Augusztus óta szűk 24 ezer forintba kerül az a nagy bevásárlás, amelyet csaknem négy éve egységes tartalommal^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg és változatlan módszertannal^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
Amennyiben egy termék ára regionálisan eltérő egy adott boltláncon belül, akkor az üzletek többségében érvényes árat vesszük figyelembe. végzünk el minden hónap végén (a lista és a módszer leírása a mondatban szereplő csillagokra kattintva nyitható meg). Régen nem volt már példa arra, hogy az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco ugyanolyan termékeit nézve ennyire stabilnak lássuk az élelmiszerek árát. Egészen pontosan két éve, 2021. novemberében ért véget a korábbi stabilitási időszak, akkoriban már hosszú hónapok óta 16,5-17 ezer forint között volt a kosarunk összköltsége.

Az új stabilitás ugyan jó hírnek tűnik, van azonban egy kellemetlen jellemzője: ami régen legfeljebb 17 ezer forint volt, az most tartósan épp 24 ezer alá állt be. Ez úgy alakult ki két év alatt, hogy 2023 februárjáig meredeken emelkedtek az árak, onnan elkezdtek csökkeni, és a korábbi stabil szinthez képest valamivel több mint 40 százalékos inflációnál nyugodtak csak meg. Ezt a hullámvasutat mutatja az a grafikon, amelyre a négy üzletben mért kosárértékek átlagát tettük fel.

Ugyanez a jelenség másképp is megfogható. Ha azt nézzük, hogy az adott hónapban mekkora volt a változás az előző év hasonló időpontjához képest, akkor szintén nagy hullámot látunk, de új jelenségként a grafikon végén már egyértelműen megtorpan a csökkenés mértéke.

Novemberben gyakorlatilag mozdulatlan maradt az indexünk, októberhez képest ugyan növekedést mértünk, de ennek mértéke csak 0,24 százalék, azaz gyakorlatilag nulla volt. Ezúttal a kígyóuborka ára szállt el, egyetlen hónap alatt 37,5 százalékkal lett drágább, de a paradicsom, a vöröshagyma és az alma is bő 13-16 százalékkal drágult. A sárgarépa ellenben 23 százalékkal, a narancs pedig 16 százalékkal lett olcsóbb. A cukor, a natúr joghurt és kisebb meglepetésre a 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej ára is 8-10 százalékkal csökkent. Így jött ki összességében az októberhez képest szinte változatlan novemberi kosárérték.

Az egyes boltokban mér konkrét értékeket szokás szerint következő hírlevelünkben közöljük majd, amire itt lehet feliratkozni.

A fent említett 40 százalék körüli szintemelkedést csak akkor nem érezné meg nagyon a lakosság, ha a bérek is felzárkóznának, ennek alakulását azonban csak 2022. májusa óta tudjuk mérni, mert nincs korábbi adat a nettó medián bérekre. Azt tehát nem tudjuk, hogy 2021. novembere előtt a medián bérnek mekkora részét vitte el a nagy bevásárlásunk, de 2022. májusában ez 7,53 százalék volt, a legrosszabb helyzetet pedig azóta 2023 februárban mértük, 9,55 százalékkal. A vásárlók pozíciója azóta javult, szeptemberre 7,66 százalék lett, azaz még mindig nem értük el a tavaly májusi szintet sem.

A nyugdíjasok helyzete is hasonlóan alakul, nagyon kis mértékben javul, szeptemberben a medián nyugdíjnak 12,76 százalékát vitte el a kosarunk. Ha úgy számolunk, hogy a nagy bevásárlásunk nagyjából egy hétre elegendő élelmiszernek felelhet meg, akkor továbbra is azt kapjuk, hogy a közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi bevásárlás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában