(A szerző a HOLD Alapkezelő PR menedzsere.)
Az Európai Unió perifériáján 2,3 millió tonna „fehér arany” (lítium-karbonát) lapul egy elmaradott térség mezőgazdasági területe alatt. A kulcsfontosságú fém bányászatának engedélyezését tavaly környezeti aggályok miatt felfüggesztették, de nem úgy tűnik, hogy a beruházást végleg elkaszálták volna. Mekkora környezetkárosítás vállalható be több ezer munkahelyért, a gazdaság fellendítéséért? A kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz Szerbiában.
A szerbiai lítiumbánya-beruházásról egy éve írtam először. A Rio Tinto brit-ausztrál bányaóriás majd 59 millió tonna, ásványba (jadaritba) rejtett lítium- és bórkészletet fedezett fel Szerbia nyugati – országos viszonylatban is elmaradott, mezőgazdasági – régiójában, a Jadar-völgyben.
Hatalmas üzleti lehetőség
A kitermelés beindításával a Rio Tinto a világ tíz vezető lítiumtermelője közé kerülhetne, Szerbia pedig a tervezett évi 58 ezer tonnás helyi kitermeléssel Európa legnagyobb lítiumforrása lehetne. A bányaberuházás közvetlenül egy százalékkal járulhatna hozzá az ország GDP-jéhez, minden tényezőt figyelembe véve a szerb nemzeti össztermék négy százalékát adná a fejlesztés. Mindez annak a fehér aranyként emlegetett lítiumnak lenne köszönhető, amely a 21. századi elektromosautó-ipar talán legfontosabb stratégiai nyersanyaga.
Milyen szép terv! Szerbia és a Rio Tinto is évtizedekre az e-autógyártás megkerülhetetlen játékosává válhatna. Mégis elhasalt a projekt – akkor.
Miért foglalkoztam a kérdéssel ismét egy, a HOLDBLOG-on megjelent újabb bejegyzésben? Mert messze nem biztos, hogy a történet a beruházás előkészítésének tavalyi (a parlamenti és elnökválasztás hajrájában) felfüggesztésével véget ért.
A 2,4 milliárd dolláros beruházás leállítása Aleksandar Vučić elnök szerint elhamarkodott döntés volt, az Európai Unió szerbiai képviseletének vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy ha valóban megoldott a biztonságos működtetés (a környezetvédők szerint nagyon nem az), az új bánya jelentős gazdasági fejlődés motorja lehetne Szerbia nyugati részén.
Elveszve a bürokrácia útvesztőiben
A kedélyek a vétó bejelentésekor lecsillapodtak, az engedély visszavonásának részletei viszont nem derültek ki, sőt bizonyos információk csak egyéves felfüggesztésről szóltak. Sokan nem is igazán hisznek abban, hogy a Rio Tinto elállt a beruházástól. Számos jel utal továbbá arra, hogy szó sincs a beruházás végleges elkaszálásáról.
A Jadar-völgyi bánya és üzem 2021-es látványterve. Fotó: Mining.com
Nehezen követhető jelenleg, hogy jogilag mennyire szűnt meg, lóg a levegőben, esetleg maradt csőre töltve a projekt. A szerb bányászati minisztériumnál még ma is függőben van a tavaly január 6-án benyújtott, kitermelési terület jóváhagyása iránti kérelem, és novemberben a szerb kormány szándéknyilatkozatot írt alá a szlovák akkugyártó InoBattal, hogy elektromos járművekhez akkumulátorgyárat építsenek Szerbiában. (A Rio Tinto a cég egyik tulajdonosa.)
Az ellenzék és az aktivisták szerint mindez határozott jele annak, hogy a Jadar-projekt újraindítására készülnek, amihez Belgrád meghagyta a jogi kiskapukat. Közben a hivatalok útvesztőiben elveszett egy tavaly benyújtott petíció, amiben 38 ezer polgár kezdeményezte a szerbiai lítium- és bórbányászat teljes betiltását.
Gazdasági haszon vs. környezeti kár
A dilemma gazdasági vetületének megértéséhez Maróti Ádám portfóliókezelő kollégám fontosnak tartja kiemelni, hogy a jelenlegi akkumulátortechnológiáknál a lítium számít a legfontosabb katód fémnek. A globális elektromosautó-értékesítések felfutása pedig más akkumulátorfémekhez képest is kiugró addicionális keresletet eredményezhet a lítium iránt az előttünk álló években. Becslések szerint 2030-ra a jelenlegihez képest tizennyolcszorosára, 2050-re pedig akár ötvenszeresére nőhet a kereslet.
A fehér arany egyrészt lítiumtartalmú ércek bányászatából származik, másrészt a felszín alatt található sóoldatokból nyerhető ki, különböző eljárások segítségével. A kitermelési formák költségei jelentősen eltérnek egymástól, de jellemzően tonnánként 12-15 ezer dollár világpiaci ár felett már megéri új bányákat nyitni.
Lítiumfeldolgozó üzem Nyugat-Ausztráliában. Fotó: Shutterstock
A jelenlegi árfolyam bőven magasabb szinteken mozog. A lítium-karbonát világpiaci ára a 2005-ös tonnánkénti 2500 dollárról 2022 novemberére 80 ezer dollár fölé emelkedett, jelenleg 50 ezer dollár körül jár. Gazdasági értelemben tehát – csak a bánya megtérülését szem előtt tartva – érdemes lenne belevágni a projektbe.
Minden kitermelési forma esetén igaz ugyanakkor, hogy – bár eltérő mértékben, de – jelentős környezeti károkkal járhat. A Jadar-projekt elindításával kapcsolatos döntés egyértelműen egy gazdasági haszon és lehetséges környezeti kár közötti átváltás, amire nem létezik egyértelműen jó válasz. A szerbiai eset viszont jól rámutat egy globálisan is fontos kérdésre, mégpedig arra, hogy a lokális környezeti megfontolások mennyire képesek visszafogni a lítiumkínálat felfutását, és ezzel lassítani a globális energiaátmenetet a következő években.
Arról, hogy a szerb környezetvédők milyen aggályokat fogalmaztak meg, illetve milyen további konkrét jelei vannak annak, hogy a Jadar-projekt előkészítése továbbra is folytatódik, részletesen írok a HOLDBLOG-on.
A szerző további cikkei ezen a linken érhetőek el. További hasznos információk:
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
