Banglades a kínai Övezet és út kezdeményezés egyik legjelentősebb résztvevője, és bár egyelőre sikerült elkerülnie a túlzott eladósodást, az ország pénzügyminisztere mégis a Kína által indított globális infrastruktúrafejlesztési programmal kapcsolatos veszélyekre figyelmeztetett.
Mustafa Kamal a Financial Times cikke szerint úgy fogalmazott: a fejlődő országoknak kétszer is meg kell gondolniuk, mielőtt hitelt vesznek fel az Övezet és út programban. A politikus hozzátette, a kínai vezetésnek is jobban meg kellene fontolnia a hitelezési döntéseit, mert a nem megalapozott projektekre folyósított összegek a csőd felé viszik az adott országokat.
Mindenki Kínát hibáztatja, és Kína ezt nem vitathatja, ez az ő felelősségük
– fogalmazott a politikus. Dél-Ázsiából nézve nem is kell messze keresni a rossz példát, a nemrég történelme során először csődbe jutott Srí Lanka problémáihoz is hozzájárult, hogy soha meg nem térülő beruházásokra vett fel kínai hiteleket a korábbi vezetés.
Banglades esetében egyelőre menedzselhető kitettségről van szó, az ország mintegy 4 milliárd dollárral tartozik Kínának, amely teljes adósságának 6 százaléka. Ennél jóval nagyobb, 15 százalékos Japán részaránya. Banglades teljes adósságállománya tavaly 62 milliárd dollár volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
Az ország jelenlegi sérülékenységét jelzi, hogy múlt hónapban az IMF-hez kellett fordulnia egy a tervek szerint 4,5 milliárd dolláros hitelcsomagért. További 4 milliárd dollárhoz pedig más nemzetközi hitelezőktől szeretne hozzájutni.
A pénzügyminiszter kritikája azért is figyelemre méltó, mert Kína Banglades legnagyobb kereskedelmi partnere és befektetője, az utóbbiak összege mintegy 40 milliárd dollár. A The Diplomat tavaly novemberi cikke szerint az Út és övezet program keretében kilenc nagy projekt fut az országban, közlekedésiek mellett például egy szennyvíztisztító-fejlesztés.
Mint ismert, Magyarországon a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának – igencsak költséges – fejlesztése zajlik nagyrészt kínai hitelből az Út és Övezet keretében. Ezen kívül a Fudan budapesti campusának megépítése történne szintén kínai hitelből, de a tavalyi tiltakozások óta ez az ügy egyelőre tetszhalott állapotban van.
