Egy ideig még mindenképp gyorsulni fog az infláció, lesz olyan hónap, amikor a 14 százalékos mértéket is meg fogja haladni az előző év azonos időszakához képest – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a pénzügyi csoport legfrissebb előrejelzéseinek ismertetésekor.
Ennek egyik oka az átárazások sorozata, amire a liszt példáját hozta fel a szakember. Mint mondta, miután a malmoknál elfogytak a korábban, jóval kedvezőbb áron megvásárolt búzakészletek, most már a tonnánként 135 ezer forintért beszerzett terménnyel kell dolgozniuk, emiatt 30 százalékkal emelték a liszt nagybani árát a vevőik számára. (Erre a körre természetesen nem vonatkozik a liszt árának kiskereskedelmi rögzítése.) Az elemző megjegyezte, korábban nem nagyon volt példa arra, hogy egyszerre szálltak volna el az ipari és a mezőgazdasági termelői árak – amelyek aztán előbb-utóbb elérik a fogyasztókat is –, a mostani inflációs időszakban azonban pontosan ez történik.
A további okok között felsorolta a forintgyengülést, a fogyasztást terhelő adóemeléseket – például a népegészségügyi adó, közismert nevén a chipsadó emelését –, valamint az átlagosnál többet fogyasztók energiaszámláinak növekedését. A jelenlegi információk alapján idén éves átlagban Suppan Gergely 11,7 százalékos inflációt vár, de többször is hangsúlyozta, hogy ez gyorsan és jelentősen változhat.
Példaként említette, hogy a múlt hét közepén egyszer már kész voltak az előrejelzésükkel, ám a lakossági áram- és gázárak átlagfogyasztás feletti részének elengedése miatt mindent újra kellett számolniuk.
Így akár a készülőfélben lévő rendelet részletszabályai is tartogathatnak meglepetéseket, de még ennél is nagyobb kockázat, ha teljesen leállnak az orosz gázszállítások. (A sokéves átlaghoz képest most is csak 30 százaléknyi mennyiség érkezik az EU-ba Oroszországból, de még él a remény, hogy az Északi Áramlat 1-en újraindul a szállítás csütörtökön.)
Értelemszerűen az is alapjaiban átrajzolná az inflációs pályát ilyen időtávon, ha a kormány – akár csak részben – elengedné az árkorlátozó intézkedéseket. Csak az üzemanyagnál és kizárólag a közvetlen hatással számolva (hogy mekkora a benzin és a gázolaj súlya az emberek kiadásai között) az üzemanyagok piaci árassá tétele 4-4,2 százalékponttal emelné meg az inflációt. Ha minden árkorlátozó intézkedés megszűnne, akkor a pénzromlás üteme elérhetné a 18-20 százalékot is.
Lefelé mutató tényezőből egyelőre jóval kevesebb van, de azért a nemzetközi árupiacokon a tavaszi csúcsokhoz képest sokat csökkent olyan fontos fémek és termények ára, mint az alumínium, a réz, a búza és a kukorica. (De ezek még mindig drágábbak, mint egy éve, részben ez magyarázza a malmok korábban említett áremelését.)
Az inflációs csúcsot azért szeptember-októberre várják a Magyar Bankholding elemzői, mert tavaly ősszel már jelentősen emelkedni kezdtek az árak. Azaz magasabban lesz a viszonyítási bázis, ahhoz képest már könnyebben csökkenhet az éves áremelkedés üteme. De ezt a fentiek mellett a forint árfolyama miatt sem lehet biztosra venni.
Az import miatt az infláció szempontjából ez is egy fontos tényező, amelyet most még a szokásosnál is nehezebb előre jelezni. Sokszor hírek nélkül is jelentősen elmozdul valamelyik irányba a forint, mostanában leginkább még a nemzetközi gázárral mozgott együtt – jegyezte meg Suppan Gergely. Ha folytatódna az orosz gázszállítás az EU-ba, valamint megszületne a magyar kormány és az Európai Bizottság egyezsége az uniós forrásokról, akkor elképzelhető 370-ig erősödő forint is. Ellenkező esetben viszont a 430 forint-euró-árfolyam is reális lehet. (Jelenleg a 400 forintos szint környékén billeg a forint az euróval szemben, de az utóbbi hetekben sorra döntötte a negatív csúcsokat, érintve a 417-es szintet is.)
Ami a forint szempontjából is fontos jegybanki alapkamatot illeti, a bankholding elemzői arra számítanak, hogy a jelenleg 9,75 százalékos szint az év végére 11,75 százalékra emelkedik. De Suppan Gergely megjegyezte, hogy az előretekintő piaci várakozások jövőre már a 14 százalékot súrolják, amit ő egyelőre a nehezen értelmezhető kategóriába sorolt.
Ilyen körülmények között távolabbra nyilván még nehezebb előrejelzést adni, mindenesetre a bankholding elemzői jövőre 7,6 százalékos inflációt várnak, 2024-re pedig 3,3 százalékosat.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
