Putyin néhány napja hibának nevezte az 1956-os szovjet bevonulást. Ez „nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll mindazzal a politikai gyakorlattal, amit Oroszország képvisel azután, hogy nyílt és átfogó támadást indított Ukrajna ellen” – mondja Sz. Bíró Zoltán a G7 Podcast eheti epizódjában. Az Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról, a most már az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről és a hagyományos értékekre hivatkozó társadalmi indoktrinációról beszélgetünk.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Miután Magyarországon az új orosz történelemkönyv 56-os kitételei miatt kitört a tankönyvbotrány, a héten Vlagyivosztokban Putyin is megszólalt, és hibának nevezte az 1956-os és az 1968-as szovjet bevonulást, sőt, azt állította, hogy „elfogadhatatlan a más nemzetek ellen irányuló politika”. A kijelentését árnyalják a jelenleg Ukrajnában állomásozó orosz tankok és aknamezők, és az, hogy ezzel párhuzamosan zajlik Oroszországban Sztálin politikai rehabilitálása.
Az új, egységes, minden iskolában kötelező orosz történelemtankönyv, melyet Putyin tanácsadója írt, abba a szélesebb narratívába illeszkedik, amely a színes forradalmak között tünteti fel 1956-ot. „Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ezt nem nyugati titkosszolgálatok és a fasiszta Magyarország egykori támogatói, fegyveres testületeinek tagjai hajtották végre” – mondja Sz. Bíró Zoltán. De a történész azt hangsúlyozza, hogy nemcsak azzal van probléma, amit mond, hanem azzal is legalább annyi, amit elhallgat: például, hogy a magyar forradalomnak mindenekelőtt belső okai voltak, a sztálinista szovjet represszió váltotta ki.
A sztálini múlt átírása azonban intenzíven zajlik Oroszországban. Ennek egyik friss fejleménye egy új Sztálin-szobor, amit most egy ortodox pópa is megáldott, vagy a napokban a szovjet titkosszolgálat alapítójának, Dzerzsinszkijnek az új emlékműve az orosz hírszerzés (Putyin egykori munkahelye) központja előtt.
Több mint egy évtizede Sztálin a szovjet és orosz múlt legfontosabb és legmagasabbra értékelt történelmi személyisége. A társadalom több mint háromnegyede elismerően viszonyul Sztálinhoz
– idézi a Levada Központ közvélemény-kutatási adatait Sz. Bíró – miközben legkevésbé éppen azok a vezetők (Hruscsov, Gorbacsov és Jelcin) népszerűek, akik több szabadságot és népjóléti intézkedéseket hoztak.
Az Oroszország-szakértő legújabb könyve, a Putyin háborúja részben az Ukrajna elleni invázió ideológiai előkészítésével foglalkozik, aminek az emlékezetpolitikában már 2005 után elkezdődő fordulat ágyazott meg. Sz. Bíró szerint a szeptembertől használható új történelemtankönyvek is látványosan megengedőek Sztálinnal kapcsolatban, miközben folytatják a II. világháború emlékének politikai felhasználását. Az eredmény szerinte egy kettős sztálinizmus a mai orosz társadalomban: az idősebb, kommunista szavazók „retró-sztálinizmusa” mellett már a putyini hatalom cinikusabb és fiatalosabb sztálinizmusa a meghatározó.
A podcastban ezen kívül arról is beszélgetünk Sz. Bíró Zoltánnal, hogy
- mi történik az orosz iskolarendszerben, ahol mára kiemelt propagandacél a „hazafias nevelés”;
- hogy jelenik meg az indoktrináció a felsőoktatásban, a szovjet „tudományos kommunizmusra” hajazó új ideológiai tárgyakkal;
- mi a „hagyományos oroszországi szellemi-erkölcsi értékek védelméről” szóló elnöki rendelet jelentősége;
- mi lenne az „orosz DNS”, és kiktől kell azt megvédenie a honvédelemnek, a belügynek és a titkosszolgálatoknak;
- és vissza tud-e még valamikor térni az orosz társadalom a valóságba, túl lehet-e lépni a putyini rendszer hazugságain.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
