Főszabály szerint az árak gazdasági fellendülés idején nőnek gyorsabban, hiszen amikor új munkahelyek jönnek létre és gyarapodnak a jövedelmek, a kereskedők, szolgáltatók bátrabban emelnek árat, mert feltételezhetik, hogy vevőik gond nélkül kifizetik. Recesszió idején pedig pont fordítva működnek a dolgok.

A közgazdászokat azonban már hónapok óta foglalkoztatja, hogy ezúttal olyan helyzetbe kerülhet a világ sok gazdasága, mint utoljára a 70-es években: a gazdaság stagnál vagy visszaesik, az infláció mégis gyors marad, stagflációs helyzet áll elő. Ahogy akkor, most is olyan költségsokk éri az üzleti szereplőket – legfőképpen az energiaárak elszállása miatt -, hogy akár egy recesszió közepén is árat kell emelniük, különben tönkremennek.

A világ nagy gazdaságai egyelőre – legalábbis a most elérhető adatok alapján – még nincsenek recesszióban, de egyre többen gondolják úgy, hogy ez hamarosan bekövetkezik. Arról pedig már valószínűleg mindenki hallott – vagy még inkább tapasztalta –, hogy az árak emelkedése gyors, idehaza éves átlagban is két számjegyű lesz, a havi csúcs pedig a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi prognózisa szerint a 16-17 százalékot is elérheti. Ráadásul ebben még nem számoltak a rezsicsökkentés (szerdán bejelentett) részleges megszüntetésével, márpedig annak is egyértelműen inflációnövelő hatása van, hogy az átlagfogyasztás felett augusztustól már piaci árat kell fizetni az áramért és a gázért.

Ami pedig a gazdasági visszaesést illeti, a stagflációs veszéllyel a G7-en több cikkben is foglalkozó Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a pénzintézet szerdai sajtóeseményén azt mondta, egyértelmű jelek utalnak arra, hogy

közeleg a válság a magyar gazdaságban, és télen gazdasági visszaesésre számítanak.

A jelek szerint Lengyelországban sem jobb a helyzet, a jegybank monetáris tanácsának egyik tagja szerint az ország a stagfláció felé halad. Ludwik Kotecki a héten a Bloombergnek azt mondta az intézmény legutóbbi előrejelzése alapján, hogy az infláció csak jövőre tetőzik, közel 20 százalékos szinten, miközben a gazdasági növekedés egyre lassul. Márpedig ez a lehető legrosszabb forgatókönyv minden jegybank számára: az infláció ellen leginkább a kamatszint növelésével tud küzdeni, mert így jobban megéri megtakarítani, mint fogyasztani, és a cégek is nehezebben ruháznak be a drágább finanszírozás miatt. Ez viszont tovább lassítja a gazdaságot, hiszen annak a fogyasztás és a beruházás is fontos hajtóereje. A jegybank szerint az idei 4,7 után jövőre csak 1,4 százalékkal nő majd a lengyel gazdaság, ami a járvánnyal sújtott 2020-at nem számítva az utóbbi tíz év legrosszabb adata lenne.

A képletet bonyolítja, hogy jövőre választások lesznek Lengyelországban, és a kormány jó eséllyel pénzbeli juttatásokkal igyekszik növelni az újraválasztási esélyeit (ahogy itthon is történt). A lassulás, esetleges recesszió esélyeit növeli ugyanakkor, hogy május óta a lengyel ipar teljesítménye csökken, főleg az ellátási láncok akadozása miatt, amihez természetesen az ukrajnai háború is hozzájárult.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópai recessszióra és a csődök sokasodására számítanak a hitelkockázat-kezelőkNégy kontinensen is a pénzügyi gondok növekedésére számítanak. A szervezet tagjai szerint Európában különösen nagy a recesszió kockázata a következő hónapokban a földgázellátás bizonytalansága miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar infláció úgy is gyors maradhat, ha a növekedés leállA gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyelőre nem fenyeget a 70-es évek gazdasági rémeA magas infláció komoly probléma, de a mostani egy sokkal kezelhetőbb helyzet ahhoz képest, mintha romló munkaerőpiaci körülmények között szállnának el az árak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ gazdasági növekedés infláció jegybankok Lengyelország recesszió stagfláció Olvasson tovább a kategóriában