Számos jel szerint megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A tervezett beruházással kapcsolatban legutóbb tavaly júniusban történt érdemi előrelépés, amikor aláírták a Soroksár és Kelebia közötti részre vonatkozó tervezési és kivitelezési szerződést.

Akkor tudhattuk meg hivatalosan azt is, hogy a nyertes konzorciumban a – tőzsdén jegyzett Opus Globalon keresztül – Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt., valamint két kínai hátterű társaság, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. található. Az alvállalkozók között van további három Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. is.

Ez nem is okozott meglepetést, ellentétben az árral, amely egészen pontosan 2 078 636 973 dollár, mostani árfolyamon nagyjából 630 milliárd forint. Ahogy akkor megírtuk, a projekt első ismertetéséhez képest ez közel 50 százalékos drágulás, pedig még egyetlen kapavágás sem történt. Miközben nem találhatunk még egy olyan vasúti fővonalat az országban, amely ennyire egyszerű terepen haladna, már az akkori – a mostaninál érdemben erősebb – forint-dollár árfolyam mellett is az jött ki, hogy fajlagosan messze ez lesz a magyar vasúttörténet legdrágább (kilométerenként 3,88 milliárdos, mostani árfolyammal 4,15 milliárdos) beruházása.^*Ennek keretében Budapest és Kelebia között második vágányt építenek, és felújítják a meglévőt. Az engedélyezett sebesség 160 kilométer/óra lesz.

Feltéve persze, hogy megvalósul. A fejlesztést felügyelő mindkét miniszter, Szijjártó Péter és Palkovics László is többször elmondta, hogy az aláírt kivitelezési szerződés csak akkor lép hatályba, amikor a finanszírozás nagy részét biztosító kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésre is ráütik a pecsétet.

Akkoriban mindketten azt mondták, hogy ez 2019. július közepéig megtörténik, ám úgy tudom, hogy erre a mai napig nem került sor. Az ezzel kapcsolatos kérdést elküldtem a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) is. Az utóbbi a cikk megjelenéséig nem válaszolt, az előbbi pedig annyit írt vissza, hogy a kérdést illetékességből az ITM-hez továbbította.

Ez utóbbi önmagában is érdekes, arra utal ugyanis, hogy a KKM szerepe csökkent vagy akár teljesen meg is szűnt a beruházással kapcsolatban, pedig Szijjártó Péter rengetegszer nyilatkozott róla attól a pillanattól elkezdve, hogy 2013-ban először szóba került. Legutóbb szeptemberben, amikor New Yorkban találkozott a kínai külügyminiszterrel, és szavai szerint megállapodtak a Budapest-Belgrád vasútvonal előkészítésének felgyorsításáról.

Azóta csak Palkovics nyilatkozott a témában, novemberi pekingi látogatása után például azt mondta, hogy „a nap folyamán elhárult az utolsó akadály a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kiépítését célzó projekt elől, az erre vonatkozó finanszírozási szerződést ugyanis a tervek szerint még az év végéig aláírják, a projekt pedig a jövő év elejétől kezdetét veheti”. Azóta azonban nem ejtett szót erről, akkor sem, amikor idén év elején a 2020-ban, illetve a következő években várható vasúti fejlesztésekről beszélt.

Az általam elért szakmai források vagy azt mondták, hogy nem tudnak aláírásról, vagy azt, hogy nem történt meg. Egyikük hozzátette:

a kínaiak egyre jobban bekeményítenek a finanszírozási tárgyalásokon, építési terveket és kivitelezési engedélyeket akarnak látni, mielőtt aláírják a hitelszerződést.

Ez a kormány szempontjából nagyon rossz hír, ugyanis a már aláírt – de hatályba még nem lépett – szerződés, mint az említett neve is mutatja, nemcsak a kivitelezésről szól, hanem ennek a keretében kellene elkészíteni az engedélyezési terveket^*A főbb tervezési feladatok magukban foglalják az alábbiakat:
1. A teljes tervdokumentáció elkészítése engedélyezésre (engedélyezési tervek).
2. Környezetvédelmi hatástanulmány készítése, a környezetvédelmi engedély beszerzése; a NATURA 2000 hatástanulmány elkészítése.
3. A kisajátítási tervek elkészítése a változások földhivatali átvezettetésével együtt.
4. Az összes építési engedély megszerzése.
5. Az építéshez szükséges minden részletes terv elkészítése, a kezelők jóváhagyásának beszerzése.
6. Az építési ütemtervek elkészítése, a kezelői hozzájárulások beszerzése.
7. Összhangot kell teremteni az építési tervvel, közreműködés a kisajátítási eljárásban. is, amelyek alapján aztán elindulhat az építkezés.

