Miután múlt héten Matolcsy György jegybankelnök élesen kritizálta az elmúlt két év kormányzati gazdaságpolitikáját, ezúttal olyan helyről kapott hasonlóan éles választ, ahonnan korábban nem. A jegybankot (és így annak első emberét) ugyanis parlamenti felszólalásában Orbán Viktor bírálta keményen, ez pedig egy hosszú korszak lezárását vetítheti előre.

Előzmények: Matolcsy György arról beszélt a csütörtöki Közgazdász-vándorgyűlésen, hogy az elszálló hazai inflációban komoly szerepe volt a kormány szerinte elhibázott „kalandorpolitikájának”.

• A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, hogy az infláció elleni küzdelem másfél évet csúszott: a kormány 2021-22-ben „elfelejtette bevezetni” a szükséges intézkedéseket, és ezt csak 2023 elején tette meg. Matolcsy szerint a kormány olajjal próbált tüzet oltani, és a jegybank válságintézkedései nélkül még jövőre sem lenne egyszámjegyű infláció.

Mi történt most? Orbán Viktor hétfőn félórás parlamenti beszédében – ha nem is közvetlenül – reagált a jegybankelnök felvetéseire, és hosszasan beszélt arról, milyen feladatokat kellett elvégeznie a kormányzatnak az MNB helyett.

• A kormányfő azt mondta, hogy a jegybank „nem tudott megbirkózni” az elszálló inflációval, ezért a kabinet vette át ennek a küzdelemnek a „feladatát és felelősségét”. A miniszterelnök egyértelműen jelezte, hogy év végére elérjük az egyszámjegyű adatot, és álláspontja szerint ez a kormány érdeme.
• Kifejezetten élesen fogalmazott Orbán az MNB adósságáról is. Azt mondta, hogy ezért a költségvetésnek kellene helytállnia, amire ugyan képes is lenne a büdzsé, de „csak akkor, ha súlyos pénzeket vonnak el a gazdasági és társadalmi élet fontos területeiről”. Ezt azonban nem fogják megtenni, a kormányfő inkább egy törvénymódosítással kezelné a helyzetet.

Miért fontos ez? Matolcsy György korábban is kritizálta már a kormány gazdaságpolitikáját, ám akkor a kabinet más tagjaival konfrontálódott. A jegybankelnöknek számos konfliktusa volt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel és Varga Mihály pénzügyminiszterrel is, de Orbán Viktorral eddig nem volt ennyire látványos összetűzése.

• Matolcsy a választások előtt kezdte el nyilvánosan bírálni a kormányzatot. A fő üzenet már akkor is az volt: nem jó, hogy miközben a jegybank magas kamatokkal próbálja fékezni az inflációt, a kormány a választások előtti osztogatásokkal fűti a gazdaságot. Emellett a kormányzat narratíváját a 2010 utáni nagy magyar gazdasági sikersztoriról is időről időre igyekezett megcáfolni vagy legalábbis árnyalni.
• A jegybankelnök ilyen nyilatkozatait és írásait ugyanakkor többnyire a kormány gazdaságpolitikáért felelős embereinek szánt üzenetének tartották. Sokáig úgy tűnt, hogy a miniszterelnök bizalma feltétlen Matolcsy György felé, és az MNB első embere is sokáig figyelt arra, hogy a kormányfőre ne utaljon kritikáiban.
• Orbán Viktor 2010-ben még úgy fogalmazott, hogy „Matolcsy György a jobbkezem. Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani”. Ezt követően évekkel később is hasonlóan nyilatkozott a jegybankelnökről, aki még az 1998-2002 közötti kormányzati ciklusban vívta ki a bizalmát. 

Reakció: „hiába nincs közgazdasági alapja, és hiába a jegybank volt az egyetlen a magyar gazdaságpolitikában, amely érdemi válságkezelést végzett az elmúlt egy-másfél évben, kell találni egy bűnbakot, aki elviszi a balhét a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt” – mondta Elek Péter pénzügyi szakember, aki már három héttel ezelőtti cikkében is előrevetítette, hogy ez a bűnbak csak az MNB és Matolcsy György lehet.

• A kormányban Nagy Márton érinthetetlennek tűnik Elek szerint, és a költségvetési folyamatokat leginkább átlátó Varga Mihály is nehezen kezdhető ki. A legnagyobb politikai haszna így annak van, ha a kormány az MNB-re tolja a teljes felelősséget, és szerinte ezt látjuk most.

Mi várható? Az nem világos, hogy a kormány hogyan akar a jegybank helyett küzdeni az infláció ellen. Orbán Viktor hétfői beszéde alapján akár újabb árstopok is lehetnek, ugyanis azt mondta, hogy „ha az üzemanyagárakat a kereskedők nem tudják, vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni”.

• Matolcsy előadásának inkább kedvező volt a fogadtatása, mert pozitív pályát vetített előre – mondta a G7-nek Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint ugyanakkor a mostani Orbán-nyilatkozat inkább bizonytalanságot okoz, mert kiélezi a konfliktust a pénzügypolitika szereplői között, ez pedig növeli az országkockázatot.
• A jegybankelnök mandátuma 2025 márciusában jár le, és a hatályos szabályok alapján újabb ciklust nem vállalhat Matolcsy. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél éven belül eldőlhet, Európában marad-e MagyarországOrbán Viktor és Nagy Márton is a növekedés évének hirdette meg 2024-et, de elkerüli-e az ország a következő években, hogy török vagy latin-amerikai spirálba kerüljön?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet jegybank Magyar Nemzeti Bank matolcsy györgy Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában