A német Curevac a koronavírus-járvány elindulása után egy ideig az egyik legígéretesebb vakcinagyártónak tűnt, de most bejelentette, hogy felmondja az oltások gyártására külső partnerekkel kötött szerződéseit. A Curevac benne van a közös európai uniós vakcinabeszerzési megállapodásban, és Magyarország elvileg 500 ezer adagot (250 ezer embernek elegendő mennyiséget) rendelhet a készítményből, ez szerepel a hivatalos kormányzati portál legutóbbi vakcinalistájában is. Ennek a gyakorlati megvalósulása azonban most már nagyon kétségessé vált.
Ahogy a német sajtó írja, a Curevac azzal indokolta, hogy nem kezd bele a tömeges gyártásba, hogy az oltás iránti rövid távú kereslet nem elég nagy. A magyar és európai helyzetet nézve ez igaz is, hiszen nálunk már jó ideje lényegében felesleg van a koronavírus-oltásokból, globálisan nézve azonban erősen vitatható, hogy a Curevac-oltásokat ne lehetne értékesíteni.
A céges kommunikáció nem említi ugyan, de a Curevac készítményéről – amely egyébként ugyanúgy mRNS-alapú biotechnológiát alkalmaz, mint a Pfizer és a Moderna oltása – júniusban derült ki, hogy hatásossága némileg elmarad a másik két oltásétól. A német biotech cég ekkor már eleve késésben volt a piacra jutással, hiszen akkor már a többi oltás gyártása felpörgött, a halványabb eredmény (48 százalékos hatásosság) azonban úgy tűnik, hogy végleg megpecsételte a sorsát. (Az 50 százalék körüli eredmény ugyanakkor csak a kivételesen erős versenytársakhoz képest gyenge, általánosságban megfelelő, például az évenkénti influenzaoltáshoz hasonló mértékű.)
A társaság nem szállt ki teljesen a koronavírus-oltások piacáról, a GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriással közös második generációs fejlesztése például fut tovább.
Mindez nagy fordulat, hiszen kezdetben a Curevac akkor még fejlesztés alatt álló készítményét tartották befutónak világszerte. Donald Trump amerikai elnök 2020 elején az akkori hírek szerint egyenesen fel akarta vásároltatni a társaságot, hogy az Egyesült Államoknak biztosítsa az oltást. Az üzlet kisebb politikai vihart kavart, a német kormány pedig nem sokkal később egy állami bankon keresztül közvetve megvásárolta a Curevac 16 százalékát, részben friss tőkét pumpálva a cégbe, részben pedig a felvásárlási szándékot is meggátolva.
Bár a Curevac ugyanúgy mRNS-t használ az oltásaiban, mint a Pfizer/BioNTech és a Moderna, az eddigi beszámolók alapján valószínűleg nem használja fel azt a módosítást, amelyet Karikó Katalin és Drew Weissman fejlesztett ki. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a fejleményektől függetlenül vizsgálja a Curevac koronavírus-oltását, és akár meg is adhatja az engedélyt a forgalmazásra, de az más kérdés, hogy ezek után tényleg piacra kerül-e valaha ez a vakcina.
