Az energiaválság legdurvább hónapjaiban nagyon látványosan esett a vállalatok és az ipar földgázfelhasználása Magyarországon. Volt olyan hónap, amikor a legnagyobb fogyasztók esetében éves összevetésben 80-90 százalékos zuhanást mutattak a forgalmi adatok. Bár a teljes vállalati szférában nem volt ilyen mértékű hanyatlás, de 2022 őszén így is alsó hangon harmadával kevesebb gázt égettek el a cégek, mint amit megszokhattunk. A fogyasztás a legtöbb szegmensben azóta sem tért vissza a korábbi szintre.

A visszaesést azonban nem elsősorban az okozza, hogy a cégek gőzerővel álltak neki a földgáz kiváltásának. Eleinte főleg a gyárleállások és a szolgáltatóegységek bezárása miatt zuhant a kereslet, de a hosszabb távú megtakarítás is legfeljebb a fűtés esetében ered technológiaváltásból. A magyar cégek – és különösen az ipari szereplők – jelentős része ugyanis, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Kényszerű leállások

A gázválságot megelőző években nem nagyon fordult elő, hogy a hazai cégek földgázfelhasználása a leghidegebb téli hónapban ne haladta volna meg a 700 millió köbmétert. Az előző két esztendőben azonban a csúcsfogyasztás a 600 millió köbmétert sem érte el, sőt 2022 telén az 500 milliót is csak egy hajszállal lépte át.

Az akkori visszaesésben valószínűleg komoly szerepet játszott, hogy az elszálló gázárak miatt több iparágban sorra függesztették fel működésüket vagy fogták vissza termelésüket a cégek. Az ország egyértelműen legnagyobb gázfogyasztója, a Nitrogéművek többször is leállt az elmúlt években, de hónapokig csak félgőzzel működött az Ózdi Acélművek, és több kisebb kapacitású, de technológiája miatt nagy mennyiségű gázt fogyasztó üzem is kényszerű szünetet tartott.

Egy autóipari beszállítónál a G7-nek azt mesélték, hogy miután a gáz drágulni kezdett, egyszerűen beépítettek egy energiatényezőt a saját árképletükbe, azaz lényegében áthárították a többletköltségeket a vevőikre. Elég jelentős tételekről volt szó, a vállalat ugyanis kemencékben nagy mennyiségben használ gázt. A vevők ugyan elfogadták az eljárást, de

az árak tetőzése idején annyira megdrágította az új formula a cég termékeit, hogy néhány hétig lényegében egyáltalán nem kaptak megrendelést.

Ebben az időszakban pedig kénytelen voltak leállni.

A szolgáltató szektorban is hasonló folyamatok játszódtak le. Tömegével zártak be télre a szállodák, de sok étterem és mozi sem működött a fűtési szezonban.

Nem tért vissza teljesen

Az árak csökkenése után a szünetet tartó cégek többsége visszatért a normál kerékvágásba, és 2023-ban – ha spóroltak is a gázzal vállalatok – az egy évvel korábbihoz hasonló tömeges bezárások már nem voltak. Tavaly, illetve az idei első negyedévben így már látszott némi visszarendeződés a fogyasztásban is, de a válság előtti szinttől továbbra is jelentősen elmarad a kereslet.

Az azonban korántsem egységes, hogy milyen jelentősen. A különböző méretű vállalati fogyasztók között ugyanis jelentős eltérés van abban, hogy mennyire esett vissza a felhasználásuk. Kifejezetten jól látszik ez, ha a fenti grafikont kettészedjük.

A kisebb fogyasztású vállalatok jelenleg is csak durván feleannyi gázt égetnek el, mint a válság előtti időszakban. A korábbi évek nem ritkán 200-220 milliós csúcsfogyasztásával szemben tavaly és az idén is 120 millió köbméter alatt tetőzött a felhasználás. Ám nemcsak télen, hanem a többi évszakban is jól látható a visszaesés.

A nagyobb, ipari fogyasztóknál ezzel szemben nincs ilyen látványos zuhanás. Bár ezek a cégek is kevesebb gázt vásárolnak, mint korábban, a különbség nem 50, legfeljebb 20-25 százalék. A legnagyobbaknál pedig ennél is kisebb.

Nem lehet csak úgy kiváltani

A cégek eltérő reakciójának az oka elsősorban az, hogy a különböző vállalatok más-más célra használják a gázt. Míg a kisebb céges fogyasztók a lakossághoz hasonlóan leginkább fűtenek vele, addig az iparban korántsem ez az egyetlen, sőt még csak nem is feltétlenül a fő funkciója. Szárításra, olvasztásra vagy akár alapanyagként is használják. Ez azért nagyon fontos különbség, mert míg a fűtési célú gáz kiváltására egyre több lehetőség van, addig

az ipari felhasználásnál sokkal nehezebben helyettesíthető a földgáz, ha egyáltalán helyettesíthető.

A Nitrogénművek például azért a legnagyobb hazai felhasználó, mert elsősorban alapanyagként használja a földgázt. A metánt a termelési folyamat során hidrogén és szén-monoxid molekulákra bontják. A hidrogént elvileg máshogy is előállíthatnák, és klímavédelmi okokból van is erre törekvés az Európai Unióban, ám ezek az alternatív megoldások sokkal kevésbé hatékonyak és jóval drágábbak.

