Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. szeptember 10. 17:42 Közélet

Ahogy közeledünk a Nobel-díj átadásához, Karikó Katalin neve egyre többször jelenik meg

A ChemistryViews című tudományos szaklap (döntően erős szakmai kötődésű) olvasói szerint Karikó Katalin is az idei kémiai Nobel-díj idei várományosai között van, ha nem is első helyen. A lap friss felmérése azért érdekes, mert míg a Nobel-békedíjra például nagyon széleskörű latolgatások vannak minden évben, az orvosi, a fizikai és a kémiai díjakra jóval kevesebb publikus jóslás születik, mert alapesetben azok csak a szűkebb szakterületeket átlátó szakmabeliek számára lehetnek igazán érdekesek.

A ChemistryViews egy neves európai szaklap, de olvasóinak véleménye inkább csak a szakmai közélet hangulatát tükrözi. A legtöbb szavazatot a szerves térhálókkal és molekuláris építőelemek összekapcsolásával az amerikai Berkeley Egyetemen foglalkozó Omar M. Yaghi kapta. Őt követi szorosan az mRNS alapú vakcinák kidolgozásában (Drew Weissmannal közösen) résztvevő, és a járvány elleni küzdelemben az elmúlt évben világhírűvé vált Karikó Katalin.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

A magyar molekuláris biológust-biokémikust azonban nemcsak a kémiai, hanem az orvosi – pontosabban fiziológiai és orvostudományi – Nobel-díj esélyesei között is emlegetik már jó ideje. Ez egyrészt azért nem lenne meglepő, mert az mRNS-en végzett munkájuk célja eredendően orvosi célú volt, tehát hiába kötődik a szabadalmuk kifejezetten egy molekuláris biológiai felfedezéshez, a végső cél mindig is az mRNS molekula gyógyításban való széleskörű használata volt.

Másrészt az előjelek is nagyon jók az orvosi irányban. A Karikó-Weissman páros februárban elnyerte a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díjat, és a tudományos világban mindkét kitüntetést elsősorban az orvostudományi, élettani Nobel előszobájának tekintik. Az eddigi 93 Rosenstiel-díjas közül 36-an kaptak később Nobelt, a Horwitz-díjat pedig ötven százalékos arányban követte döntően orvostudományi, kisebb részben kémiai Nobel-díj.

Karikó és Weissman ráadásul a héten elnyerték a legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos elismerést is, a paradigmaváltó felfedezések nyomán járó Breakthrough-díjat is. Sőt, Karikó Katalin lehetséges Nobel-díjazását már tavaly év vége óta latolgatja a nemzetközi média és a tudományos közeg is. Különösen az keltette fel az érdeklődést, amikor Richard Dawkins evolúcióbiológus a következőt írta a Twitterén a magyar kutatóra utalva:

Give this woman a Nobel Prize.

– ami magyarul annyit tesz, hogy „Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!”.

A másik nagy visszhangot kiváltó szakmai jóslatot a Moderna biotechnológiai gyógyszercég társalapítója tette, ami azért különösen fontos, mert a Moderna is felhasználja a szabadalmat a koronavírus oltások gyártásánál. 

Az orvosi Nobel-díjazottakat október 4-én, a kémiai Nobellel kitüntetettek névsorát pedig október 6-án jelenti be a Karolinska Intézet, illetve a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Svédországban. Tehát amennyiben hétfőn Karikó Katalin nem szerepelne a díjazottak között, még szerdáig is lehet majd érte szorítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Az esélyek latolgatásakor egyébként biblio- vagy tudománymetriai statisztikákra is szokás támaszkodni, vagyis a kutatók publikációnak minőségét, idézettségét veszik figyelembe az ezzel foglalkozó szakemberek, szervezetek. Igaz, az utóbbi évek, évtizedek során olyannyira megnőtt a tudományos közösség mérete, hogy bizonyos vélemények szerint már nem lehet a cikkek, közlemények alapján kijelölni az esélyeseket.

Az előrejelzéseket tovább nehezíti, hogy a növekedéssel egy időben sokat színesedett a tudományos közeg, és a Nobel-díjazottakat kiválasztó bizottságok az egyes kutatási területek fontosságát nem biztos, hogy a folyóiratok szerkesztőségeihez hasonlóan ítélik meg.

Az idézettség egyik gyakran idézett mérőszáma a Hirsch-féle h-index, ez Karikó Katalin publikációit tekintve 55 pont a Google Scholar szerint. A tavalyi kémiai Nobel-díjazott Jennifer A. Doudna h-indexe ugyanitt 136 pont, az orvosi Nobelt elnyert Michael Houghton-é 100*A tavaly év többi orvosi és kémiai Nobel-díjazottjainak eseteiben a Google Scholar adatok nem állnak rendelkezésre., a cikk elején pedig már említett, az idei kémiai Nobel-re szintén nagyon esélyesnek tűnő Omar M. Yaghi-é 169 pont. Őt egyébként már évek óta stabilan a fő esélyesek között emlegetik.

Összességében tehát Karikó és Weissman munkájának értékelésekor az idézettség helyett sokkal inkább az lehet a döntő, hogy a világjárványt okozó koronavírus elleni védőoltások kifejlesztésében óriási szerepet töltött be, illetve az mRNS alapú technológiával egy eddig nem látott új ablakot nyitott a tudományos világra, hiszen teljesen új lehetőségét rakta le a jövőbeni gyógymódoknak.

Közélet Karikó Katalin mRNS Nobel-díj természettudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

Az uniós zöld átmenet az alacsony jövedelműek terheit növeli, ezért ezermilliárd forint kompenzációt kaphatunk. Kérdés, hogyan kellene ezt jól felhasználni.

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.