Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

A koronavírus, és általában a pandémiás vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiáját éppen egy magyar kutató, a Kisújszállásról származó, Szegeden végzett Karikó Katalin fejlesztette ki, ahogyan azt korábbi cikkünkben bemutattuk. A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen, és az ehhez kapcsolódó szabadalmat is ketten jegyzik.

A lapunknak interjút adó Karikó Katalin jelenleg a német BioNTech munkatársa. Az amerikai Moderna és a szintén német CureVac mellett ez annak a három cégnek az egyike, amelyek a Karikó-Weismann módszert használva járnak a koronavírus ellen védő oltás kidolgozásának élén.

– Azt hiszem, emberek milliói világszerte most azt szeretnék öntől leginkább megtudni, hogy mikor lesz védőoltás a koronavírus ellen?

– Az mRNS alapú vakcina jelenleg klinikai kipróbálás alatt van, és még ebben az évben elérhető lenne, a gond csak az, hogy egyhamar nem fogjuk tudni, tényleg védelmet nyújt-e a vírus ellen. Először is ez egy új technológia és a tapasztalataink korlátozottak vele. Az amerikai Moderna a cytomegalovírus és az influenzavírus ellen készített ilyen típusú, azaz mRNS alapú védőoltást, amelyek a klinikai tesztelés első fázisán átjutottak, ami azt jelenti, hogy nem volt káros hatásuk. Továbbá, amikor beadtak ilyen vakcinákat, akkor meg tudták mérni, hogy mennyi ellenanyagot termelt a szervezet az mRNS-által kódolt vírus fehérjék ellen, de azt még nem lehet tudni, hogy ha megfertőződik az ember, akkor megvédi-e.

Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, rengeteg egészséges embert kell vakcinálni és követni az egészségi állapotuk alakulását. Ezt a folyamatot nem lehet felgyorsítani, mert készakarva nem szabad megfertőzni a teszt résztvevőit. A klinikai kipróbálás ezen szakasza sok időt és rengeteg pénzt igényel. Csak mondok egy példát, ha a koronavírus elleni tesztben résztvevő elkezd köhögni, akkor ki kell vizsgálni, hogy influenzás vagy koronavírusos. Mert ha influenzás, akkor a koronavírus elleni védőoltás még potenciálisan jó lehet. Nagyon fontos, hogy egészséges emberekbe csak a legbiztonságosabb anyagot szabad beoltani, és azt tudjuk, hogy az RNS alapú védőoltás nagyon biztonságos. De bizonyosságot kell szerezni arról, hogy az adott vakcina védelmet nyújt.

Mi is bemutattunk egy céget, a német CureVac-et, és ők nagyon bizakodók ebből a szempontból.

Valóban, a CureVac nemrégiben hírül adta, hogy a veszettség vírus elleni vakcinája, amely egy módosítás nélküli mRNS-t tartalmaz, a tesztek szerint mindössze kétszer egy mikrogramm oltóanyag beadásával védelmet nyújt. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a koronavírusra is elég lesz ennyi mRNS. A Moderna vakcinái módosított mRNS-t tartalmaznak, amelyek a Karikó-Weissman szabadalom alapján készülnek. Az eddigi állatkísérletek azt mutatják hogy sokkal magasabb ellenanyagszintet lehet elérni, ha a vakcina módosított mRNS-t tartalmaz. Majd meglátjuk, melyik a jobb, ha többféle mRNS vakcinát próbálnak ki ugyanazon kórokozó ellen.

A vakcinálás szempontjából jó hír, hogy a koronavírus nem nagyon változik, a Vuhanban és Amerikában izolált vírus majdnem ugyanolyan. De az is lehet, hogy csak azért maradt változatlan, mert nincs bennünk ellenanyag, így nincs a víruson nyomás, hogy változzon. Ebből azonban nem következik, hogy nem is fog változni. A vírusoknak sok „trükkje” van, amellyel kicselezik az immunrendszert.

Drew Weissmann, akivel évekig dolgoztam együtt az mRNS technológián a Pennsylvaniai Egyetemen, a HIV vírusra szeretett volna vakcinát fejleszteni. Ennek a vírusnak olyan a felépítése, hogy a fertőzés szempontjából fontos része az ellenanyag számára nem hozzáférhető, mert cukor molekulákkal van lefedve, a másik része viszont nem. A megfertőzött ember immunrendszerének nyomása alatt a vírus újabb variációt készít magából, a fertőzés szempontjából lényegtelen részt variálva, és ezt addig ismétli, míg végül teljesen kimeríti az ellenanyag variációs lehetőségeit.

A koronavírusnál mire fejlesztik a vakcinát, és hogyan működik?

