Tehermentesítés helyett kihasználja sok magánegészségügyi szereplő az állami ellátórendszert – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár az ATV-nek adott interjújában. Szerinte ugyanis a piaci szereplők jellemzően az olcsóbb beavatkozásokat vállalják, a költségesebb kezeléseket pedig a közintézményekre hagyják. Szerinte ráadásul a félresikerült magánkezelések nyomán fellépő szövődmények is az állami ellátást terhelik.
Miért fontos ez? A köz- és magánellátás párhuzamos működése biztosította hosszú ideig az orvosoknak a méltó megélhetéshez szükséges jövedelmet, elvándorlás helyett sokuk kezdett magánpraxisba. A közkórházakban dolgozókat nehéz a mostani rendszerben többletteljesítményre bírni – korábban például a hálapénz lehetett az egyik motiváló tényező.
Alulnézet: mostanra egyre hosszabb várólisták alakultak ki, például az egyik leggyakoribb beavatkozásnak számító szürkehályog-műtétek száma sokkal jobban visszaesett idehaza a járványévek alatt, mint más uniós országokban. „Szinte csak az operál, aki szeret” – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő, egynapos sebészeten dolgozó szemész szakorvos.
Igen, de: ugyanakkor a magánellátást választók amellett, hogy maguk fizetik a kezelésüket, alapvetően – legalábbis közvetlenül – nem terhelik az állami kórházakat, helyet hagynak a közellátást használó pácienseknek. „A magánegészségügy nélkül a közegészségügy bajban lenne” – mondta Karai Gábor az orvosi tanácsadással foglalkozó Teladoc ügyvezetője nemrégiben a Portfolio szakmai konferenciáján.
Mi várható? Az államtitkár szerint év végére már csak hat olyan beavatkozás lesz, amelyhez 60 naposnál hosszabb a várólista. Új, minőségértékelésen alapuló finanszírozási rendszert vezet be a kormány, a közkórházak a magánkezelések nyomán fellépő szövődményeket pedig továbbra is ellátják, a költségét azonban a magánrendelés felé ki fogják számlázni.
Közélet
Fontos