Minden jel szerint fordulóponthoz érkezett a világ: egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a több évtizedre visszanyúló, a globális nukleáris arzenál leépítését célzó megállapodások relevanciájukat veszítették, a világ nagyhatalmai nem az arzenál csökkentésén, hanem növelésén dolgoznak. Kína hamarosan megközelíti az Egyesült Államokat és Oroszországot ezen a téren, így Washingtonnak a világtörténelemben először egyszerre két, vele egyenértékű atomhatalommal kell szembenéznie.

Mindeközben Észak-Korea éppen a napokban jelentette be, hogy nukleáris arzenáljának „exponenciális” növelésére készül.

A nukleáris lefegyverzés ideája a hidegháború végére megy vissza: az Egyesült Államok és Oroszország harminc éve, 1993. január 3-án írta alá Moszkvában a START (Strategic Arms Reduction Treaty) II megállapodást, ami a nagy hatótávú nukleáris rakétaarzenál leépítését rögzítette. Viszont most, amikor az egyik aláíró fél, Oroszország megtámadta Ukrajnát, miközben nukleáris fegyverek használatát is kilátásba helyezte, az atomfegyverkezési verseny megszüntetésének szándéka, ahogy a START II megállapodás is, lényegében nem létezik többé.

A START I-et még 1991-ben írta alá Bush és Gorbacsov, majd 1994-ben lépett érvénybe. A Start II ebben a gyakorlati értelemben viszont még csak érvénybe sem lépett, ugyanis a két nagyhatalom között újra feszültebb lett a viszony Szerbia NATO-bombázása és Koszovó függetlenné válása, majd a NATO keleti terjeszkedése kapcsán, amit Irak 2003-as amerikai lerohanása tetézett. Az oroszok a ratifikálását a Ballisztikus rakéta elleni megállapodás elfogadásához kötötték, amit viszont Washington nem tett meg, így a START II tulajdonképpen már a kétezres évek elejére halott volt, nyilatkozta a DW-nek egy német történész. Viszont a két nagyhatalom továbbra is érdekelt volt a lefegyverzési szándékok rögzítésében, és 2011-re összehoztak egy új START-megállapodást, ami hivatalosan a mai napig érvényben van.

Eszerint mindkét országnak 1550 nukleáris töltete lehet maximum, és 800-800 olyan egység, amely képes a töltetek célba juttatására. Biden és Putyin 2021-ben írta alá az egyezmény meghosszabbítását 2026-ig.

Mivel 2022 augusztusában Oroszország felfüggesztette az egyezmény szempontjából döntő jelentőségű kölcsönös megfigyelését a két arzenálnak, a megállapodás gyakorlatilag megszűnt, elviekben azonban érvényes, sőt, jelenleg ez az egyetlen még papíron létező nukleáris egyezmény az Egyesült Államok és Oroszország között. A közepes hatótávolságú, földi indítású rakéták korlátozásától az Egyesült Államok 2019-ben, az úgynevezett Nyitott Égbolt Egyezménytől 2020-ban lépett vissza.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2022-es jelentése szerint már az év elején voltak egyértemű jeleni annak, hogy a nukleáris leszerelés időszaka a múlté, ugyanis mindegyik atomhatalom növeli és fejleszti arzenálját. A töltetek összesített száma évtizedek óta csökkent – eddig. (A folyamat az alábbi grafikonon is látható, egészen 2022 márciusáig.) Ráadásul Kína a Pentagon jelentése szerint 2035-re eléri az 1500-as nukleáris töltetszámot, ugyanakkor egyelőre még egyáltalán nem jelent meg szereplőként a globális nukleáris fegyverek szabályozásában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ biztonság fegyverkísérlet nukleáris fegyver Oroszország Olvasson tovább a kategóriában