Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 26. 17:07 Piac

A bérversenyben is lemaradnak a kkv-k, ha nem újulnak meg

Nagyon sok álláshely és fizetés függ attól, hogy hogyan megy a kisebb és közepes vállalatoknak, hiszen ők foglalkoztatnak kétmillió embert a versenyszférában dolgozó hárommillióból. A munkaerőpiacon tehát jelentős szerepet töltenek be ezek a cégek, ám a gazdasági teljesítményük messze elmarad a nagyvállalatokétól. 2016-ban egy kkv egy foglalkoztatottra vetítve csak a 38 százalékát termelte meg a nagy cégek hozzáadott értékének, de a beruházások terén a legnagyobb a lemaradásuk, fajlagosan csak tized annyit költenek erre, mint a nagyok.

Óriásiak a különbségek a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok termelékenységében, amire a KSH nemrég megjelent kiadványa is rávilágít. Annak ellenére, hogy a cégek 99 százaléka kkv, az összes bruttó hozzáadott értéknek csak a 43 százalékát adták ők 2016-ban, míg az összes nettó árbevételnek a 42 százalékát könyvelhették el.

 

A legkisebb részt így is a beruházásokból vették ki: a vállalkozások beruházásainak 34 százalékát adták a kkv-k tavaly, míg az összes beruházásnak csak a 27 százalékát. Mindez az alacsony beruházási hajlandóságra vezethető vissza, vagyis, hogy a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza a gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv-körbe tartozó vállalkozásokra más tevékenységi struktúra jellemző: kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya és magasabb az alacsonyabb beruházásigényű szolgáltatásoké.

A szerkezeti eltérések mellett a kkv-k alacsonyabb beruházási aránya azzal is magyarázható, hogy körükben a magyar tulajdonú, kevésbé jövedelmező cégek dominálnak, amelyek ritkán képesek visszaforgatni a nyereséget az üzletbe. Ezzel szemben a nagyvállalatoknál a külföldi tulajdon dominál, ami sokkal nagyobb tőkeerőt is jelent, nem véletlen, hogy az összes beruházásban ezek a külföldi érdekeltségű vállalatok jelentős súlyt képviselnek. Emellett az alacsony beruházási hajlandóság azzal is összefüggésben lehet, hogy a kisebb cégek vezetői többnyire úgy látják, hogy nem éri meg befektetni, mert alacsony a megtérülés.

A kkv-k beruházásai egyébként az utóbbi három évben minimális csökkenést mutattak, de nem állapítható meg egyértelmű trend ezen a téren. Az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték 2014-ben 2,2 millió, 2015-ben 2,1 millió, 2016-ban 2 millió forintot tett ki. Ez azt is jelenti, hogy tavaly a bruttó hozzáadott érték kevesebb, mint ötödét (17 százalék) forgatták csak vissza, szemben a nagyvállalatokkal, amik annak 25 százalékát fordították beruházásokra.

 

Bár a versenyszektor összes beruházásán belül kisebb a kkv szektor súlya, a kis- és középvállalkozások beruházásokban játszott szerepét növeli, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban meghatározó az aktivitásuk: a mezőgazdaságban és az építőiparban a versenyszektor beruházásainak túlnyomó hányadát a kkv-szektor adja.

 

Összességében a kkv-k teljesítménye mind a termelékenységben, mind a beruházások terén messze elmarad a nagyvállalatokétól, ami egyrészt szerkezeti különbségekre vezethető vissza, másrészt arra, hogy a kkv-k jellemzően magyar kézben lévő, többségében tőkegyenge vállalkozások, amik beruházási képessége jóval rosszabb a többségében külföldi érdekeltségű nagyvállalatokénál. Ez ad magyarázatot a bérszínvonalbeli különbségekre is, hiszen csak a megújulni és növekedni képes cégek tudnak beszállni a bérversenybe.

Az idén elkezdődött jelentős minimálbér és általános béremelkedés közepette ugyanakkor a kkv-k nagy része is rá lesz kényszerítve, hogy növelje a hatékonyságát, különben előbb-utóbb elveszíti a munkavállalóit. A magyar kkv-k innovációs tevékenységének, beruházásainak fellendítéséhez kormányzati ösztönzés és támogatás is szükséges lesz, ugyanis ezek a cégek messze nem olyan erősek, mint a külföldi tulajdonú társaik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIjesztő a különbség a multik és a magyar cégek közöttA multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyi adót fizetnek a magyar vállalatok egy munkahely után?Elképzelhető, hogy kevesebb adót fizetnek a magyar cégek, mint a külföldiek?

Piac beruházás kkv KSH versenyszektor Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Wiedemann Tamás
2018. október 17. 16:03 Állam, Piac

Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége

A világgazdasági fórum szerint túl nagy a korrupció Magyarországon, rossz az oktatás és az egészségügy. Sok cég még mindig az olcsó munkaerőre támaszkodik.

Hajdu Miklós
2018. október 17. 09:35 Piac

Csongrád megye átvette a cégbedőlés trónját

Kiugróan sok a bedőlő cég a Dél-Alföldön.

Bucsky Péter
2018. október 17. 06:52 Piac

A CBA nevet hanyagolva hasít az egyik CBA-vezető cége

Az Aldi és a Lidl nyereségrátája a fasorban sincs a magát CBA-nak álcázó CBA-hoz képest. De a sikernek vannak árnyoldalai is.

Fontos

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?