Megakadt a Budapest-Belgrád-vasútvonal építése: a pályaépítést végző V-Híd munkásai és gépei jórészt a győri fővonal felújításán dolgoznak, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését vállaló kínai cégek nem tudják teljesíteni az európai szabványokat, felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, írta meg a Telex.

Miért fontos ez? A kormány 2019-ben kezdte megkötni a beruházással kapcsolatos szerződéseket, és bár időről időre felmerült, hogy elúszik a magyar vasúttörténet legdrágább fejlesztése, még az idén nyáron is projekt előrehaladtáról – Ferencváros és Soroksár közötti szakasz építésének megkezdéséről – szóltak a hírek.

• A kezdetektől kérdéses volt az európai ETCS-szabványoknak megfelelő berendezések telepítése, amelyekkel kapcsolatban leginkább Nyugat-Európában van tapasztalat – a Ferencváros és Székesfehérvár közötti vonalon a Siemens létesített az ETCS második szintje szerinti rendszert 2020-ban, igaz, az ettől várt sebességnövelés egyelőre nem történt meg.
• A kínai technológiával csak lassabb vonatközlekedést lehet az Európai Unióban engedélyezni. Igaz, eleve kérdéses a Budapest-Belgrád vonal fejlesztésének megtérülése, így a sebességhatár alapvetően presztízskérdésnek tűnik, mivel érdemben a személyforgalmat érinti, a teherforgalmat nem.

Tágabb kontextus: a fejlemények mindenesetre rámutatnak a magyar vasúti beruházások esetlegességére. A nyugati országok 10-15 éves vasútfejlesztési stratégiák mentén szervezik a fejlesztéseket, aminek révén az ágazatban működő cégek kapacitásait több évre lekötik.

• Nem csoda ennek tükrében, hogy a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal kritikus állapotúvá vált részeit rögtönzött megoldásként a Budapest és Belgrád közötti beruházáshoz szánt munkaerővel, gépparkkal és anyaggal javítja a MÁV.
• Mészáros Lőrinc V-Hídja rugalmasnak tűnik az ellentételezéssel kapcsolatban is: egyelőre nem tudni mikor kaphat pénzt a 32 milliárd forintba kerülő munkáért a vasúti pályaépítő vállalkozás, az összeget Lázár János építési miniszter egyelőre nem tudta a MÁV rendelkezésére bocsátani.
• Kína hozzáállása is kérdéses a Budapest-Belgrád-vonal fejlesztéséhez. Az eredeti terv szerint a görögországi Pireusz kínai tulajdonú kikötőjéig tartó vasútvonallal kapcsolatban előfordult már, hogy változott a távol-keleti ország hozzáállása. Figyelemre méltó, hogy Szerbia uniós támogatással folytatja a vasútjának modernizálását.

Mi várható? Kína további szerepét a beruházásban Orbán Viktor ősszel próbálhatja rendezni. Az eleve drága építkezés költségei közben tovább nőnek, a Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakasz megújításának eddigi 45 milliárdos keretét tegnap egészítette ki további 5,4 milliárd forinttal a magyar állam. A pálya már készen van, de a biztosítóberendezések még hiányoznak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Budapest-Belgrád vasút Kína vasútbezárás vasútépítés Olvasson tovább a kategóriában