Egy Amerikában dolgozó kutatókból összeállt csoport olyan tanulmányt készített, amely arra koncentrál, hogy milyen hatása lehet az elektromos közlekedésnek a világ bányászatára. A pdf-ben innen letölthető anyag egy eddig is elég egyértelmű összefüggést bont ki: az elektromos autók akkumulátoraihoz annál több ritka alapanyag kell, minél nagyobb az autó, és minél többet használják azokat.
A téma nekünk már csak azért is különösen érdekes, mert a magyar ipart éppen teljes gőzzel igyekszünk ráállítani az akkumulátorgyártásra, márpedig környezetvédelmi szempontból egyértelműen kívánatos lenne, hogy minél kevesebbet kelljen gyártani, és ehhez minél kevesebb lítiumot, nikkelt és kobaltot kelljen világszerte bányászni.
A tanulmány kiindulási alapja az, hogy ha a jelenlegi közlekedési igényeinket egy az egyben szeretnénk elektromos hajtásra átállítani, akkor
világszerte 400 új bányát kellene nyitni.
A kutatók szerint azonban egyáltalán nem kellene elfogadnunk, hogy ennek mindenképpen így kell lennie.
Ha ugyanis sikerülne visszafogni a közlekedési aktivitást, illetve annak jelentős részét közösségi közlekedési eszközökre lehetne terelni, és a fennmaradó autóknál az emberek önmérsékletet tanúsítanának, vagyis megelégednének a kisebb modellekkel, akkor összességében drasztikusan csökkenthető lenne az akkumulátor-igény (ami jelen esetben a magyar ipar törekvéseit is keresztbe húzná).
A fejlett világon belül a legnehezebb eset valószínűleg az autóra épülő amerikai társadalom. Ott nagyon jelentős változásokra lenne szükség az autózás csökkentéséhez, de ebből következően ott lehetne elérni a legnagyobb környezetvédelmi eredményeket is.
A kutatók számolása szerint az Egyesült Államoknak 2050-ben 483 ezer tonna lítiumra lesz szüksége, ha a jelenlegi autóállomány a jelenlegi méretű modellekkel megmarad.
Ha csak annyi változna, hogy minden autóhoz elég lenne egy közepes méretű akkumulátor, akkor a lítium igény 306 ezer tonnára csökkenne, ha pedig sikerülne csökkenteni az amerikai autóhasználatot, akkor elég lehetne 188 ezer tonna is.
Ha az amerikaiak átállnának 2050-re a kis autókra, és még a használatot is sikerülne visszafogni, akkor elég lenne évi 80 ezer tonna lítiumot bányászni számukra, vagyis végső soron hatodára lehetne csökkenteni az ezzel együtt járó káros környezeti hatásokat.
A kutatócsoport figyelembe vette, hogy a használt akkumulátorokat újra lehet majd hasznosítani, de a gondot szerintük ez nem csökkenti eléggé. A következő 10-15 évben ez feltétlenül így van, mert addig egyszerűen nem lesz annyi használt akkumulátor, amennyi az újrahasznosítás után fel tudná venni az új autók iránti egyre növekvő kereslet érdemi részét.
A változásnak esélye sincs központi beavatkozás nélkül, hiszen különösen Amerikában a közösségi közlekedés, a kerékpározás és még a gyaloglás infrastruktúráját is óriási pénzekkel kellene megtámogatni, hogy idővel megfelelő alternatívát nyújtson az autókkal szemben.