Terv nélkül nincs hitel, hitel nélkül nincs terv – róka fogta csuka helyzet, és nem látszik, ezt hogyan lehetne hatalmas késés (új tender kiírása) nélkül feloldani. Az ügy már csak azért is különös, mert a szóban forgó vasútvonal másik, fővárosi részénél – a ferencvárosi pályaudvar és Soroksár között, ahol át akarják helyezni a pályát – külön írták ki a tervezési tendert, amely eredményes is volt. (A kivitelezésre viszont még mindig nem jelent meg a közbeszerzési kiírás.)

A tervezés és a kivitelezés elvileg öt évet vesz majd igénybe, de a remélt július közepéhez képest máris féléves késésben vagyunk. Igaz, eddig már legalább fél tucat alkalommal módosult a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának megvalósítási határideje – a legelső 2017 volt –, ez a lista most tovább bővül. Már idézett forrásunk nem is számít arra, hogy 2022 előtt elkezdődne az építkezés. (Ezt erősíti, hogy a vasúti kerülőutat biztosító Szabadka-Röszke-Szeged vonalat a tervek szerint 2022-re újítják fel és villamosítják.) Bár a tervezésre és az engedélyek megszerzésére eleve nagyjából két évet szántak, jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy akár több év késés is összejöhet.

Előrelépésre talán a Kína és a közép-kelet-európai országok áprilisi, pekingi csúcstalálkozójára időzítve lehetne esély, bár már elmúlt néhány ilyen protokolláris alkalom érdemi változás nélkül. Érdekesség egyébként, hogy az amúgy Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy Kína-barát cseh elnök azért nem utazik el a kínai fővárosba, mert szavai szerint nem teljesültek a megígért kínai befektetések.

Volt egyébként már arra is példa, hogy egy kínai finanszírozással tervezett magyar vasútfejlesztés teljesen az asztalfiókba került, pedig csak a finanszírozási pecsét hiányzott róla. Ez a Budapestet délről elkerülő vasúti félkörrel, a V0-lal történt meg, amelynek pedig már a tervei is készen voltak, „banktechnikai, garanciákat érintő” okok miatt mégsem lett máig semmi az egészből. Pedig a Budapest-Kelebiával ellentétben ez a 2012-es árakon 360 milliárdos fejlesztés tényleg egy létező tehervasúti problémára, a lassú budapesti átkelésre kínált megoldást.^*Más kérdés, hogy a tervekkel szemben több kifogás is előjött, például hogy nem feltétlenül Szárnál kellene becsatlakoznia a Budapest-Hegyeshalom vonalba.

Mivel soha senki nem mutatott be komolyan vehető számításokat a beruházás mellett – a megvalósíthatósági tanulmányt a kormány titkosította –, adófizetői szempontból valószínűleg kedvező lenne, ha a Budapest-Kelebia fejlesztés is az asztalfiókba kerülne. Ennek az esélyét azonban nem csak a magyar kormányzati igyekezet csökkenti. Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak. Az sem kizárt, hogy idővel a kínai álláspont is puhul. Miközben 2018-ban úgy tűnt, hogy Kína behúzza a féket az Új selyemúthoz (avagy Egy út, egy övezet) kapcsolódó projektekkel kapcsolatban, tavaly ezek ismét lendületet kaptak. Könnyen lehet tehát, hogy Mészáros Lőrincnek nem kell lemondania, csak várnia kell a minden korábbinál nagyobb – persze kínai cégekkel közös – megbízására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Budapest-Belgrád vasút kelebia késés kínai hitel Mészáros Lőrinc soroksár Olvasson tovább a kategóriában