Németország ráeszmélt, hogy reagálnia kell az orosz fenyegetésre

A második világháború utáni, modern Németország hagyományosan pacifista álláspontot képviselt a külpolitikában. Az ukrajnai orosz agresszió viszont ráébresztette Berlint, hogy csökkentenie kell a radikális antimilitarizmusán, mert az már nem szolgálja tovább a kontinens biztonságát. A váltás nehezen megy Németországnak, de most komoly védelmi fejlesztéseket helyeztek kilátásba. Az e heti podcast arról szól, hogy miért nehéz Németországnak védelmi- és gazdaságpolitikát váltani, és mire elég a kilátásba helyezett 100 milliárd eurós védelmi fejlesztési alap.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A podcastban megszólalók: Polyák Pálma, a firenzei Scuola Normale Superiore kutatója és Csiki Varga Tamás, az NKE Startégiai Védelmi Intézet munkatársa.

A németek modern pacifizmusa azzal egészül ki, hogy a szövetségi állam sok éven keresztül költségvetési többletet produkált. Keveset költött infrastruktúrára, kutatás-fejlesztésre és a hadseregre is. Polyák Pálmát a német fiskális szigor eredetéről és arról kérdeztem, hogy kinek kedvez a költségvetés egyensúlyban tartása.

Én elég radikális vagyok ebben a témában. A kutatásomból az derül ki, hogy ez senkinek sem kedvez. Nem a gazdasági ráció, hanem egy politikai kultúra eleme az, hogy a németek ragaszkodnak az alacsony államadóssághoz. […] ez egy népszerű dolog, és a politikai pártok nem szeretnének ellene menni. A német döntéshozók természetesen nem ezt mondják. Az egyik érvük az, hogy a következő generációk válláról leveszi a terhet az alacsony államadósság, és hogy az alacsony állami költekezés versenyképessé teszi az exportot

– mondja Polyák Pálma, de mind a két érvvel vitába száll a hanganyagban.

A koronavírus-válság, a 2021-es árvizek és az ukrajnai orosz agresszió rámutatott, hogy bizonyos helyzetekben nagyobb szerepet kell vállalnia Németországnak azért, hogy megőrizzék a németek és Európa polgárainak biztonságát. Azonban így is nehéz irányt váltani a szövetségi rendszerben.

A (politikai) szereplők sokszor értik a problémát, és szeretnének is kezdeni vele valamit – beszéljünk például a zöld- vagy a védelmi beruházásokról – de nem tudnak dönteni, hogy pontosan hogyan költsenek és mire. Ebből a patthelyzetből sokszor jön ki az az eredmény, hogy marad a status quo. Ez egy fontos mechanizmus a kompromisszumokra épülő német döntéshozatalban

– mutatja be a problémát Polyák Pálma.

Az ukrajnai háború kitörése után egy 100 milliárd eurós védelmi fejlesztést helyezett kilátásba a szövetségi kormány, ami rengeteg pénz: a német hadsereg durván kétévnyi költségvetése. Miközben magát a költségvetést is megemelnék a NATO által elvárt szintre (ami a német GDP 2 százalékának megfelelő összeg, 70-80 milliárd euró évente). Olaf Scholz kormányának javaslatához a radikálisan megváltozott közvélemény adja a politikai hátteret. Szakítva a több évtizede uralkodó pacifista állásponttal, a többség most támogatni szeretné az ukránokat az orosz agresszióval szemben.

Trendfordulóhoz értük a német közvélemény és politikai elit hozzáállásban. Sokkhatásként írható le az, amit az orosz agresszió Ukrajnában okozott. Olaf Scholz február 27-én jelentette be a német védelmi politika 180 fokos fordulatát; ukrajnai fegyverszállításokat, a Budeswehr fokozott fejlesztését.^*A háború kitörése előtt a fegyverszállításokat csak a német társadalom 20 százaléka támogatta. A háború kitörése után pár nappal a fegyverszállítást már a német lakosság 78 százaléka támogatta, és 68 százalékos volt a támogatottsága annak, hogy Németország megerősítse a katonai jelenlétét a keleti NATO-tagállamokban

– szemlélteti a az elmúlt hetek fordulatait Csiki Varga Tamás.

Jelenleg komoly viták folynak Berlinben arról, hogy hogyan fejlesszék a haderőt, és meddig kéne pörgetni az állami költekezést. Az álláspontok radikálisan eltérnek a kormányzó pártkoalíción belül is, néhány konkrétum viszont már körvonalazódik.

A 100 milliárdos alapból történő költések legalább két területet kell érintsenek; a Bundeswehr bevethetőségét kell javítani, ami nem aprópénz, de tételében nem is hatalmas. Azt kell pótolni, amit az elmúlt másfél évtizedben elveszített a Bundeswehr. A másik fejlesztési irány az igazi nagy tétel: modern fegyverrendszerek beszerzése. Németország döntött 35 darab F-35-ös amerikai vadászrepülőgép beszerzéséről. […], emellett még terveznek 15 darab Eurofightert venni, a kettő együtt el fog vinni 15 milliárd eurót, ez ekkora tétel. Terveznek különböző lőszereket, rakétákat venni, ez is 20 milliárd eurós tétel, és vannak szállítóeszközök, amik összesen 9-10 milliárd euróba kerülhetnek. Tehát nagyon gyorsan ott vagyunk, hogy a pénz felét elköltötték

– vázolja Németország eddig ismert terveit Csiki Varga Tamás.

A jelenlegi fordulatok elsősorban a pénzről szólnak. Németország továbbra is ragaszkodni fog ahhoz a politikájához, hogy csak partnerországokkal, szövetségekkel hajlandó világpolitikai szerepet vállalni – mondja Csiki Varga Tamás. A hadászati képességek fejlesztése 10-15 évet is igénybe vehet. Addig azt várhatjuk, hogy Németország és Franciaország vezetésével az EU tagállamai törekedni fognak arra, hogy erősebb legyen az európai védelmi együttműködés és az európai önálló cselekvési képesség. Európa csökkenő világpolitikai súlya és a keleti fenyegetés erősödése is ebbe az irányba tolja a folyamatokat.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink: