Hírlevél feliratkozás
Szabó Milán
2023. április 8. 17:30 Világ

Európát célozta be a kínai autóipar, de mitől növekszik ilyen rohamosan?

A kínai autóipar mára globálisan kiemelt jelentőségű lett, ugyanis Kína exportban 2022-ben lekörözte Németországot: utóbbi 2,61 millió autót exportált, míg Kína 3,11 milliót, így csupán Japán előzi meg.

A képet árnyalja, hogy Kína exportját a belsőégésű autók terén jelentős részben olyan külföldi – többek között német székhelyű – gyártók gyarapítják, mint például az egyaránt Kínában is gyártó Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz. Ezzel együtt 2030-ra 5,5 millió autót exportálhat Kína, amivel addigra világelső lehet.

Az autóipar elektromos átállása miatt a kínai márkáknak is egyre nagyobb súlya lesz a globális autóiparban. A Build Your Dreams (BYD) kínai autógyártó 2022-ben a legtöbb elektromos autót gyártotta a világon, amivel megelőzte az eddig első helyet elfoglaló Teslát.

Kína a következő évtizedek egyik húzóágazatában válhat tehát csúcsszereplővé, köszönhetően az utóbbi évtizedben felfutó akkumulátorgyártó cégeinek, melyek az autóipari értékláncok újraszervezésének aktív szereplői.

Ebben a cikkben a kínai akkumulátor- és ehhez kapcsolódó autógyártás felemelkedését járjuk körbe, kitérve arra is, hogy a globális autóipar erőviszonyai hogyan alakulhatnak át.

Liberalizálódó Kína

Az első külföldi autóipari befektető Kínában a Volkswagen volt 1984-ben, amikor egy vegyesvállalatot létesített a SAIC Motor kínai állami tulajdonú autógyártóval. A ’90-es évek első felében számos másik márkatulajdonos telepített gyártóegységeket Kínában az olcsó és relatíve jól képzett, több száz milliósipari munkaerő és a gyorsan fejlődő infrastruktúra miatt.

1994-ben a kínai állam ötven százalékos limitet határozott meg a külföldi tulajdon számára minden szektorban, és ez a részesedés az autóiparban is jelentős technológia- és tudástranszferre adott lehetőséget a hazai vállalatok számára. Ezt a korlátozást az állam 2022-ben megszűntette, ami további lökést adhat az ország autóiparának.

Szerelő a BYD egyik kínai gyárában 2020-ban. Fotó: AFP

A kínai gyártást egyre jövedelmezőbbé tette a növekvő belső piac, ugyanis a márkatulajdonosok így mentesültek az import vámok alól. A kínai bérek nominálisan nagyjából százszorosra nőttek 1980 és 2021 között, ami rohamosan növelte a keresletet a személyautókra a belső piacon. Ez a növekedés az utóbbi egy évtizedben is jelentős volt, mivel 2011 és 2021 között közel megháromszorozódott a személygépkocsik száma Kínában: 104 millióról 302 millióra nőtt.

Ez a növekvő kereslet kínai autógyártóknak is lehetőséget teremtett arra, hogy egy relatíve védett piacon – amely vásárlóerőt tekintve jelenleg harmadik legnagyobb a világon – komoly növekedést érjenek el. A kínai gyártók Kínán kívül a fejlődő országokban tudták megvetni a lábukat a belső égésű motorral működő járművek piacán. A fejlett országok márkatulajdonosainak bő félévszázados versenyelőnyét viszont nem tudták behozni, és így versenyezni sem tudtak velük a globálisan legnagyobb vásárlóerőt képviselő rétegekért.

Bányászat és elektronika

Az elektromos autók piacán jóval több a lehetőség a kínai gyártók számára, ugyanis egy viszonylag friss és fejlődésének korai szakaszában járó technológiáról van szó. A kínai állam jelentős mértékben fektetett be az elektronikai iparba a korábbi évtizedekben, köztük akkumulátorok gyártásába. Ezzel párhuzamosan kezdett körvonalazódni, hogy a következő évtizedek csúcstechnológiája az akkumulátor lesz az autóiparban.

Az állam már a ’80-as években adókedvezménnyel támogatta a ritka földfémek – melyek kiemelt jelentőségűek az akkumulátorgyártásban – bányászását és feldolgozását végző vállaltokat. Ennek köszönhetően a következő években a rohamosan növekvő kereslet ellenére ezen fémek ára alacsonyan maradt Kínában, mivel rengeteg új gyártó jelent meg a piacon. A ’90-es években export vámot vetettek ki a nem feldolgozott ritka földfémekre a hatóságok, így ösztönözve a vállalatokat arra, hogy az értékláncban magasabb hozzáadott értékű folyamatokat is ők végezzék el.

2021-re az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok feldolgozásában 80 százalékos a kínai részesédes, a bányászat terén pedig 23 százalékos. Emellett a világ négy legnagyobb lítiumfeldolgozó – a lítium ionos akkumulátor elengedhetetlen alapanyaga – cégéből kettő kínai. A lítium kitermelés 85 százaléka történik Chilében, Ausztráliában és Kínában, és az Ausztráliában termelt lítium 80 százalékát is Kínában dolgozzák fel. Az akkumulátorgyártáshoz szintén igen fontos kobalt készletek fele a Kongói Demokratikus Köztársaságban található: míg korábban az itteni bányákat európai és amerikai cégek dominálták, mára 70 százalékuk kínai kézben van.

Kobaltbánya a Kongói DK-ban. Fotó: AFP

Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a kínai akkumulátorgyártásnak az az állami szabályozás adott komoly lökést a 2010-es években, amely az elektromos autókra igényelhető adókedvezményt csak olyan járművekre szűkítette, melyekben kínai akkumulátor van.

Ez előnybe hozta a kínai akkumulátorgyártókat, míg a világvezető akkumulátorgyártók – mint az LG vagy a Samsung – rendelései elapadtak Kínában. Így történhetett, hogy a 2011-es alapítású CATL mára világelső az akkumulátorgyártás terén: jelenleg a világpiaci kereslet 37 százalékát elégíti ki. 2021-ben Kínában gyártották az akkumulátorcellák 77 százalékát és a hozzávaló alkatrészek 60 százalékát.

Az akkumulátorgyártástól az autógyártásig

A feljebb említett BYD autógyártó is a védett belső piacnak és a dinamikus kínai autóiparnak köszönheti felfeleívelő útját. A gyártó jelenleg az LG-vel holtversenyben a második legnagyobb akkumulátorgyártó a CATL mögött. Az 1995-ben alapított vállalat először kisebb teljesítményű akkumulátorokat gyártott, és 2005-re világelső lett mobiltelefon-akkumulátorok gyártásában, az újratölthető akkumulátoroknál pedig a négy legnagyobb gyártó közé került.

A vállalat 2002-ben vette meg Tsinchuan Automobile kínai állami autógyártót, és ezt követően kezdte meg személyautók gyártását, majd 2009-ben Warren Buffett, az egyik leggazdagabb amerikai üzletember is a befektetett a vállalatba a részvények 7,8 százalékos megvásárlásával.

Ahogy a bevezetésben is említettük, 2022-ben a vállalat leelőzte az eladások terén a Teslát az elektromos autóknál, így világelső lett, ugyanis 1,8 millió elektromos autót adott el, míg a Tesla 1,3 milliót. Bár a vállalat járművei nagy részét továbbra is a kínai piacon értékesíti, komoly erőfeszítéseket tesznek az export növelésére, kiváltképp fejlett országok piacaira. Tavaly összesen 56 ezer autót exportáltak, ami a teljes forgalmuk kis részét teszi ki, de jelentős növekedés. A gyártó az európai elektromosautó-piacot célozza elsősorban, ugyanis ez a legnagyobb a világon Kína után, ám jóval nagyobb a tér a növekedésre.

A BYD Seal a párizsi autókiállításon tavaly ősszel. Fotó: AFP

A BYD Európában az első autóit Norvégiában – ahol a legtöbb elektromos autó van a világon egy főre vetítve – kezdte forgalmazni 2021-ben, majd Svédországban 2022-ben. 2023-tól Németországban is elérhető a vállalat három modellje, tehát Európa legnagyobb autópiacát célozzák. Ez komoly falatnak bizonyulhat a cég számára, mivel a német fogyasztók hagyományosan a hazai márkákat választják, ám itt is van kivétel. Az elektromos autók terén az amerikai Tesla a legnépszerűbb, amely a német autóipar lemaradását is jelzi az elektromos autók terén.

Andreas Knipp, a német Senger Group autókereskedés BYD eladásokért felelős vezetője azt mondta  a BYD kapcsán, hogy a kínai vállalat nagy előnye, hogy három-négy hónap alatt le tud szállítani egy megrendelt modellt, míg az európai márkatulajdonosok az elektromos autóikat hat hónap és két év közötti időtartam alatt juttatják el a vásárlókhoz.

A BYD mellett sok nagy kínai tulajdonú elektromos autógyártó van, akik közül több is a tíz legnagyobb elektromosautó-gyártó között van a világon, mint a SAIC Motors és a Wuling Motors is. A kínai elektromosautó-piac 85 százalékát kínai gyártók látják el jelenleg, a maradék tizenötöt pedig a Tesla. A kínai gyártók részesedése a globális autópiacon 15 százalékos, az elektromos autók esetében viszont ez az arány 45 százalék.

A Kínán kívüli fogyasztók megnyerését elősegíthetik a felvásárlások. Erre példa lehet az MG Motors brit vállalat, melyet a SAIC Motors vett meg 2009-ben, és azóta a márkanév alatt értékesíti autóit Európában. A kínai GAC, mely partnerségben áll a Dodge amerikai gyártóval, Dodge márkanév alatt kezdte egy modelljét forgalmazni Latin-Amerikában, miután a Dodge saját modelljei rosszul teljesítettek, így egy ismert logóval tudott érvényesülni az új környezetben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Tesla lehagyta a Volkswagent, már több elektromos autót vesznek a németek, mint hagyományostMost először nem a nagy német márkák valamelyik típusából adták el a legtöbbet Németországban, hanem a Tesla Model Y-ból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szigorodó szabályok miatt zöldebb energiát akarnak az akkugyárak MagyarországonAz EU alakuló szabályozása korlátozná az akkumulátorgyártás karbonlábnyomát, emiatt a Magyarországra települő akkuüzemek is több zöldenergiát kérnek a kormánytól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ autógyártás autóipar elektromos autó Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.