Tavaly március 24-én írtunk a G7-en először – és a közéleti tematikájú magyar sajtóban tudomásuk szerint elsőként – Karikó Katalinról. Az akkor még csak szakmai körökben ismert molekuláris biológus/biokémikus kutatót azért mutattuk be, mert rábukkantunk egy 2018-as, a Magyar Kémikusok Lapjának adott interjújára (pdf), amely azokban a napokban különösen érdekessé vált. Csak pár nappal voltunk a koronavírus-járvány miatti szigorú magyarországi korlátozások bevezetése után, és a világjárvány elleni vakcinafejlesztésekről akkor még nagyon keveset lehetett tudni.

Donald Trump amerikai elnök éppen megpróbált erőből felvásárolni egy innovatív német biotechnológiai céget, a Curevac-ot, azt remélve, hogy annak újszerű oltásaival le lehet győzni a koronavírust, és a felvásárlással Amerikának lehet biztosítani az elsőséget. A német lapok ekkor megjegyezték, hogy ez az újszerű technológia mRNS-alapú, amely többek között Karikó Katalin és Drew Weissman szabadalmán is alapszik. A magyarosan csengő név alapján hamar utána lehetett járni, hogy kiről van szó, a magyar szaklapban megjelent 2018-as interjú pedig hirtelen új értelmet nyert.

Ma már nem kell magyarázni, hogy kiről és miről van szó. Karikó Katalinnal egy héttel később készítettünk interjút, amelynek átütő erejét a sztori (kényszerű távozás Szegedről, a gyerek mackójában kicsempészett kezdőtőke, az Amerikában elvégzett sokszor sziszifuszi, kellően el nem ismert munka) mellett

a közvetlen és kedves személyisége adta, de ma már ezt sem kell senkinek magyarázni.

A sors fura fintora, hogy Németország nem engedte meg Trumpnak, hogy a Curevac-ot elcsaklizza, de nem is ez a német cég lett az oltásfejlesztés igazi új befutója, hanem a Pfizerrel szövetségre lépő BioNTech, illetve az amerikai Moderna. Most már tudjuk, hogy vélhetően azért, mert bár a Curevac is mRNS-technológiára építette a vakcináját, az akkori felfordulásban közzétett német cikkek állításával szemben nem használta a Karikó-Weissman szabadalmat.

Kell-e ennél jobb kísérleti bizonyíték arra, hogy Karikóék munkája mennyire szükséges volt ahhoz, hogy működjön az mRNS-oltás?

Mi más kaphatja az idei orvosi Nobel-díjat, ha nem ez a munka?

Tavaly márciusi első cikkünket azzal zártuk, hogy a Nobel-várományosi posztot azonnal meg is előlegeztük a Karikó-Weissman párosnak, amennyiben az mRNS-vakcina tényleg átütő siker lesz. Mivel az lett, most reménykedünk benne, hogy hétfőn, október 4-én az orvosi Nobellel koronázzák meg a kutatópáros munkáját. Ezt a laikus reményt nagyon felerősíti, hogy a két kutató az elmúlt hónapokban egy sor olyan díjat kapott, amely a korábbi évek tapasztalatai szerint a Nobel előszobájának számít, és a szakmai sajtó is mindig hozza a Karikó nevet, ha előzetes esélylatolgatásba kezd.

Természetesen a nagy sikert egyáltalán nem lehet biztosra venni. A díjat odaítélő bizottság nagyon erős szakmai alapokon szokta meghozni a döntését, ami többek között azt is jelenti, hogy amit mi laikusként, kívülről egyértelműen világmegváltó eredménynek tartunk, azt ők adott esetben más szemmel nézik. Mindenesetre az utóbbi két évben a kémiai Nobel-díjat például két olyan eredményre adták, amelyre igaz, hogy alapjaiban változtatja meg az életünket. A lítiumionos akkumulátortechnológia alapjairól és az úgynevezett CRISPR génszerkesztési módszerről van szó – előbbit aligha kell magyarázni, utóbbiról pedig még rengeteget fogunk hallani a genetikai betegségek lehetséges gyógymódjai kapcsán.

A kémiai Nobelt egyébként azért is hoztuk fel, mert ha Karikóék hétfőn az orvosit nem nyerik el, szerdán még mindig izgulhatunk értük: az mRNS óriásmolekulán végzett módosítás ugyanis vastagon belefér a biokémiába is (annak ellenére, hogy molekuláris biológiai munka, de biológiai Nobel-díj nincs). Az mRNS-oltás ugyanis egészen egyszerűen fogalmazva azért működik, mert módosítottak benne egy molekulát – ez nem is tűnik nagy dolognak, pedig óriási munka kellett hozzá.

Bár Karikóék neve állandóan felmerül a kémiai Nobel-esélyesek között is, ott sokkal kevésbé tartják valószínűnek a sikerüket, azért, mert bármennyire is kémia van a háttérben, a kutatás eredeti célja és végső eredménye is egyértelműen a gyógyítás/megelőzés volt. Az igazi áttörést ugyanis nemcsak a koronavírus-járvány letörése jelenti, annál jóval többről van itt szó.

A módosított mRNS mint alaptechnológia a remények szerint teljesen új utakat nyithat meg a gyógyításban. A koronavírus-járvány ennek az újításnak egy gigantikus tesztje volt (bárcsak békésebb módon is kiderülhetett volna mindez), és egyelőre minden jel szerint kiválóan teljesített. Az mRNS-sel korábban is foglalkoztak fejlesztések, de az utóbbi egy évben az eredményeket látva hihetetlen mértékben állt rá a tudományos élet a további lehetőségek felkutatására.

Az eredmény és a jövőbeni potenciál együttese teszi kimagaslóan értékessé ezt a munkát, és talán ez az, ami azt mondatja velünk, hogy a Karikó-Weissman páros mellett kell döntenie a bírálóbizottságnak.

A Nobel-díjakat a járvány miatt (tavalyhoz hasonlóan) idén is a díjazottak lakóhelyén adják át, és a jelenlegi tervek szerint a decemberben szokás szerint megrendezett Nobel-héthez időzített bankettet sem tartják meg. Szép szimbolikája lenne az eseményeknek, ha pont egy olyan munkát díjaznának, amely segíthet megszüntetni ezeket a fájdalmas korlátozásokat.

2020 előtt egyébként legutóbb 1956-ban nem volt bankett, akkor az utolsó pillanatban azért fújták le, mert az eseményre nem akarták meghívni a magyar forradalmat leverő Szovjetunió svédországi nagykövetét. Reméljük, most más magyar vonatkozása lesz az ünnepségnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Covid-vakcina története megmutatja, hol rontja el Magyarország a dolgaitMindent megteszünk azért, hogy olyan feltételek jöjjenek létre, ahol nem lesz tudományos áttörés. De legalább az ampullákat itt gyártják majd!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Drew Weissman járvány Karikó Katalin mRNS Nobel-díj oltás orvosi Nobel-díj Olvasson tovább a kategóriában