Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot
A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutató megosztva kapja, olyan mRNS-alapú vakcinák tervezéséért és fejlesztéséért, amelyek biztonságosan védik az emberiséget a halálos SARS-CoV-2 vírus ellen – jelentette be Genfben a Louis-Jeantet Alapítvány.
A terápiás célú hírvivő RNS kutatásának eredménye az új típusú koronavírus elleni rendkívül hatékony oltóanyag látványosan gyors kifejlesztése. Ez döntő szerepet játszott a Covid-19 pandémia világméretű megfékezésében. Munkájuknak páratlan hatása lesz a jövőbeni kórokozók és rákos sejtek elleni vakcinák kifejlesztésében
– összegezte a három kutató közös munkájának eredményét a közlemény.
A mainzi székhelyű biotechnológiai cég három vezetője bővíti kapcsolatait az alapkutatás és az egyetemek irányába: Karikó Katalin a BioNTech vezető alelnöke a Szegedi Tudományegyetem professzora, a cég társalapítói – Uğur Şahin vezérigazgató és Özlem Türeci orvosigazgató – pedig a Mainzi Egyetem professzorai.
Az mRNS-alapú vakcinákkal és immunterápiákkal kapcsolatos kutatásaik további elmélyítésére fogja felhasználni a Jeantet-Collen-díjat a Karikó – Şahin – Türeci kutatói hármas, akik egyaránt 150 000 svájci frank – azaz közel 53 millió forint – támogatást kapnak a munkájukhoz.
Ebből az összegből Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatását finanszírozza, vagyis a világhírűvé vált kutató az SZTE professzora lesz.
Az Európa Tanács valamely tagállamában élő orvosbiológiai kutatók nyerhetik el az 1986-ban alapított Louis-Jeantet-díjakat, melyek a legjobban dotált európai kitüntetések. Mindegyik után körülbelül 500 000 svájci frank – közel 176 millió forint – díjazás jár, de ennek csak 10 százalékát kapja meg személyesen a kitüntetett. A támogatás 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
