Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 20. 07:01 Állam

Hamarosan itt a vége, nem tudunk már sokkal többen dolgozni Magyarországon

Már 2017-ben is látványosat fékezett a foglalkoztatottság növekedése Magyarországon, ám a következő egy-három évben várhatóan teljesen ki is fullad az elmúlt évek foglalkoztatási boomja – legalábbis, ha az itthoni munkaerő-tartalékkal számolunk. Az iparban már eddig is alig volt olyan vállalkozás, amelynek növekedését ne gátolná a munkaerőhiány, és az ez erőforráshiány idén csak még kritikusabb szintet fog megütni – ez utóbbit a jegybank előrejelzése is alátámasztja.

Ugyan papíron még van több százezer munkanélküli és közmunkás, akit a versenypiac felszívhatna, a felmérések azt mutatják, hogy egyes iparágaknak – mint a feldolgozóipar és az építőipar – ez sem segít már egy ideje. Ennek legfőbb oka, hogy a megmaradt munkaerő-tartalékot alkotó népesség jellemzően képzetlen vagy alacsonyan képzett, és nem ott él az országban, ahol a legtöbb állást kínálják, miközben a költözési hajlandósága is általában alacsony.

A súlyos szakemberhiány mindkét ágazat teljesítményét, és összességében a GDP növekedését is visszahúzza. A legfrissebb, év eleji felmérés szerint a magyar feldolgozóipari cégeknek már a 88 százaléka panaszkodik arra, hogy a munkaerőhiány miatt nem tud annyit termelni, mint amennyit szeretne, miközben az építőiparban a vállalkozások 64 százaléka küzd ugyanezzel a problémával. A régióban sehol máshol nem ilyen súlyos a munkaerőhiány.

 

Tavaly a teljes gazdaságban 70 ezer fővel, illetve 1,6 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ehhez csak az itthoni piaci munkahelyek járultak hozzá, a közmunka és a külföldi munkavállalás nem. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, decemberi előrejelzése szerint 2018-ban már csak 0,6 százalékkal nőhet a munkahelyek száma, ami számszerűen nagyjából 26 ezer új állást jelentene, majd jövőre ez a növekedés is feleződhet.

 

Nem csak azért nem tud már gyorsan nőni a dolgozók száma Magyarországon, mert munkaerőhiány van, hanem azért is, mert a demográfia is ellenünk dolgozik. Az aktív korú népesség ugyanis töretlenül fogy, különösen ezekben az években, amikor a Ratkó-korszak gyermekei nyugdíjba mennek. (Igaz, a Bajnai Gordonék által elfogadott, 2014 és 2022 között effektívvé váló fokozatos korhatáremelés valamennyire elnyújtja az ő munkaerőpiacról való kilépésüket.) A KSH interaktív korfája alapján idén és jövőre nagyjából 220 ezren mehetnek papíron nyugdíjba, miközben ebben a két évben csak 190 ezren érik el a 20 éves kort Magyarországon, amit feltételezhetünk a munkaerőpiacra való belépés életkorának. Vagyis a népességcsökkenés is rontja a foglalkoztatás-bővülés kilátásait.

 

Bár nemzetgazdasági szinten már nehéz lesz növelni a foglalkoztatottak számát, a vállalkozások számára azért még lehetnek tartalékok. Magyarország ugyanis az az ország, ahol a foglalkoztatottakon belül is van még munkaerő-tartalék. Ők a közmunkások, a külföldre ingázók, sőt, bürokráciacsökkentéssel az állami szektorban dolgozók közül is sokakat át lehetne terelni a versenyszférába. Ez utóbbi állami leépítést ugye 2016 elején meg is hirdette Csepreghy Nándor, Lázár János miniszter helyettese, aki aztán tavaly ősszel azt is bevallotta, hogy a kormány bürokráciacsökkentése megbukott. Ám mivel az államapparátus tényleg relatíve nagy és lehetne sokkal hatékonyabb, miközben munkaerőhiány van, elképzelhető, hogy a politikailag is nagyon kényes állami leépítési hullám ötlete a választások után újra felmerül.

Nem véletlenül számol az MNB sem azzal, hogy a vállalkozások valamivel több munkahelyet teremthetnek, mint összességében a teljes gazdaság. A jegybank előrejelzése szerint – a legalább 5 fős cégek alkotta – versenyszektor körülbelül 32 ezer új munkahelyet hozhat létre idén, ami 1,6 százalékos bővülés lenne a tavalyi 2,2-2,8 százalék után (még nem jelentek meg a pontos adatok).

Ugyan ebben a prognózisban bürokráciacsökkentéssel bizonyosan nem kalkulált a jegybank, azzal biztosan, hogy a kormány megpróbálja a lehető legtöbb közmunkást a nyílt munkaerőpiacon munkához juttatni. A kormány tavaly március végi határozata ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy az akkori 210 ezer főről 2020-ig 150 ezer főre csökkenti a közmunkások számát. Ebből persze az is kiolvasható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban is tisztában vannak azzal, hogy a közfoglalkoztatottak döntő része munkaerőpiaci szempontból többszörösen hátrányos helyzetű, nehezen foglalkoztatható, így csak kisebb hányadukat lehet könnyebben bevonni a gazdaságba. 2017 végén egyébként még körülbelül 180 ezer főt foglalkoztattak közmunka-programok keretében.

Ha a kormány hajlandó lenne nagyobb összegeket áldozni az aktív és a passzív munkanélküliek átképzésére, illetve személyes mentorálására, akkor valószínűleg a munkaerő-tartalék valamivel nagyobb része visszavezethető lenne a munka világába. Egy ilyen program azonban nem csak hogy sok időt vesz igénybe, megfelelő országos intézményrendszert is fel kell mögé építeni, ami el tudja látni a feladatát. Ez pedig szintén nem kis feladat lenne a kormánynak.

Az építőipar és feldolgozóipar munkaerő-igénye azonban ennél sokkal sürgetőbb. Valószínűleg pont ezért inkább a külföldi vendégmunkások és a technológiai fejlesztések irányába fordulnak, ám ezekhez a megoldásokhoz is kihívásokat kell megugrani. Az Ukrajnából, Szerbiából, illetve más harmadik országból érkező vendégmunkásokat ugyanis nehéz megakadályozni abban, hogy továbbmenjenek a szintén munkaerőhiánnyal küzdő Nyugat-Európa felé, ahol magasabb fizetést kaphatnak. A technológiai beruházások pedig többnyire tőkeigényesek, amivel leginkább csak a külföldi hátterű vállalatok rendelkeznek az iparban. Vagyis a munkaerőhiány pont a jellemzően kevésbé profitábilis, tőkegyenge és egyben kevésbé termelékeny magyar vállalkozások elé állítja a legnagyobb akadályt a növekedésben. A piac tehát kikényszeríti azt, amire amúgy is szükség lenne: a magyar cégek kénytelenek lesznek hatékonyabban felhasználni a meglévő erőforrásaikat, ha életben akarnak maradni.

Állam előrejelzés foglalkoztatottság munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Jandó Zoltán
2018. november 7. 16:47 Állam, Piac

Egyre drágább az orosz gáz, szerencse, hogy ilyen meleg van

Az idén nyáron, amikor a tárolók feltöltése miatt a legtöbb gázt vettük, többet fizettünk egy köbméterért, mint az elmúlt közel három és fél évben bármikor.

Fontos

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. november 7. 06:37 Élet

Egy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”

„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.