A korábbi SARS és MERS koronavírus-járványok alapján következtetünk arra, hogy a vírus felületén lévő spike (tüske) fehérjére kell vakcinát fejleszteni, ugyanis ez az a fehérje, amely a vírust a sejtbe juttatja. Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus spike fehérjéjét, ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja.

Egy koronavírus vakcina olyan lesz, mint most az influenza, azaz minden évben újra kell majd oltani magunkat, mert minden évben visszatér?

Mint említettem, egyelőre úgy látszik, hogy a SARS-CoV-2 változatlan, míg az influenzavírusnak szezonális változatai vannak. Ennek részben az az oka, hogy az influenza vírus eleve más felépítésű, sok kisebb RNS darabot tartalmaz, amelyek nagyon változatosak. A koronavírus viszont csak egyetlen, nagyon hosszú RNS darabból áll, és ha tényleg nem változik, akkor valószínű, hogy a védőoltás nem szezonális, hanem hosszú időre, legjobb esetben életre szóló lesz.

Rengeteg koronavírus elleni vakcina- és gyógyszer fejlesztésről lehet olvasni, mióta a járvány kitört, és laikusként lehetetlen eligazodni a hírek között. Hogy lehet, hogy hirtelen mindenki szakértő lett ezen a területen?

Nincs ebben semmi különös, hiszen nincs olyan cég, amelynek a mikrobák elleni vakcinafejlesztés lenne az egyetlen profilja. Akik most a koronavírus leküzdését vették célba, azok eddig főképpen a rák elleni vakcinálással foglalkoztak. A fejlesztéseket vezető molekuláris biológusok és immunológusok megfelelő szaktudással és eszközparkkal rendelkeznek, és azonnal irányt válthatnak, hiszen hasonló módszereket alkalmaznak, és egy pillanat alatt át tudtak állni a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére. Az én területem az mRNS, ott a három cég (a BioNTech, a CureVac és a Moderna) mellett vannak olyanok is, amelyek a magukat sokszorozó, úgynevezett replikatív mRNS molekulát alkalmazzák. Aztán vannak DNS alapú vakcinafejlesztések is a SARS-CoV-2 ellen. Ezen a területen az Inovio a vezető cég, amely már eljutott a klinikai kísérleti szakaszhoz többek között HIV, Zika és Ebola ellenes DNS vakcinával is. A legbonyolultabb fejlesztést az olyan vakcinák igénylik, amelyben a vírus fehérjéje vagy a legyengített vírus van.

Azért is megy a verseny, mert aki első lesz, az üzleti értelemben megüti a főnyereményt?

Nézze, a klinikai tesztelések és a nyomonkövetés miatt olyan irtózatosan sokba kerül egy ilyen fejlesztés, hogy ez igazából nagy ráfizetés a cégeknek. Maga a vakcina gyártása lehet olcsó, de a fejlesztést ilyenkor senki sem fizeti meg a termék árában. A cégek elsősorban erkölcsi kötelességtudatból fejlesztenek vakcinát mikrobák ellen.

De látjuk, hogy világszerte hónapokra leáll a gazdaság, ez rengeteg kárt okoz, ezzel szemben a vakcina még nagyon drágán is olcsónak tűnik, és az államok hajlandóak fizetni érte.

Így utólag már bizonyára mindenki egyetért ezzel. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy jobban felkészülünk a hasonló pandémiás fertőzés kezelésére. Előre nem gyárthatunk vakcinát, mert nem tudjuk, hogy milyen vírus lesz az, amely legközelebb végigsöpör a világon. Akkor hirtelen kell majd egy oltóanyag, amit valamilyen gyorsított eljárással piacra visznek, ami nyilvánvalóan, elég veszélyes.

Az egyetlen kifizetődő üzlet az új típusú, mRNS-en alapuló influenzaoltások kifejlesztése lenne, mert a fertőzés a nyugati világot minden évben érinti, van állandó piaca. Az influenzával viszont az a probléma, hogy a gyártóknak már van egy évtizedekkel ezelőtt bevezetett megoldásuk, amely minden évben termel valamennyi bevételt, hiszen szezonálisan változtatni kell rajta. Igaz hogy az influenza vakcina többé-kevésbé véd csak meg, ilyen viszonyok között nincs ösztönzés arra, hogy bárki megpróbálkozzon mással, például az mRNS technológiával. Látni kell, hogy egy vakcinának sok követelménynek kell megfelelnie, mindenek előtt legyen biztonságos és hatásos, no és a patikai hűtőben is legalább 9 hónapig elálljon.

Kik fogják megkapni az első koronavírus mRNS vakcinákat?

