Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutató megosztva kapja, olyan mRNS-alapú vakcinák tervezéséért és fejlesztéséért, amelyek biztonságosan védik az emberiséget a halálos SARS-CoV-2 vírus ellen – jelentette be Genfben a Louis-Jeantet Alapítvány.

A terápiás célú hírvivő RNS kutatásának eredménye az új típusú koronavírus elleni rendkívül hatékony oltóanyag látványosan gyors kifejlesztése. Ez döntő szerepet játszott a Covid-19 pandémia világméretű megfékezésében. Munkájuknak páratlan hatása lesz a jövőbeni kórokozók és rákos sejtek elleni vakcinák kifejlesztésében

– összegezte a három kutató közös munkájának eredményét a közlemény.

A mainzi székhelyű biotechnológiai cég három vezetője bővíti kapcsolatait az alapkutatás és az egyetemek irányába: Karikó Katalin a BioNTech vezető alelnöke a Szegedi Tudományegyetem professzora, a cég társalapítói – Uğur Şahin vezérigazgató és Özlem Türeci orvosigazgató – pedig a Mainzi Egyetem professzorai.

Az mRNS-alapú vakcinákkal és immunterápiákkal kapcsolatos kutatásaik további elmélyítésére fogja felhasználni a Jeantet-Collen-díjat a Karikó – Şahin – Türeci kutatói hármas, akik egyaránt 150 000 svájci frank – azaz közel 53 millió forint – támogatást kapnak a munkájukhoz.

Ebből az összegből Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatását finanszírozza, vagyis a világhírűvé vált kutató az SZTE professzora lesz.

Az Európa Tanács valamely tagállamában élő orvosbiológiai kutatók nyerhetik el az 1986-ban alapított Louis-Jeantet-díjakat, melyek a legjobban dotált európai kitüntetések. Mindegyik után körülbelül 500 000 svájci frank – közel 176 millió forint – díjazás jár, de ennek csak 10 százalékát kapja meg személyesen a kitüntetett. A támogatás 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet BioNTech Karikó Katalin vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2024. november 25. 15:56 Élet

A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten

Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.

Vermes Nikolett
2024. november 25. 06:03 Élet, Tech

Új szemlélet adhat nagyobb gyógyulási esélyt a rákbetegeknek Magyarországon

A cukorbetegség és a daganatok közötti összefüggés felismerésével, figyelembe vételével a megelőzés és a gyógyítás is nagyobb sikerrel kecsegtet.

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 15:11 Élet, Pénz

Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz

Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.

Fontos

Al-Hilal István
2024. november 29. 15:12 Pénz

Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs

A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.

Hajdu Miklós
2024. november 28. 16:28 Vállalat, Világ

Ez nem Kurzarbeit-válság: tömegeket bocsátanak el német nagyvállalatok

Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.

Stubnya Bence
2024. november 28. 11:04 Közélet, Pénz

Nem tudta még átütni a kormány rózsaszín jövőképe a rossz gazdasági hangulatot

A gyenge gazdasági növekedés, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek mind hozzájárulhatnak a borúlátáshoz.