Ha minden úgy megy tovább, mint ahogy most látszik, akkor valószínűleg még az eddiginél is sokkal nagyobb borzalmakra kell felkészülni, nemcsak a tüzérségi és légi támadások miatt, hanem azért is, mert úgy tűnik, hogy az oroszok tényleg a bekerített városok kiéheztetésére törekednek – mondta Váczi István az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Kicsit több mint két héttel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan háborút indított Ukrajna ellen, amihez hasonlót jellegében és kiterjedtségében a második világháború vége óta nem láttunk Európában. A G7 Podcast e heti adásában a háború első két hetének legfontosabb történéseit és tanulságait összegeztük a G7 szerzőivel, Váczi Istvánnal, Mészáros R. Tamással, Bucsky Péterrel és Jandó Zoltánnal a témában megjelent cikkeik alapján.
A legtöbb elemzőt nagyon meglepte az orosz katonai agresszió, ezért a műsor első felében arról volt szó, hogy mik voltak a háborús eszkaláció külpolitikai előzményei, hogy miért pont mostanra időzítették az orosz agressziót.
Az orosz vezetésnek úgy tűnhetett, hogy a gazdasági körülmények megfelelőek. Már a háború előtt is kifejezetten magasak voltak az energiahordozók árai, mind a kőolaj, mind a földgáz, tehát ez egy biztos bevételt ígért az oroszoknak, másrészt pedig valószínűleg úgy ítélték meg, hogy ha lesznek is nyugati ellenintézkedések, azok nem fognak olyan mély sebet ejteni az orosz gazdaságon, ami esetleg borítaná a saját terveiket. Szerintem itt egy nyolcéves építkezés volt orosz részről
– mondta erről Váczi István.
Mészáros R. Tamással a háború geopolitikai vonatkozásairól beszélgettünk, és arról, hogy elkerülhető lett volna-e a háború, ha más döntések születnek, külön kitérve arra, hogy mennyire volt reális az a John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora által propagált elgondolás, amely szerint Ukrajnának nem kellett volna törekednie a nyugati orientációra, az országnak semlegesnek kellett volna maradnia, és a Nyugatnak nem kellett volna meglebegtetnie a NATO-csatlakozás lehetőségét (a beszélgetésben említett 2015-ös videó ide kattintva érhető el).
Az, hogy Ukrajna egy potenciális konfliktusforrás, igazából már a NATO bővítése előtt, jóval a mostani válság előtt egy visszatérő téma volt a nemzetközi kapcsolatokban, és utólag könnyű elmélkedni, hogy mit kellett volna tenni, de arra senkinek nem volt egy receptje, hogy hogy lehetett volna kihúzni ennek az egész szembenállásnak a méregfogát
– mondta Mészáros.
Az agresszióra reagálva a nyugati országok és a szövetségeseik gyors és sok tekintetben példátlan gazdasági szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben. „Az Egyesült Államok és az Európai Unió a pénzügyi rendszerét lehetetlenítette el tulajdonképpen Oroszországnak, az orosz elit elvesztette vagyonának a java részét” – mondta erről Bucsky Péter, aki szerint habár ezek a szankciók nagyon kemények voltak, a kőolaj és földgáz importjára vonatkozó korlátozások még ennél is nagyságrendekkel jobban fájnának Oroszországnak. Ez azonban Európának is nagyon fájna.
Energetikai szakértők a háború kezdete óta ezt a kérdést vizsgálgatják, hogy hogyan oldható ez meg, elképzelhető-e ilyen lépés. Nagyon jól látszik, hogy a felek egyelőre ettől mind a két oldalon nagyon ódzkodnak. Ez mind a két félnek nagyon fájna, valószínűleg az oroszoknak fájna jobban, de egyelőre Európában sem látszik az, hogy hogyan lehetne menedzselni az orosz gáz hiányát, ami nagyjából a 40 százaléka az európai gázimportnak
– mondta Jandó Zoltán, aki szerint vannak olyan elemzések, amik alapján meg lehetne oldani a szankciókat csak az ipari felhasználás korlátozásával és a lakossági fogyasztás korlátozása nélkül, de azért ezek elég nehezen kiszámítható szcenáriók. A kőolaj importjának jelentős csökkentése valószínűleg könnyebben lenne kivitelezhető, de annak is nagyon sok tovagyűrűző hatása lenne, bár nem annyira súlyos talán, mint a gázimport korlátozásának.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
