Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 20. 07:01 Állam

Hamarosan itt a vége, nem tudunk már sokkal többen dolgozni Magyarországon

Már 2017-ben is látványosat fékezett a foglalkoztatottság növekedése Magyarországon, ám a következő egy-három évben várhatóan teljesen ki is fullad az elmúlt évek foglalkoztatási boomja – legalábbis, ha az itthoni munkaerő-tartalékkal számolunk. Az iparban már eddig is alig volt olyan vállalkozás, amelynek növekedését ne gátolná a munkaerőhiány, és az ez erőforráshiány idén csak még kritikusabb szintet fog megütni – ez utóbbit a jegybank előrejelzése is alátámasztja.

Ugyan papíron még van több százezer munkanélküli és közmunkás, akit a versenypiac felszívhatna, a felmérések azt mutatják, hogy egyes iparágaknak – mint a feldolgozóipar és az építőipar – ez sem segít már egy ideje. Ennek legfőbb oka, hogy a megmaradt munkaerő-tartalékot alkotó népesség jellemzően képzetlen vagy alacsonyan képzett, és nem ott él az országban, ahol a legtöbb állást kínálják, miközben a költözési hajlandósága is általában alacsony.

A súlyos szakemberhiány mindkét ágazat teljesítményét, és összességében a GDP növekedését is visszahúzza. A legfrissebb, év eleji felmérés szerint a magyar feldolgozóipari cégeknek már a 88 százaléka panaszkodik arra, hogy a munkaerőhiány miatt nem tud annyit termelni, mint amennyit szeretne, miközben az építőiparban a vállalkozások 64 százaléka küzd ugyanezzel a problémával. A régióban sehol máshol nem ilyen súlyos a munkaerőhiány.

 

Tavaly a teljes gazdaságban 70 ezer fővel, illetve 1,6 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ehhez csak az itthoni piaci munkahelyek járultak hozzá, a közmunka és a külföldi munkavállalás nem. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, decemberi előrejelzése szerint 2018-ban már csak 0,6 százalékkal nőhet a munkahelyek száma, ami számszerűen nagyjából 26 ezer új állást jelentene, majd jövőre ez a növekedés is feleződhet.

 

Nem csak azért nem tud már gyorsan nőni a dolgozók száma Magyarországon, mert munkaerőhiány van, hanem azért is, mert a demográfia is ellenünk dolgozik. Az aktív korú népesség ugyanis töretlenül fogy, különösen ezekben az években, amikor a Ratkó-korszak gyermekei nyugdíjba mennek. (Igaz, a Bajnai Gordonék által elfogadott, 2014 és 2022 között effektívvé váló fokozatos korhatáremelés valamennyire elnyújtja az ő munkaerőpiacról való kilépésüket.) A KSH interaktív korfája alapján idén és jövőre nagyjából 220 ezren mehetnek papíron nyugdíjba, miközben ebben a két évben csak 190 ezren érik el a 20 éves kort Magyarországon, amit feltételezhetünk a munkaerőpiacra való belépés életkorának. Vagyis a népességcsökkenés is rontja a foglalkoztatás-bővülés kilátásait.

 

Bár nemzetgazdasági szinten már nehéz lesz növelni a foglalkoztatottak számát, a vállalkozások számára azért még lehetnek tartalékok. Magyarország ugyanis az az ország, ahol a foglalkoztatottakon belül is van még munkaerő-tartalék. Ők a közmunkások, a külföldre ingázók, sőt, bürokráciacsökkentéssel az állami szektorban dolgozók közül is sokakat át lehetne terelni a versenyszférába. Ez utóbbi állami leépítést ugye 2016 elején meg is hirdette Csepreghy Nándor, Lázár János miniszter helyettese, aki aztán tavaly ősszel azt is bevallotta, hogy a kormány bürokráciacsökkentése megbukott. Ám mivel az államapparátus tényleg relatíve nagy és lehetne sokkal hatékonyabb, miközben munkaerőhiány van, elképzelhető, hogy a politikailag is nagyon kényes állami leépítési hullám ötlete a választások után újra felmerül.

Nem véletlenül számol az MNB sem azzal, hogy a vállalkozások valamivel több munkahelyet teremthetnek, mint összességében a teljes gazdaság. A jegybank előrejelzése szerint – a legalább 5 fős cégek alkotta – versenyszektor körülbelül 32 ezer új munkahelyet hozhat létre idén, ami 1,6 százalékos bővülés lenne a tavalyi 2,2-2,8 százalék után (még nem jelentek meg a pontos adatok).

Ugyan ebben a prognózisban bürokráciacsökkentéssel bizonyosan nem kalkulált a jegybank, azzal biztosan, hogy a kormány megpróbálja a lehető legtöbb közmunkást a nyílt munkaerőpiacon munkához juttatni. A kormány tavaly március végi határozata ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy az akkori 210 ezer főről 2020-ig 150 ezer főre csökkenti a közmunkások számát. Ebből persze az is kiolvasható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban is tisztában vannak azzal, hogy a közfoglalkoztatottak döntő része munkaerőpiaci szempontból többszörösen hátrányos helyzetű, nehezen foglalkoztatható, így csak kisebb hányadukat lehet könnyebben bevonni a gazdaságba. 2017 végén egyébként még körülbelül 180 ezer főt foglalkoztattak közmunka-programok keretében.

Ha a kormány hajlandó lenne nagyobb összegeket áldozni az aktív és a passzív munkanélküliek átképzésére, illetve személyes mentorálására, akkor valószínűleg a munkaerő-tartalék valamivel nagyobb része visszavezethető lenne a munka világába. Egy ilyen program azonban nem csak hogy sok időt vesz igénybe, megfelelő országos intézményrendszert is fel kell mögé építeni, ami el tudja látni a feladatát. Ez pedig szintén nem kis feladat lenne a kormánynak.

Az építőipar és feldolgozóipar munkaerő-igénye azonban ennél sokkal sürgetőbb. Valószínűleg pont ezért inkább a külföldi vendégmunkások és a technológiai fejlesztések irányába fordulnak, ám ezekhez a megoldásokhoz is kihívásokat kell megugrani. Az Ukrajnából, Szerbiából, illetve más harmadik országból érkező vendégmunkásokat ugyanis nehéz megakadályozni abban, hogy továbbmenjenek a szintén munkaerőhiánnyal küzdő Nyugat-Európa felé, ahol magasabb fizetést kaphatnak. A technológiai beruházások pedig többnyire tőkeigényesek, amivel leginkább csak a külföldi hátterű vállalatok rendelkeznek az iparban. Vagyis a munkaerőhiány pont a jellemzően kevésbé profitábilis, tőkegyenge és egyben kevésbé termelékeny magyar vállalkozások elé állítja a legnagyobb akadályt a növekedésben. A piac tehát kikényszeríti azt, amire amúgy is szükség lenne: a magyar cégek kénytelenek lesznek hatékonyabban felhasználni a meglévő erőforrásaikat, ha életben akarnak maradni.

Állam előrejelzés foglalkoztatottság munkaerőhiány munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 17:42 Állam

Évek óta dolgozik az eltűnésén a Google vezére

Munkatársai sem igazán tudják, hogy mivel foglalkozik Larry Page, a Google-t is tulajdonló Alphabet vezérigazgatója, miközben a cég komoly kihívások előtt áll.

Fabók Bálint
2018. szeptember 17. 11:24 Állam

Úgy tűnik, eldőlt, hogy a klímaváltozással csak alulról szerveződve harcolhatunk

Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de lokálisan egyre aktívabbak a különböző szereplők.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.