy gyakorlatilag ez a cél:

„A Magyar Suzuki Zrt. álláspontja szerint a munkavállalók és a munkáltató közti egyeztetéshez az üzemi tanács megfelelő fórum. A vállalat a munkavállalók által megválasztott tagokból álló üzemi tanáccsal egyeztet a dolgozókat érintő kérdésekről, beleértve a munkakörülményeket, a bérezést, és a különböző juttatásokat”.

A cégnek jó oka van erre, ugyanis az üzemi tanácsot sokkal könnyebb kordában tartani, már csak azért is, mert üzemi tanács nem, 

csak a szakszervezet köthet kollektív szerződést és kezdeményezhet sztrájkot.

A Suzuki korábban már több alkalommal sikerrel fojtotta el a szakszervezeti kezdeményezéseket. Mint a 24.hu cikkéből kiderül, akár azon az áron is, hogy rendre elvesztette a kirúgott érdekképviseleti vezetők elleni pereket. Közben azonban a szakszervezet gyenge maradt, így nem sok vizet zavart.

A cég szempontjából ideális forgatókönyv szerint ez továbbra is így marad, és nem kell félni attól, hogy megismétlődnek az Audinál történtek. Ez lehetővé tenné, hogy továbbra is csak a feltétlenül szükséges mértékben emelje a fizetéseket.

Nem elképzelhetetlen azonban, hogy a keménykedés ezúttal – a megváltozott munkaerő-piaci helyzetben és dolgozói hangulatban – visszafelé sül el, és a munkavállalók elégedetlensége hamarabb sztrájkhoz vezet, mint ha a cég konstruktívabban állt volna az érdekképviselethez. Erre utalhat László Zoltán nyilatkozata, miszerint a múlt heti eset óta folyamatosan érkeznek új tagok a szakszervezetbe.

Miért tart ennyire a Suzuki a szakszervezeti mozgolódástól? Ezt könnyen megérthetjük, ha megnézzük a három magyarországi autógyártó javadalmazási adatait. A tavalyi évről szóló beszámolókat még nem kellett a vállalatoknak leadniuk, ezért csak 2017-ről érhetők el az adatok. A konkrét számok (amelyekben a béren kívül minden juttatás, így a cafeteria is benne van) tehát már biztosan nem aktuálisak, de több év kirajzolja az anyagi erőviszonyokat.

 

Ezekhez a számokhoz több megjegyzést is hozzá kell fűzni. Amikor autógyári fizetésekről van szó, általában a fizikai munkásokra gondolunk, a létszám ilyen (fizikai-szellemi) megosztását azonban csak a Mercedes tünteti fel a beszámolójában. A Suzuki egyáltalán nem bontja meg a teljes számot, az Audi pedig a direkt-indirekt ellentétpárt használja, ami nem teljesen ugyanazt takarja, mint a fizikai-szellemi, de jobb híján azért megfeleltethető annak.

Az Audi kimagasló helyzetét részben magyarázhatja, hogy 2017. végi állapot szerint minden harmadik dolgozója indirekt, azaz nem vesz részt közvetlenül a termelésben, ők többnyire mérnökök és vezetők lehetnek. A Mercedesnél pedig csak minden ötödik dolgozó volt szellemi.

Mellékszál: az utóbbi évek intenzív béremelkedése közepette feltűnő, hogy az Audinál 2017-ben csökkent az átlagos javadalmazás. Ennek alapvetően két oka lehetett. Egyrészt a létszámarány enyhén eltolódott a direkt dolgozók felé, másrészt a modellváltás miatt kevesebb volt a munka 2017-ben, így valószínűleg kevesebb műszak- és egyéb pótlékot kellett kifizetnie a cégnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAudi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyiJól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Érdemes megemlíteni, hogy átlagosan még az Audi közvetlenül a termelésben részt vevő (direkt) dolgozói is többet kerestek (havi bruttó 485 558 forintot) 2017-ben, mint a teljes suzukis átlag (433 095 forint), ahol a fizikai dolgozók ennél nyilván kevesebbet visznek haza a szellemiek magasabb, az átlagot felhúzó hatása miatt.*Ráadásul az Audi száma valószínűleg ennél valamivel még magasabb is, mert a direkt-indirekt megoszlást csak az év végi, a teljes éves átlagnál 504 fővel magasabb létszámra adta meg a cég a beszámolójában, így ezzel tudtam számolni, holott a korrekt értékhez az átlagot kell alapul venni. A grafikon az utóbbi módon számított értékek szerepelnek. Ennek olyan szempontból is van jelentősége, hogy az egymástól légvonalban nagyjából 80 kilométerre lévő két gyár toborzási területe részben átfedi egymást, pusztán a juttatásokat tekintve pedig nem kérdés, hogy melyiket érdemes választani.

De mint az Audinál láttunk, arról a bérszintről is van tér feljebb lépni, ami riasztó lehet a Suzuki-menedzsment számára.

Főleg annak tudatában, hogy dolgozóik érvelhetnek azzal: valójában a Suzukinál is futná magasabb szintű bérekre, legalábbis a legutóbbi ismert eredmények szerint. A 2017-es számok szerint a termelékenységben a Suzuki jobban teljesített a Mercedesnél, ha pedig az egy dolgozóra jutó nyereséget nézzük, akkor még az Audit is felülmúlta. Az előbbit a hozzáadott érték (a bérek, az amortizáció és a nyereség összege) mutatja, amely egy dolgozóra vetítve tavalyelőtt az Audinál 41,7 millió, a Suzukinál 26,6 millió, a Mercedesnél 22,3 millió forint volt.

A hozzáadott érték egyik eleménél, az üzemi eredménynél pedig azt látni, hogy egy dolgozóra a Suzukinál 11 millió, az Audinál 9,9 millió, míg a Mercedesnél 7 millió forint nyereség jutott. Ez alapján úgy tűnik tehát, hogy a vállalat tudna magasabb bért fizetni a dolgozóinak, ha rászorítanák.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Audi hét vezetőjének fizetéséből kijönne a 11 ezer győri munkás béremelésének feleCsak a dízelbotrány miatt a perére váró cégvezetőnek annyi lelépési pénzt fizettek, mint 73 győri munkásnak egész évben. A német multi adakozni is csak odahaza hajlandó.

Vállalat Audi fizetések kirúgás mercedes suzuki szakszervezet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

2019. február 22. 10:56 Vállalat

Mészáros Lőrinc családja magához ölelte az egykori Simicska-birodalom ékkövét

A Simicska-birodalom felosztása során a mezőgazdasági érdekeltségek Mészáros Lőrinchez kerültek, aki a fiát ültette a Mezort Zrt. igazgatóságába.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Hajdu Miklós
2019. február 20. 14:39 Vállalat

Lagerfeld nem csak a divathoz értett, üzletileg is nagyot alkotott

A divatipar mellett a márkaépítés területén is sikeres volt a tegnap elhunyt divattervező.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.