Karikó Katalin orvosi Nobel-díjának híre nem csak Magyarországon óriási szó. A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek. Magyarország egyik legfontosabb és a világban legelismertebb személyiségét mostantól Karikó Katalinnak hívják.

Az ideje nagy részében Amerikáéban élő kutató alig 40 perccel a díj bejelentése után szűk körben, a Szegedi Egyetem által szervezett online beszélgetésen magyarul fogadta az első hazai gratulációkat. A beszélgetésen mi is ott lehettünk.

„Halljátok, hát minden folyamatosan csörög” – mondta szabadkozva a magyar kutató amerikai otthonából, amiért csak rövid időre tudott beszélni. És valóban, egyszerre minden vonalon keresték, ahogy az a világ legjelentősebb tudományos díja birtokosának dukál.

A Szegedi Tudományegyetem Karikó Katalin alma matere. Itt végzett 1978-ban biológia szakon, az egyetemmel, szak- és évfolyamtársaival azóta is szoros kapcsolata van. És Szent-Györgyi után a szegedi egyetem immár két Nobel-díjassal büszkélkedhet.

Karikó az egyetem hallgatójaként kezdett érdeklődni a mRNS akkor még periférikusnak számító témája iránt. A szolnoki születésű kutató most a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért kapta meg az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Este az egyetemen ünnepséget is tartanak a tiszteletére, és mint mondták, természetesen rendesen koccintanak is rá – amin, mint a beszélgetésen elhangzott, nagyon sajnálják, hogy személyesen nem tud ott lenni.

Karikó Katalin egészen friss Nobel-díjasként a Magyarországon tanuló diákoknak küldte az egyik első üzenetét.

A legfontosabb, hogy fizikális és mentális egészség legyen. Ha valamit csinálnak, legyenek benne egyre jobbak, és amit tesznek, örömmel tegyék. Ez a legfontosabb, hogy örömmel csináljuk a munkánkat. Arra koncentráljunk, amin tudunk változtatni

– mondta a friss Nobel-díjas a magyar egyetemistáknak.

Bár Karikó Katalinnak a nemzetközi tudományos élet vezető személyiségeinek hívásai miatt nem sok ideje volt, egy kérdésre a G7-nek is volt lehetősége. Karikó Katalin édesapját, a hentesként dolgozó Karikó Jánost az államszocializmusban 56-os múltja miatt évekre ellehetetlenítették. A Nobel-díjas magyar kutatót vele kapcsolatban, a szüleiről kérdeztük: „Mit mondana most az édesapjának, miről beszélne most a szüleivel, ha ezt megélhették volna?” – kérdeztük.

Karikó Katalin hosszú szünet után, elérzékenyülve válaszolt, és ezt mondta:

Az anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. „Hátha a te nevedet olvassák be”, mondta. Akkor persze még professzor se voltam valójában. „De hiszen annyit dolgozol”, mondta. Hát most összejött.

Karikó Katalinnak harmincévesen azért kellett kiköltöznie Amerikába (ehhez még az otthoni Trabantot is eladták, a készpénzt egy játékmackóba varrva csempészték át a határon), mert itthon eltanácsolták első munkahelyéről, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból. A nyolcvanas évek óta Amerikában, sokáig a tudományos szféra perifériáján dolgozott, kevés elismerést kapva. Úttörő eredményei lassan értek be, akkor kaptak globális figyelmet, amikor kiderült, hogy alapkutatásai segíthetnek kifejleszteni a Covid elleni védőoltást. A mRNS-alapú gyógyászattól számos más területen, többek között a daganatos betegségek kezelésében is nagyon jelentős eredményeket várnak.

Karikó Katalin az első magyar női Nobel-díjas, és Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után ő a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Covid-vakcina története megmutatja, hol rontja el Magyarország a dolgaitMindent megteszünk azért, hogy olyan feltételek jöjjenek létre, ahol nem lesz tudományos áttörés. De legalább az ampullákat itt gyártják majd!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhogy közeledünk a Nobel-díj átadásához, Karikó Katalin neve egyre többször jelenik megA Karikó-Weissman párosnak jók az esélyei, ráadásul már két kategóriában is emlegetik őket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétfő déltől kezdve szoríthatunk Karikó Katalin Nobel-díjáértKi más nyerhetné az orvosi Nobelt, mint a járvány elleni küzdelem csodafegyverének megalapozója?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintotA 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet covid Karikó Katalin koronavírus-oltás mRNS Nobel-díj orvosi Nobel-díj Olvasson tovább a kategóriában