A Moderna az első embert március 16-án injekciózta be. Az elkövetkező néhány hétben összesen 45 embert vakcinálnak majd három különböző dózissal, amit 28 nap elteltével megismételnek az önkénteseken. Majd figyelik a hatást, és az ellenanyag szintjének megfelelően meghatározzák az optimális dózist. Ezzel el is juthatnak oda, hogy felajánlják a vakcinát a járvány első vonalában küzdő (amerikai) egészségügyi dolgozóknak. Valószínű, hogy ez lesz az első éles használat. A Moderna és az amerikai egészségügyi központ (NIH, National Institute of Health) szorosan együttműködik a SARS-CoV-2 vakcina kifejlesztésén.

Ha világszerte 100 milliós nagyságrendben adnak el oltásokat a szabadalma felhasználásával, jogosult lesz jutalékra?

Mi a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) az amerikai adófizetők pénzének felhasználásával végeztük a kutatásainkat, amelyek a felfedezésünkhöz is vezettek. Abban az esetben, ha az így született szabadalmat nemzetvédelmi, illetve közcélokra használják, jogdíjat nem fizetnek érte, és ez így van rendjén.

A BioNTechnél, ahol dolgozik, mi a menetrend?

Ez egy német cég, amelynek részvényei az amerikai technológiai tőzsdén, a Nasdaq-on vannak jegyezve. A BioNTech értéke sokat nőtt ebben az évben, hisz sokan a járvány megállítását remélik tőlünk, de a cégünkre inkább a csendben maradás jellemző. Majd akkor adunk hírt, ha van eredmény. Az amerikaiak stílusa más.

Mit szól ahhoz, hogy egyes országokban részben azzal próbálkoznak, hogy kontrollált formában inkább szabadjára engedik a koronavírust, abban bízva, hogy sokan enyhe tünetekkel lesznek túl rajta, és a nyájimmunitás kialakul?

Ha szabadon engedik a vírust, akkor természetes szelekció lesz, és én abba a korosztályba tartozom, hogy egy ilyen nyájba nem szívesen keverednék bele. A fertőzésnek fiatalokat is érintő, életre szóló szövődményei is lehetnek. Nagyon keveset tudunk erről a vírusról ahhoz, hogy csak úgy szabadjára engedjük.

Ön 1985-ben kapta meg az első amerikai állását, azóta nem él Magyarországon. Mennyire tartja a kapcsolatot az itthoniakkal?

A debreceni bőrgyógyászati klinika kutatóinak éveken át rendszeresen küldtünk mRNS-t és segítettük az UV-fény okozta károsodások molekuláris megértését. Részt vettem a kutatásaikban, előadást is tartottam a Debreceni Egyetemen 2017-ben az mRNS terápiás alkalmazásáról. Ezen kívül nem sok kapcsolatom van, mert azok a magyar kutatók, akikkel régről ismerjük egymást, jórészt külföldön dolgoznak. Ludwig János kollégám szerves kémikus, vele együtt voltunk egyetemi hallgatók Szegeden, és az Szegedi Biológiai Kutatóintézet RNS laborjában is együtt dolgoztunk. Ő Bonnban kutat, tőle rendszeresen kérek tanácsot, és több közös közleményünk is van.

Szintén SZBK-s kollégám Kiss Tamás biológus, aki felfedezte, hogyan keletkezik nukleozid módosítás az RNS-ben, ő Franciaországban kutat. Pardi Norbert is Szegeden végzett, vele éveken át együtt dolgoztunk Amerikában. Ő mindig készül végleg hazatérni Magyarországra, de mégis itt van már 9 éve. A családom Magyarországon élő tagjait, a kisújszállási iskolatársaimat én is rendszeresen látogatom, most februárban is Budapesten voltam.

Balról jobbra: Pardi Norbert biológus, Karikó Katalin biológus és Szabó Gábor Tamás kardiológus Berlinben.

A BioNTechnél hogy telik egy tipikus munkanapja?

Philadelphiában lakom, de az elmúlt 7 évben időm nagy részét Németországban töltöttem. A férjem Francia Béla, Amerikában maradt, így támogatta, hogy teljes időmet a munkámnak szentelhessem. Mainzban az a feladatom, hogy az mRNS terápiás alkalmazási lehetőségeit vizsgáljam, tehát minden olyan esetet, amikor az mRNS olyan fehérjét kódol, amelynek gyógyító hatása van. A csoportom 8 tapasztalt kutatóból áll. Nagyon szeretek kísérletezni, Amerikában mindig egyetemeken dolgoztam, imádtam a laborban kutatni, ott jöttek a legjobb ötleteim. Most Németországban biotechnológiai cégnél dolgozom, ahova azért mentem, hogy segítsem a módosított mRNS terápiás alkalmazását. A munkánk eredményeként a terápiás mRNS-t tumoros betegekbe injekciózták.

A labormunkát irodai munkára cserélte?

Igen, mert ha bejárkálnék a laborba, akkor állandóan csak akadékoskodnék. De a csapatom nagyon profi, tudják, hogy mit kell csinálniuk. Én meg nap mint nap, a hétvégéket is a szakirodalmat olvasom nagy alapossággal, amire manapság már szinte senkinek nem jut ideje. Aztán ezeket a cikkeket elemzem és továbbítom azoknak a kollégáimnak, akiknek ez fontos lehet.

Hogy élte meg, amikor 1985-ben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot el kellett hagynia?

Jó néhány kollégám volt, aki rendszeresen járt külföldi intézetekbe kutatni.

Én valahogy soha nem akartam elmenni. 1985-ben pont a születésnapomon kaptam meg az értesítést arról, hogy júliustól leépítenek. Először európai állásokat próbáltam találni, de végül egészen Philadelphiáig kellett mennem. Nagyon stresszelt, hogy el kellett hagynunk Magyarországot, mert éppen akkor költöztünk be az új lakásunkba, a lányunk 2 éves volt, minden olyan jó volt, boldogok voltunk, de menni kellett.

És most, 35 évvel később hogy látja, átértékelődtek ezek a dolgok?

Ludwig János kollégámmal beszélgettünk arról, hogy vajon a szegedi laborunkban is elvégezhettük-e volna ugyanezt a munkát.

Arra jutottunk, hogy ha maradunk, akkor valószínűleg panaszkodó, középszerű kutatók lettünk volna. Talán azért alkottunk többet, mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért az érvényesülésért.

Rengeteget dolgoztam a laborban, és utána otthon folytattam. Sok volt, de nagyon élveztem, különösen amikor érdekes felfedezéseket tettem. Mindig úgy éreztem, hogy csak rajtam, a tudásomon és a kitartásomon múlik, hogy megoldásokat tudok-e találni a különböző tudományos problémákra. Van, akit az ilyen nyomás egyre nagyobb teljesítményre ösztönöz, míg másokat megbénít, embere válogatja.

Ettől a nyomástól eltekintve a tárgyi és emberi feltételek adottak lettek volna Szegeden?

Szakmailag feltétlenül, hiszen az én szegedi főnököm Tomasz Jenő szerves kémikus volt, aki már 1976-ban döntő felfedezést tett az mRNS kutatásokban.

És a laborasztal mindenhol ugyanolyan?

Azért pénz is kell a kutatáshoz. Amikor például megszületett bennem az ötlet, hogy módosítani kell az mRNS-t,

leadtunk egy ötezer dolláros rendelést, de kiderült, hogy amit vettünk, az nem volt alkalmas a bizonyításhoz, így hát kidobtunk az ablakon ötezer dollárt.

Ez fájdalmas volt, mert azért ez itt is sok pénz.

Mi a korábbi cikkünkben örömmel megelőlegeztük önnek a Nobel-díj várományosának címét, abban az esetben, ha az mRNS lesz a koronavírus legyőzésének eszköze. Ön mire számít a karrierjében?

Remélem, hogy a tumoros betegeken segítenek a BioNTech/Sanofi együttműködésben kifejlesztett terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek, amelyek munkálataiban kezdettől fogva részt vettem. Valójában az mRNS terápiás alkalmazásának kutatását már be akartam fejezni, mert egy másik feladat vár.

Van egy tervem arra, hogy bizonyos neurodegeneratív betegségek előrehaladását hogyan lehetne lelassítani.

Ezt a célomat jó ideje szeretném megvalósítani, de eddig mindig közbejött valami. Nagyon remélem, hogy sikerül a koronavírust legyőzni. Mindegy, hogy melyik vakcinával vagy gyógyszerrel, a lényeg, hogy legyen a járványnak minél hamarabb vége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cég, amely húsz év várakozás után a koronavírusnak köszönheti a kiugrásátA német CureVac két évtizede égeti a pénzt, sokszor befektetőt is nehezen talált, most viszont egyike azoknak a cégeknek, amelyektől a világ a megváltást várja.

Élet biológia BioNTech interjú járvány Karikó Katalin koronavírus kutatás mRNS oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. augusztus 9. 07:12 Élet

Megszabadulnál a szemeted harmadától ingyen? Segítünk

Minimális ráfordítással sokat tehetünk környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, hogyan támogatják a komposztálást a megyei jogú városok Békéscsabától Zalaegerszegig.

Fabók Bálint
2020. augusztus 8. 15:33 Élet

Eltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltak

Százezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 8. 07:03 Élet, Vállalat

Időutazás a közelmúltba: a golyórágó diadalútja Magyarországon

Kicsit kemény volt és kicsit hamar elment az íze, de igazi szocialista slágertermék lett Magyarországon az amerikai életérzést imitáló golyórágó. Elbeszélgettünk a termék akkori honosítóival.

Fontos

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.