Az Északi Áramlat két vezetékén történt robbantások miatt rövid idő alatt jelentős mennyiségű metán jutott a légkörbe, ami klímavédelmi szempontból nagyon rossz hír. Bár azzal kapcsolatban eltérnek a becslések, hogy pontosan mekkora mennyiség kerülhet a légkörbe a szén-dioxidnál jóval komolyabb légkörmelegítő hatással bíró gázból, a robbantások az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb metánszivárgását eredményezhetik a Bloomberg cikke szerint.
A gázszivárgásokat először hétfőn észlelték a Balti-tenger alatt futó, Oroszországot Németországgal összekötő vezetékeken, csütörtök reggelre pedig a korábbi három után egy negyedik helyen is szivárgást azonosítottak be. Az EU szabotázsnak minősítette az orosz gáz legfontosabb európai útvonalán történt robbantásokat, bár a robbantás körülményeivel kapcsolatban egyelőre nem sok konkrétum ismert.
A német környezetvédelmi hatóság szerint mivel nincs olyan technikai megoldás, ami egy ilyen sérülésnél megakadályozná a gáz szivárgását, a vezetékek töltöttségén alapuló becslésük szerint 300 ezer tonna metán jut a légkörbe a robbanások miatt. Ez a gázmennyiség 20 év alatt nagyjából annyira melegítené a légkört, mint 5,5 millió amerikai autó éves kibocsátása. A metán nagyjából 84-szer jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, de körülbelül 20 levegőben töltött év után ez a hatás jelentősen csökken.
A dán hatóságok azzal számolnak, hogy a Dánia partjaihoz közelebbi – de így is nemzetközi vizekre eső – két lyukon át a vezetékekben lévő gáznak már több mint fele elszivárgott, és arra számítanak, hogy a maradék gáz vasárnapig elhagyja a vezetékeket. Számításaik szerint egy ekkora metánszivárgás Dánia éves üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 32 százalékát teszi ki.
A légkörbe jutott metán pontos mennyiségének becslése nem egyszerű feladat, ugyanis a nagyobb metánszivárgásokat szárazföldön viszonylag jól lehet dokumentálni műholdas felvételekkel, viszont a víz felett a fény visszaverődése miatt sokkal nehezebb pontos becslést adni. További bizonytalansági faktor, hogy pontosan mennyi gáz volt a csőben a robbanáskor, mekkora volt a hőmérséklete és a nyomása, és hogy pontosan mekkora volt a robbanás során létrejött lyuk a vezetékeken. Illetve az is, hogy a szivárgó földgáz egy része feloldódhat a vízben. A pontos számításokhoz valószínűleg repülőről készített felvételekre lenne szükség.
Mindezek ellenére született néhány becslés a közösségi médiában is kormányoktól független forrásokból. Andrew Baxter, az Environmental Defense Fund energiastratégiáért felelős igazgatója úgy becsülte, hogy körülbelül 115 ezer tonna metán szivárgott ki a csövekből.
Az Egyesült Államokban a legnagyobb szivárgás 2015-ben történt a Los Angeles-i Aliso Canyon gáztároló létesítményben, ahol a becslések szerint több hónap alatt több mint 97 ezer tonna metán került a légkörbe. Ehhez képest az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgása néhány óra alatt zajlott le és jóval erősebb volt. A GHGSat Inc. műholdas kibocsátás-monitorozó vállalat szerint az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeinek sérülése után óránként 500 tonna metán szabadulhatott el, ami tízszerese annak, amennyit a kaliforniai gáztároló a szivárgás csúcspontján a levegőbe engedett.
Egyes tudósok viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy habár a robbantás klimatikus hatása komoly, de még mindig eltörpül ahhoz a volumenhez képest, amennyi metán a légkörbe kerül olaj- és szénkitermelés vagy a palagáz kitermelésére irányuló hidraulikus rétegrepesztés közben.
A metán éghajlatváltozásra gyakorolt hatása az elmúlt években kiemelt témává vált, és a klímaváltozás elleni intézkedések között is hangsúlyt kapott a kibocsátás visszaszorítása. A skóciai Glasgow-ban tartott COP26 csúcstalálkozón több mint száz ország vállalta, hogy drasztikusan csökkenti a kibocsátását ebből a gázból, és az Európai Unióban is zajlik egy olyan szabály kidolgozása, ami arra kötelezné a cégeket, hogy rendszeres ellenőrzéseket végezzenek a szivárgások megfékezésére.
