A 2010-es évek elején a közép-európai országok nagy reményeket fűztek a Kínához fűződő kapcsolathoz, mostanra azonban, ha nem is teljes körű, de általános lett a kiábrándultság.
Mi változott? Egyrészt az, hogy a közép-európai országok nagy része úgy érzi, hogy nem valósultak meg azok a nagyívű fejlesztések, amelyeket Kínától remélt. Másrészt a geopolitikai helyzet az ukrajnai háború miatt: a legtöbb közép-európai országnál felerősödött az értékalapú külpolitika a pragmatizmussal szemben, ez a nyugati országokhoz is közelebb hozta őket.
Alulnézet: Csehországban Milos Zeman 2013-as megválasztása után kezdett felívelni a cseh-kínai viszony. Több száz milliárd koronás befektetéseket harangoztak be, egyetemi kooperációk indultak el, kínai befektetők megvették az egyik legismertebb focicsapatot, a Slavia Prahát.
- 2018 környékén elkezdett megváltozni a két ország viszonya: a beígért pénzek nem érkeztek, az ideológiai különbségek azonban egyre látványosabbak lettek például Hongkong vagy Tajvan miatt.
- Az éles változás a baloldali blokk győzelmével zárult tavalyi választás és az ukrajnai háború után jött el. A választás után kijelentették, hogy Kína nem lehet fontos befektető az országban, a háború után pedig még kritikusabbá vált a cseh kormány Kínával szemben.
Felülnézet: a 16+1-ből a balti országok kiléptek, Csehország is kilépést ígér. Románia felmondta az összes közös projekttervet Kínával, Szlovákia is egyre távolságtartóbb a vélt kínai befolyásszerzéssel kapcsolatban.
- A kínai nagykövetség által rendezett nyári varsói rendezvényre hiába hívták meg a 16 ország nagyköveteit, csak 11-en mentek el.
- Vannak azonban kivételek: Magyarország és Szerbia továbbra is lát potenciált a kínai kapcsolatokban. A kínai-magyar kapcsolat történelmi okokból is erős, a három legfontosabb közös pont a Belgrád-Budapest vasútvonal, a Fudan Egyetem esetleges magyarországi terjeszkedése és legújabban a kínai akkumulátorgyár.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
