Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot
A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutató megosztva kapja, olyan mRNS-alapú vakcinák tervezéséért és fejlesztéséért, amelyek biztonságosan védik az emberiséget a halálos SARS-CoV-2 vírus ellen – jelentette be Genfben a Louis-Jeantet Alapítvány.
A terápiás célú hírvivő RNS kutatásának eredménye az új típusú koronavírus elleni rendkívül hatékony oltóanyag látványosan gyors kifejlesztése. Ez döntő szerepet játszott a Covid-19 pandémia világméretű megfékezésében. Munkájuknak páratlan hatása lesz a jövőbeni kórokozók és rákos sejtek elleni vakcinák kifejlesztésében
– összegezte a három kutató közös munkájának eredményét a közlemény.
A mainzi székhelyű biotechnológiai cég három vezetője bővíti kapcsolatait az alapkutatás és az egyetemek irányába: Karikó Katalin a BioNTech vezető alelnöke a Szegedi Tudományegyetem professzora, a cég társalapítói – Uğur Şahin vezérigazgató és Özlem Türeci orvosigazgató – pedig a Mainzi Egyetem professzorai.
Az mRNS-alapú vakcinákkal és immunterápiákkal kapcsolatos kutatásaik további elmélyítésére fogja felhasználni a Jeantet-Collen-díjat a Karikó – Şahin – Türeci kutatói hármas, akik egyaránt 150 000 svájci frank – azaz közel 53 millió forint – támogatást kapnak a munkájukhoz.
Ebből az összegből Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatását finanszírozza, vagyis a világhírűvé vált kutató az SZTE professzora lesz.
Az Európa Tanács valamely tagállamában élő orvosbiológiai kutatók nyerhetik el az 1986-ban alapított Louis-Jeantet-díjakat, melyek a legjobban dotált európai kitüntetések. Mindegyik után körülbelül 500 000 svájci frank – közel 176 millió forint – díjazás jár, de ennek csak 10 százalékát kapja meg személyesen a kitüntetett. A támogatás 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
