A ChemistryViews című tudományos szaklap (döntően erős szakmai kötődésű) olvasói szerint Karikó Katalin is az idei kémiai Nobel-díj idei várományosai között van, ha nem is első helyen. A lap friss felmérése azért érdekes, mert míg a Nobel-békedíjra például nagyon széleskörű latolgatások vannak minden évben, az orvosi, a fizikai és a kémiai díjakra jóval kevesebb publikus jóslás születik, mert alapesetben azok csak a szűkebb szakterületeket átlátó szakmabeliek számára lehetnek igazán érdekesek.

A ChemistryViews egy neves európai szaklap, de olvasóinak véleménye inkább csak a szakmai közélet hangulatát tükrözi. A legtöbb szavazatot a szerves térhálókkal és molekuláris építőelemek összekapcsolásával az amerikai Berkeley Egyetemen foglalkozó Omar M. Yaghi kapta. Őt követi szorosan az mRNS alapú vakcinák kidolgozásában (Drew Weissmannal közösen) résztvevő, és a járvány elleni küzdelemben az elmúlt évben világhírűvé vált Karikó Katalin.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

A magyar molekuláris biológust-biokémikust azonban nemcsak a kémiai, hanem az orvosi – pontosabban fiziológiai és orvostudományi – Nobel-díj esélyesei között is emlegetik már jó ideje. Ez egyrészt azért nem lenne meglepő, mert az mRNS-en végzett munkájuk célja eredendően orvosi célú volt, tehát hiába kötődik a szabadalmuk kifejezetten egy molekuláris biológiai felfedezéshez, a végső cél mindig is az mRNS molekula gyógyításban való széleskörű használata volt.

Másrészt az előjelek is nagyon jók az orvosi irányban. A Karikó-Weissman páros februárban elnyerte a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díjat, és a tudományos világban mindkét kitüntetést elsősorban az orvostudományi, élettani Nobel előszobájának tekintik. Az eddigi 93 Rosenstiel-díjas közül 36-an kaptak később Nobelt, a Horwitz-díjat pedig ötven százalékos arányban követte döntően orvostudományi, kisebb részben kémiai Nobel-díj.

Karikó és Weissman ráadásul a héten elnyerték a legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos elismerést is, a paradigmaváltó felfedezések nyomán járó Breakthrough-díjat is. Sőt, Karikó Katalin lehetséges Nobel-díjazását már tavaly év vége óta latolgatja a nemzetközi média és a tudományos közeg is. Különösen az keltette fel az érdeklődést, amikor Richard Dawkins evolúcióbiológus a következőt írta a Twitterén a magyar kutatóra utalva:

Give this woman a Nobel Prize.

– ami magyarul annyit tesz, hogy „Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!”.

A másik nagy visszhangot kiváltó szakmai jóslatot a Moderna biotechnológiai gyógyszercég társalapítója tette, ami azért különösen fontos, mert a Moderna is felhasználja a szabadalmat a koronavírus oltások gyártásánál. 

Az orvosi Nobel-díjazottakat október 4-én, a kémiai Nobellel kitüntetettek névsorát pedig október 6-án jelenti be a Karolinska Intézet, illetve a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Svédországban. Tehát amennyiben hétfőn Karikó Katalin nem szerepelne a díjazottak között, még szerdáig is lehet majd érte szorítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Az esélyek latolgatásakor egyébként biblio- vagy tudománymetriai statisztikákra is szokás támaszkodni, vagyis a kutatók publikációnak minőségét, idézettségét veszik figyelembe az ezzel foglalkozó szakemberek, szervezetek. Igaz, az utóbbi évek, évtizedek során olyannyira megnőtt a tudományos közösség mérete, hogy bizonyos vélemények szerint már nem lehet a cikkek, közlemények alapján kijelölni az esélyeseket.

Az előrejelzéseket tovább nehezíti, hogy a növekedéssel egy időben sokat színesedett a tudományos közeg, és a Nobel-díjazottakat kiválasztó bizottságok az egyes kutatási területek fontosságát nem biztos, hogy a folyóiratok szerkesztőségeihez hasonlóan ítélik meg.

Az idézettség egyik gyakran idézett mérőszáma a Hirsch-féle h-index, ez Karikó Katalin publikációit tekintve 55 pont a Google Scholar szerint. A tavalyi kémiai Nobel-díjazott Jennifer A. Doudna h-indexe ugyanitt 136 pont, az orvosi Nobelt elnyert Michael Houghton-é 100^*A tavaly év többi orvosi és kémiai Nobel-díjazottjainak eseteiben a Google Scholar adatok nem állnak rendelkezésre., a cikk elején pedig már említett, az idei kémiai Nobel-re szintén nagyon esélyesnek tűnő Omar M. Yaghi-é 169 pont. Őt egyébként már évek óta stabilan a fő esélyesek között emlegetik.

Összességében tehát Karikó és Weissman munkájának értékelésekor az idézettség helyett sokkal inkább az lehet a döntő, hogy a világjárványt okozó koronavírus elleni védőoltások kifejlesztésében óriási szerepet töltött be, illetve az mRNS alapú technológiával egy eddig nem látott új ablakot nyitott a tudományos világra, hiszen teljesen új lehetőségét rakta le a jövőbeni gyógymódoknak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Karikó Katalin mRNS Nobel-díj természettudomány tudomány Olvasson tovább a kategóriában