A meg nem valósuló befektetések és az ukrajnai háború miatt jelentősen megváltozott Kína a közép-európai országok szemében, de vannak kivételek.
Kína nemzetközi hiteleinek jelenleg már 60 százaléka pénzügyi krízisben lévő országban van, míg 2010-ben ugyanez az arány mindössze 5 százalék volt.
A bangladesi pénzügyminiszter szerint a fejlődő országoknak kétszer is meg kell gondolniuk, mielőtt hitelt vesznek fel az Övezet és út programban.
Egyre hosszabb ideig kell várniuk a teherhajóknak, hogy bejussanak egy-egy kikötőbe, a görögországi Pireuszban is rekordot döntött a várakozó hajók száma.
Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
A Magyarország által felvett kölcsön részleteit nem ismerjük, de száz kínai hitelszerződés alapján kutatók felvázolták a kínai hitelezés jellegzetességeit.
Egymilliárd eurós kínai hitel visszafizetéséhez kérte az Európai Unió segítségét a montenegrói miniszterelnök-helyettes.
Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak.
Több afrikai országban is visszavonulót fújt Kína, illetve a kínai Eximbank, amellyel a hazai projekt finanszírozásáról sem írták alá a remélt időpontig a szerződést.
Eddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.