Az Egyesült Államokban és az EU-ban is egyre inkább az számít optimista várakozásnak a közgazdászok körében, hogy sikerül megúszni a jelenlegi gazdasági problémákat egy mérsékelt visszaeséssel, egy olyan technikai recesszióval, amely során nem szűnik meg sok munkahely, és utána gyorsan újraindulhat a gazdasági növekedés. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap már ki is tűzte azt a célt, hogy „Magyarország lokális kivétel legyen az európai kontinentális válságban”.
Nouriel Roubini nem tartozik az említett optimista táborba, ami persze nem meglepő az alapján, hogy sokszor csak Dr. Balsorsként vagy Dr. Végzetként szokták emlegetni, híresen pesszimista jóslatai miatt. A közgazdásznak erős hitelességet kölcsönzött, hogy megjósolta a 2008-as válságot, azóta viszont jóval több és súlyosabb krízist jelzett előre, mint ami megvalósult.
Legyinteni ezzel együtt sem érdemes a Bloomberg TV-n kifejtett véleményére, inkább egy olyan forgatókönyvnek tekinteni, hogy mi lesz, ha tényleg (majdnem) minden a lehető legrosszabbul alakul. A saját tanácsadó cégét vezető szakember szerint jelentős különbség lesz a legutóbbi két recesszióhoz (a 2008-as pénzügyi és a 2020-as koronavírus-válsághoz) képest, hogy akkor az amerikai gazdaságot – ahogy sok mást is – jelentős jegybanki és költségvetési élénkítő intézkedések támogatták, amelyek segítettek a növekedés újraindításában.
Ezúttal viszont – az elszabadult infláció miatt – úgy megyünk bele a válságba, hogy a jegybank nem támogatja, hanem a kamatemelésekkel fékezi a gazdaságot, és a korábbi költekezés miatt az állam sem szórhatja a pénzt számolatlanul az emberek közé vagy beruházási programokat indítva. Roubini szerint a 70-es évekhez képest is rosszabb a helyzet, ami azért figyelemre méltó észrevétel, mert sokan hasonlítják az akkori viszonyokhoz a jelenlegit, amikor egyszerre fenyeget a magas infláció és a lefulladt növekedés, azaz a stagfláció.
A közgazdász viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor legalább alacsony volt az államok adósságszintje, ami ma már egyáltalán nem mondható el – pont ezért nincs mód további állami költekezéssel kimászni egy válságból. De a vállalati szektor sok részében is magas az adósságszint, ami további problémák forrása lehet.
„Ezúttal egyszerre jelentkezik a stagfláció és egy súlyos adósságválság, így az eredmény rosszabb lehet, mint amit a 70-es években és a nagy pénzügyi válság után láttunk” – foglalta össze véleményét Roubini. Mivel az utóbbit általában a modern gazdaságtörténet második legsúlyosabb krízisének tartják, valószínűleg csak az 1929-1933-as nagy gazdasági világválsággal tartja összemérhetőnek a várható helyzetet a közgazdász.
Pénz
Fontos