Idén sem mászik ki az uniós mezőny aljáról a magyar minimálbér
Az infláció ellensúlyozása már egyre kevésbé motiválja a minimálbér-emeléseket az Európai Unió (EU) tagállamaiban, viszont már látszik annak az uniós irányelvnek a hatása, amely minden tagállamot arra kötelez, hogy felzárkóztassa a legalacsonyabb béreket.
Felülnézet: 2024 januárja és 2025 januárja közötti átlagosan valamivel több mint 7 százalékkal nőttek a minimálbérek az EU tagállamaiban, ami alacsonyabb, mint a 2023 januárja és 2024 januárja közötti közel 10 százalékos átlagnövekedés – derült ki a Eurofound év eleji gyűjtéséből.
- Az átlagos infláció 2023-ban 4, 2024-ben pedig 3 százalék körül alakult az EU-ban. Az elmúlt 12 hónapban Cipruson, Belgiumban, Szlovéniában és (a még nem közölt adatok függvényében vélhetően) Spanyolországban csökkent vagy stagnált a minimálbér reálértéke, máshol nőtt.
- A keleti tagállamokban és Írországban jelentősebb reálbér-növekedés volt a minimálbéres szegmensben.
Alulnézet: Magyarországon és Szlovákiában idén 9 százalékkal emelték a minimálbért, aminél csak Észtországban volt kisebb az emelés (8 százalék).
- 2024 januárjához képest Romániában csaknem 23, Horvátországban és Bulgáriában 15, Litvániában 12, míg Csehországban és Lengyelországban 10 százalékkal nőttek a legkisebb bérek.
- A kilenc ország közül 2024-ben Magyarországon volt a második legmagasabb infláció. Mindezek alapján nem az idei minimálbér-emelés fogja kiemelni a régió aljáról a magyar minimálbért.
Tágabb kontextus: az EU 2024. november 15-től hatályos irányelve szerint a tagállamokban olyan követelményrendszert kell kialakítani, ami alapján a minimálbért valamilyen bérszinthez közelítik. Idehaza a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány megállapodása alapján az a cél, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát érje el 2027-re.
- Az átlagkereset 50 százaléka lett a cél Észtországban, Bulgáriában és Romániában is, de már hasonló indikátor alapján határozták meg a minimálbéreket idénre Csehországban, Szlovákiában, Írországban (a mediánbér 60 százaléka a cél), Spanyolországban (a nettó átlag 60 százalékát kell elérni), Máltán és Görögországban is.
Mi várható? A minimálbér-emelések szintje a legtöbb országban meghaladja a várható infláció szintjét, így újra reálbér-növekedésre számíthatnak a rosszul keresők. Magyarországon a 9 százalékos minimálbér-növekedés mellett például a jegybank decemberi előjelzése szerint 3,3 és 4,1 százalék közötti inflációra lehet számítani.
Adat
A várt növekedés nyolcada jött össze tavaly, idén már kisebb a mellélövés veszélye
Sok körben kellett visszavenni a kormányzati optimizmusból, de legalább kijött a recesszióból a gazdaság a tavalyi 0,5-0,6 százalékos növekedéssel.
Kevés magyar cég használ mesterséges intelligenciát
Bár nagyot nőtt egy év alatt az aránya, Magyarországon még mindig meglehetősen visszafogottan használják a vállalatok a mesterséges intelligenciát.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Fontos
Most már tényleg beindul az automata boltok terjedése
Elindul a Coop, az Auchan, a Coca-Cola, de további nagyobb piaci szereplőknél is csőben van a technológia alkalmazása.
A Lidlt is célkeresztbe veszik az árakkal elégedetlen horvát fogyasztók, újra bojkott jöhet
Magyarországon kilenc év alatt megduplázódtak az élelmiszerárak, Horvátországban a fele ekkora drágulást is nehezen viselik a fogyasztók.
Nem biztos, hogy jó ötlet levetett svájci vonatokat rálőcsölni a MÁV-ra
Annyiba kerülhet a használt járművek honosítása, mint a vételára, és nem is motorvonatokra lenne leginkább szüksége az állami vasúttársaságnak.
