Egyre hosszabb ideig kell várniuk a teherhajóknak, hogy bejussanak egy-egy kikötőbe, a görögországi Pireuszban is rekordot döntött a várakozó hajók száma.
Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
A Magyarország által felvett kölcsön részleteit nem ismerjük, de száz kínai hitelszerződés alapján kutatók felvázolták a kínai hitelezés jellegzetességeit.
Egymilliárd eurós kínai hitel visszafizetéséhez kérte az Európai Unió segítségét a montenegrói miniszterelnök-helyettes.
Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak.
Több afrikai országban is visszavonulót fújt Kína, illetve a kínai Eximbank, amellyel a hazai projekt finanszírozásáról sem írták alá a remélt időpontig a szerződést.
Eddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.
Aláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.
Kovács Imrét, Európa második számú vasúti árufuvarozó vállalatának igazgatósági tagját egyebek mellett arról kérdeztük, érdemes-e ennyi pénzt költeni a Budapest-Belgrád vasútvonalra.
Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?