A hidrogén előállításra az elektrolízises technológia jelenti a legnagyobb potenciált, de ez rendkívül energiaintenzív, és jelenleg nem áll rendelkezésre hozzá elegendő kapacitás. Elvileg alternatíva lehetne a biogáz vagy biometán is, de itt szintén korlátosak a források

– monda a G7-nek Bige Zoltán, a Nitrogénművek stratégiai igazgatója. Hozzátette: éppen ezért a teljes kiváltást nem tartják reálisnak 2050-ig sem, de a jelenleg elérhető technológiák vegyes használatával elérhetőek lehetnek a dekarbonizációs célok.

Szintén technológiai és költségproblémák vannak a hevítésre használt földgáz lecserélésével is. Egy alumíniumöntödében azt mondták, hogy másképp egyszerűen nem tudnák megoldani a fém megolvasztását, nincs erre technikai megoldásuk. Az árammal az a gond, hogy egy bizonyos hőmérséklet feletti szintet nem nagyon lehet vele elérni, a hidrogén pedig – ami itt is lehetne helyettesítő – egyelőre túl drága, és nem is látszik, mikor lesz versenyképes az ára.

De ha egy iparágban van is technológiai megoldás a földgázzal történő olvasztás kiváltására, akkor sem biztos, hogy ez megugorható egyik pillanatról a másikra. Bányai Kornél, az egyetlen magyarországi kőzetgyapot-üzemet működtető Rockwool Hungary Kft. vezetője a G7-nek azt mondta: esetükben például felmerült, hogy átállnak áramra, mert van erre megoldásuk, de a hazai villamosenergia-hálózat kapacitása ezt nem tette lehetővé számukra.

A rendszeren olyan fejlesztéseket kellett volna végrehajtani, amelyek 2-3 évet vesznek igénybe, így végül maradtak a földgáznál.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyártási területen ne lettek volna a földgázfogyasztás csökkentését célzó beruházások. Csak éppen ezek nem a teljes kiváltást, hanem a hatékonyabb felhasználást célozták. Egy szintén kemencékben gázt égető papíripari cégnél például 20 százalékkal sikerült leszorítani a földgázigényt csak a berendezések jobb beállításával. A válság előtt annyira olcsó volt a gáz, hogy erre nem igazán volt anyagi ösztönzés, de „ami korábban nem volt érdekes, az tízszeres áron már az lett” – fogalmazott a G7-nek a cég tulajdonosa.

Beszéltünk olyan vállalatokkal is, amelyek a termékeik gyártási folyamatát vagy éppen összetételét is újragondolták, hogy leszorítsák energiaszükségletüket. A cél általában az volt, hogy a termelés hőigényét lejjebb vigyék. Nem minden kísérlet járt sikerrel, de akadtak olyan újítások is, amelyekkel sikerült spórolni.

A fűtés a legegyszerűbb

A termelésben tehát elég sok korlátja van a földgáz kiváltásának, a fűtést azonban egyszerűbb átterelni más technológiára. Ezt pedig elég sok cég meg is lépte. Sőt, sok esetben nem is feltétlenül volt szükség komoly fejlesztésre ahhoz, hogy legalább részben árammal helyettesítsék a gázfűtést. Az irodák többségében ugyanis korábban is volt légkondi. Persze a válság során az áram ára is elszállt, ám ezt egyrészt sok cég kicsit később érzékelte, másrészt eleinte nem is teljes kiváltásról volt szó, inkább csak eltolták a gázhasználat kezdetét néhány héttel-hónappal. Emellett gyakoribbak lettek a céges a napelem-beruházások is.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy különösen a kisebb cégeknél – akárcsak a lakosságnál – a fogyasztáscsökkenés legalább részben tartós lehet. Az ipari felhasználóknál azonban teljes kiváltásra legtöbbször nincs mód, bár jól látszik, hogy ezek a vállalatok is elkezdtek még jobban figyelni az energiaköltségekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárd köbméterrel kevesebb gázt égettünk a télen, mint egy évvel korábbanEz a teljes fogyasztásunk negyede. Bár a felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt némi szerepe, a fő ok a gáz drasztikus drágulása volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rezsi miatt elkezdtek bezárni a szállodák, de vendégből nem lett kevesebbA belföldi vendégkörben már érezhető a kereslet csökkenése, de külföldről többen jöttek, mint tavaly. Így kevesebb szállodában volt több vendég, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, elbúcsúzhatunk a moziba járástól a rezsiárak miattA jelenlegi energiaárak mellett nettó veszteséget termel minden nyitva tartott óra a mozik számára. Már van olyan szereplő, amely a bezárás mellett döntött, és jó eséllyel mások is követik majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlott ősszel Magyarországon az ipari gázfelhasználásOktóberben éves összevetésben 90 százalékot is meghaladó mértében csökkenhetett a legnagyobb földgázfelhasználó iparvállalatok fogyasztása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat energiaválság földgáz gázfogyasztás Olvasson tovább a kategóriában