Izgalmas időszakot tudhat maga mögött Debrecen legismertebb ipariingatlan-fejlesztője, Herdon István. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy a francia Gravic 3,5 milliárd forintos beruházással megduplázza kapacitását debreceni gyárában, ahol egyebek mellett elektronikai és autóipari vállalatok számára állítanak elő nyomtatási, csomagolási és burkolási termékeket, megoldásokat. A bejelentésben ugyan nem szerepel Herdon Xanga nevű cégcsoportja, de mivel a Gravic meglévő üzeme az általa kiépített Határ úti ipari parkban van, több mint valószínű, hogy a bővítés is itt történik majd.

A hivatalosan Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Parknak hívott területen idén a szenzorokat gyártó Sensirion vállalat csarnokának átadása volt a legfontosabb esemény. A gyárat kifejezetten a megrendelő igényeire szabva fejlesztette a Xanga Investment & Developement Group, a kivitelező a szintén debreceni Hunép volt. Alaposan felkészültek a feladatra, megnézték a megrendelő svájci üzemét is, ugyanakkor az itteniben még annál is fejlettebb technológiát telepítettek.

Ahogy Herdon István mondja, az ilyen, kifejezetten a leendő használó igényeire szabott (az ágazatban elterjedten használt angol kifejezéssel built to suit) fejlesztéseknek sok előnyük van, hiszen csak azt és pontosan úgy kell megépíteni, ahogyan azt a partner szeretné. Ezzel szemben a spekulatív fejlesztéseknél – amikor úgy kezdenek el megépíteni egy csarnokot, hogy még nem tudni, ki fogja kibérelni – csak a sztenderdeket lehet követni, és a bérlő bejelentkezése után kell hozzáigazítani az igényekhez. Előfordult például, hogy a beköltöző cég LED világítást kért, ezért le kellett szerelni az egyébként teljesen új, de nem LED-es lámpákat, amelyek azóta is egy raktárban porosodnak.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy egy built to suit fejlesztés során ne jöhetnének elő problémák, sőt. Az utolsó pillanatban is módosíthat az igényein ugyanis a megrendelő, és ezt a fejlesztőnek, azaz a Xangának kell keresztülvinnie a kivitelezőn és a tervezőn. A Sensirion például menet közben döntött úgy, hogy geotermikus energetikai rendszert telepít, és így a korábbi tervekben szereplőhöz képet harmadannyi klímaegységet kell csak beépíteni. „Egy ilyen még a tervezőt is rosszul érinti, nemhogy a kivitelezőt. De mondtam az utóbbinak, hogy nem tudok neked igazat adni, mert azt kell megépíteni, amit a megrendelő kért. Rugalmasnak kell lenni, üzletről van szó” – idézi fel a történteket Herdon István.

Erre a szemléletre minden bizonnyal szükség lesz azokon a tárgyalásokon is, amelyeket a BMW-gyár beszállítóival folytat majd. Ezek egyszer már el is kezdődtek, de amikor a BMW bejelentette a beruházásának elhalasztását, akkor a leendő partnerek is behúzták a féket. Mivel jelenleg úgy néz ki, hogy 2025-ben indul majd el a termelés a német márka debreceni gyárában, az üzletember úgy számol, hogy jövő tavasszal ismét elindulnak a tárgyalásai a termelési helyszínt kereső beszállítókkal.

A Xanga közben sem ült a babérjain, szeptemberben adtak át egy új útszakaszt az ipari parkon belül, amellyel elérhetővé tettek mintegy 20 hektárt az összesen körülbelül 35 hektárnyi tartalék terület közül. Herdon István szeretné, ha ennek egy részét foglalnák el BMW-beszállítók. Amikor októberben az üzletember körbevezetett a területen, már zajlottak egy újabb útszakasz alapozási munkái. Amikor ez elkészül, körbejárhatóvá válik a térség, az új útszakasz éppen a már említett Gravic-üzemnél csatlakozik majd vissza a meglévő hálózatba.

Az ipari park teljes területe 130 hektár, és a befektető nem is tervezi igazán bővíteni, mint mondja, a terjeszkedésre vonatkozó spekuláció miatt a környékbeli szántóföldeknek olyan áruk van, mintha városi építési telkek lennének. Egy régi adósságot viszont törleszteni akar. „Az utóbbi 20 évben mindig elmaradt a szolgáltató rész kiépítése, sajnos nincs egy étterem vagy kávézó sem a parkban, pedig hatezren dolgoznak itt” – mondja a jelenlegi állapotról. Ezért azt tervezi, hogy az ipari parknak a Sensirion-üzemhez közeli részén kialakítanak egy új bejáratot, és lesz itt benzinkút, elektromos gyorstöltők, éttermek, egy szálloda és egy nagyobb kereskedelmi egység is, ha sikerül felmentést kapni a plázatörvény korlátozásai alól.

Az aktualitásokhoz visszatérve, a legutóbbi, épülethez kötődő esemény nem a Határ úton, hanem a repülőtéren történt a csoport életében. November 10-én – az épület magasságának elérésekor szokásos – bokrétaavató ünnepséget tartottak a közvetlenül a reptér futópályája mellett felépített csarnoknál. Ezt a 16 méter magas, összesen 4200 négyzetméter hasznos alapterületű létesítményt úgy alakították ki, hogy a nagyobbik részébe egy Airbus A321-es nagyságú repülőgép is be tudjon állni. De ha nem lenne olyan feladat, aminél kifejezetten ezt a tulajdonságot kamatoztatják, akkor logisztikai feladatokra is alkalmas a két részre osztott csarnok. Az összesen 4 milliárd forintos beruházás nagyságrendjét érzékelteti, hogy csak a kapuja egymillió euróba került, de amikor ott jártam, még nem érkezett meg Svédországból.

Az új csarnok, még a kapu nélkül. Fotó: G7

Nagyon látványos a kontraszt a pár száz méterre lévő szovjet bunker-hangárokkal, amelyek az itt állomásozó Mig-21-eseket voltak hivatottak megóvni akár egy (nem közvetlenül becsapódó) atomtámadással szemben is. A cirill betűs feliratok még mindig olvashatók odabent, ahogy a valaha egyetlen mozdulattal nyitható kapu is tiszteletet keltő. Az idő azonban megtette hatását, ma már legfeljebb olyan nem túl értékes dolgokat tárolnak bennük, mint az említett leszerelt lámpák. Az eredetileg több mint 90 bunker többségét mára lebontották, mostanra 27 maradt meg belőlük. „Nagyjából 20 millió egyet lebontani, és 6 millió értékben lehet bedolgozni útalapba” – mondja Herdon István.

Az egyik bunker-hangár belseje. Fotó: G7

Az új csarnok és a régi hangárok szomszédságában van egy olyan messziről nézve repülőgéproncs, amely valójában egy a repülőtéri tűzoltók képzését szolgáló korszerű eszköz. A debreceni tűzoltó akadémia szimulátora egy Airbus A320-as méretét és kialakítását utánozza, tabletről vezérelhető, a géptörzset 36 ponton tudják begyújtani. A reptéri tűzoltóknak az alapképzés után minden évben frissítő tréningen kell részt venniük egy hasonló eszközön, és mivel ilyenből nincs sok, a magyarokon kívül más országok reptéri tűzoltói is vettek már részt itt képzésen. Ebből a befektetésből nemrég vásárolta ki a Xanga a Széchenyi Tőkealapot, és folyamatban van a szimulátor továbbfejlesztése.

Hogy kerül a Xanga a repülőtérre? A csoport 2010/11-ben két ágon is szerepet vállalat itt, amihez kellett egy jó adag optimizmus, hiszen az előző évben mindössze 9 ezer volt az utasforgalom, kizárólag nyári chartereknek köszönhetően. Ahogy Herdon István meséli, jégtelenítő berendezés sem volt, ami nélkül elképzelhetetlen az egész éves üzemeltetés. A Xanga megkapta a várostól a menedzsmentjogokat és 75 százalékos részesedést, és a következő hét évben 2,5 milliárd forintot fektetett be. A Wizz Airnek és a Lufthansának köszönhetően az utasszám 2019-ben már elérte a 600 ezret, és a Wizz Air tervei alapján biztosra lehetett venni a további növekedést is, amit azonban a járvány keresztülhúzott.

Igaz, ekkor a Xanga már csak kisebbségi, 25 százalékos tulajdonos volt, mert a többségi pakettet visszaadta a városnak jelképes áron. „Sokan kérdezték, hogy elvették-e tőlem, de nem erről van szó, bár nem esett jól a dolog. Láttam, hogy olyan költségek jönnek szembe, mint a terminál fejlesztése, ami meghaladja a mi lehetőségeinket, ha megtartjuk a többséget” – mondja az első látásra szokatlan döntés hátteréről.

Ráadásul az üzlet volumenéhez képest rengeteg energiáját kötötte le a repülőtér. Volt, hogy éjszakai hóesés idején ő is kivonult a pálya tisztítását végző csapattal, hogy meggyőződjön róla, minden rendben van-e. A likviditási nyomás pedig időnként olyan erős volt, hogy ha a londoni gép indulása előtt eladtak a reptéri, saját üzemeltetésű trafikban 180 karton cigarettát (többet a vámszabályok miatt nem lehetett egy 180 fős gépre…), akkor a bevételből egyből ki is fizettek egy sürgős számlát.

Járat érkezik a debreceni repülőtérre. Fotó: G7

Az eredeti terv az volt, hogy többségi önkormányzati tulajdonba kerülve a repülőtér olyan uniós és állami forrásokhoz juthat, amelyek lehetővé teszik a terminálon kívül például a futópálya és a légi irányítás fejlesztését is. Most már viszont úgy néz ki – bár még a kormány nem fogadta el az erről szóló előterjesztést -, hogy az állam lesz a többségi tulajdonos, a város és a Xanga pedig kisebbségi.

Az említett 2,5 milliárdot a csoport legfeljebb akkor látná viszont, ha a repülőtér tartósan nyereséges lenne. Mégis folytatja az itteni befektetéseit, mert más ágon is érdekelt a légi kikötő sikerében. A Xanga 2010-ben 99 évre megszerezte a repülőtéri logisztikai park üzemeltetési jogát, azóta 32 ezer négyzetméter irodát és logisztikai létesítményt épített meg, ehhez jön a bokrétaünnepség kapcsán említett csarnok, valamint egy jelenleg is épülőfélben lévő, 4 ezer négyzetméteres irodaház.

A további tervek között pedig szerepel például egy szálloda is, főleg a repülőtéren rövidebb ideig dolgozó külföldiek számára. Mindez akkor fordulhat termőre igazán, ha a BMW és beszállítói ugyanúgy elkezdik majd teherszállításra használni a debreceni repülőteret, mint az Audit a périt, amiben Herdon István erősen bízik is.

A cikk megjelenését a Xanga csoport támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Vállalat BMW-gyár debrecen herdon istván ipari park repülőtér xanga Olvasson tovább a kategóriában