Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Az autópályák bevételtermelő képességével érvelve igyekezett alátámasztani a kínai tőkéből megvalósuló infrastruktúrafejlesztést Lázár János, miközben ezzel kapcsolatban vasúti projektek zajlanak és merültek fel. A kettő pedig nagyon nem ugyanaz.

Mi történt? Interjút adott a Portfoliónak az építési és közlekedési miniszter, ahol azzal érvelt a kínai finanszírozású fejlesztés mellett, hogy az a magyar költségvetés számára komoly bevételeket jelent majd a növekvő személy- és teherforgalomnak köszönhetően.

Idézet: „ma az autópályákkal 600 milliárd forintot keres a költségvetés, ez a várakozásaink szerint 5-6 év alatt fel fog menni 1000-1200 milliárd forintra. (…) Az autópályák, gyorsforgalmi utak, valamint a vasútfejlesztés nagyon is profitábilis vállalkozása lehet a magyar államnak, ehhez azonban friss tőkére van szükség”.

Háttér: az említett 600 milliárd forint nem nyereség, hanem bevétel – vélhetően a teherfuvarozók és a buszosok megtett úttal arányos, valamint a személyautók időalapú útdíjának együttes összegére utalt a miniszter.

  • Bár az idei költségvetés csak 549 milliárd forinttal tervezett ezen a két soron, mivel ez már tavaly 532 milliárd forint volt, elképzelhető, hogy meglesz a 600 milliárd.

Számokban: amire nem tért ki a miniszter, hogy milyen költségek kapcsolódnak ehhez a bevételhez:

  • Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncessziós társasága (MKIF) 200 milliárdot kap a gyorsforgalmi úthálózat karbantartására és fejlesztésére.
  • Az M5-ös és M6-os autópályák koncessziós társaságai 172,6 milliárdot visznek el.
  • Mivel ezekben a bevételekben nemcsak a tranzitforgalom által generált, hanem a magyar fuvarozók, autósok által fizetett díjak is benne vannak, számolni kell a közúthálózat költségeivel is, amely nélkül nem közelíthetők meg az autópályák. Idén ennek felújítására és fejlesztésére 130,5 milliárdot költ az állam.

Felülnézet: ez együtt 503 milliárd forint, csak 29-cel több a költségvetés tervezetében szereplő bevételnél. Ha teljesül a 600 milliárd, a mérleg kedvezőbb lehet.

Igen, de: a lényegi csúsztatás nem is ez, hanem hogy kínai tőkéből jelenleg vasúti beruházás valósul meg (Budapest-Belgrád), és további ilyenekről volt szó a kínai elnök látogatásán (V0, reptéri vasút).

  • A vasúti teherszállítás eltérő költségszerkezete alapján ezek megtérülése teljesen reménytelen, az elméleti számítások sok száz vagy akár ezer évet hoztak ki korábban a Budapest-Belgrádra.
  • A vasúti fuvarozók által fizetett pályahasználati díj nem folyik be a költségvetésbe, a pályát fenntartó MÁV-nál marad, amelynek azonban így is százmilliárdos nagyságrendű állami támogatásra van szüksége ehhez a tevékenységhez. Ennek összege idén 173 milliárd forint.

Alulnézet: a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület szerdai közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptember 1-jén 14 százalékkal emelik a vasúti pályahasználati díjat, miközben év közbeni emelésre 20 éve nem volt példa.

  • Az egyesület szerint ennek hatására még több vasúti fuvar kerüli majd el az országot, illetve folytatódik a teherforgalom közútra terelődése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbban építenek, és elcsaklizzák a forgalmat a Budapest-Belgrád vasútról a szerbekMintha szándékosan a magyar közlekedéspolitika ellentétét valósítanák meg a szerbek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMire megépül a Budapest-Belgrád vasút, már mindenki másfelé szállítMár 800 milliárd forint felett jár a beruházás költsége, ami annyira megnehezíti a déli irányú vasúti fuvarozást, hogy félő, az elkészülte után sem áll helyre még a korábbi forgalom sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAláírták az 500 milliárdos szerződést a projektről, amire nincs szükségAláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsből nézve jó ötletnek tűnik a kormány 750 milliárd forintos projektjeKovács Imrét, Európa második számú vasúti árufuvarozó vállalatának igazgatósági tagját egyebek mellett arról kérdeztük, érdemes-e ennyi pénzt költeni a Budapest-Belgrád vasútvonalra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz autópálya díj autópálya koncesszió Budapest-Belgrád vasút Kína kínai hitel Lázár János vasúti áruszállítás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.