Az előző hét zsinórban a harmadik olyan volt, amikor egy köbméter gáz sem érkezett Oroszországból Németországba a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat vezetéken. Az elmúlt napok fejleményeit követően biztosra lehet venni, hogy ebben nem is lesz változás a közeljövőben. A várható diplomáciai következményeken túl ez azért is fontos, mert az Északi Áramlat az orosz gáz legfontosabb útvonala Európába, és ha eddig volt is esély, hogy idővel újraindulnak rajta a szállítások, most ez jó időre teljesen megszűnt. A kontinens gázellátása szempontjából így kulcskérdés lett, hogy az megoldható-e hosszútávon a balti-tengeri vezeték nélkül.
Valaki felrobbantotta a legfontosabb gázútvonalat
Az előző két napban sorra érkeztek a hírek, hogy az Északi Áramlat vezetékrendszeren több helyen is gázszivárgást tapasztaltak. Bár az Északi Áramlat 2-t még hivatalosan üzembe sem helyezték, a korábban már működő 1-es ágon pedig hetek óta nincs szállítás, a csövek ilyenkor is töltve vannak földgázzal. Ez a gáz szabadult el, miután a vezetékek megsérültek. Kedd estére az is
egyértelművé vált, hogy a sérüléseket robbanások okozták:
svéd és dán szeizmológusok a hét elején több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén, a két gázvezeték körül.
A robbanások okát, illetve okozóját még kutatják, de a szakértők többsége szinte biztosra veszi, hogy szabotázs történt. Erre utalhat az is, hogy a robbanások tengeri határokon történtek, ami még életszerűtlenebbé teszi, hogy véletlen balesetről lenne szó.
Az események – amennyiben ez lehetséges – még tovább ronthatják Oroszország és a nyugati országok viszonyát. Ahogy ezt a 444 cikkében bemutatta: ha támadás történt, annak súlyos, akár katonai következményei is lehetnek.
Más forrásból
A várható diplomáciai hatásokon túl már rövidtávon is kérdés lehet, hogy mindez hogyan hat Európa gázellátására. Az Északi Áramlat már működő részének éves kapacitása hivatalosan 55 milliárd köbméter, amit az előző években teljesen ki is használtak. Így az Oroszországból érkező gáz nagyjából 40 százaléka, Európa teljes fogyasztásnak pedig közel hatoda érkezett ezen a vezetéken.
Miután az oroszok különböző okokra hivatkozva már hetek óta nem szállítanak ebből az irányból, korábban pedig más útvonalakat is felszámoltak, így mostanra nagyjából lehet sejtésünk arról, hogy ki tudja-e ezeket váltani Európa, és ha igen, hogyan.
Múlt héten hosszabb cikkben mutattuk be, hogy bár vannak kockázatok, egyelőre úgy tűnik, hogy a tengeren érkező folyékony földgázzal (LNG), és a norvég, illetve az észak-afrikai import fokozásával nagyrészt sikerült helyettesíteni a kieső orosz gázt. Erre pedig az előző hét adatai is ráerősítettek.
Múlt héten Oroszországból mindössze 572 millió köbméter gáz futott be a kontinensre, ami egész biztosan több évtizedes mélypont, és még a korábbi hetekben tapasztalt szintnél is alacsonyabb. Ennek ellenére a teljes európai behozatal – a vezetékek forgalmi adatai alapján – nőtt, méghozzá nem is keveset: a heti import átlépte a 7 milliárd köbmétert, amire utoljára augusztus első hetében volt példa.
A LNG-szállítmányok mennyisége ezúttal is több volt, mint bármelyik korábbi esztendőben az évnek ebben a szakaszában, de Algériából is jóval több gáz érkezett, mint szokott, és a norvég import is elég jól pörgött.
Ez a mennyiség télen is elég lenne
A 7 milliárd köbméteres heti mennyiség kifejezetten jónak számít, hiszen ahogy korábbi cikkünkben is írtuk: a jelenlegi tartalékok és a korábbi évek fogyasztási adatai mellett nagyjából heti 6 milliárd köbméterre lenne szükség, hogy ezen a télen ne legyenek ellátási zavarok az EU-ban. Ez pedig, amint látszik, jelenleg az oroszok nélkül is bőven megvan.
Kérdés persze, hogy hosszabb távon milyen hatása lesz a gázellátásra az elmúlt napok fejleményeinek. Ha az Északi Áramlat tényleg tartósan kiesik, akkor jó eséllyel 2023-ban sem lehet építeni erre az útvonalra, így pedig a jövő nyári betárolás (a tartalékok feltöltése) nehézségekbe ütközhet. Még akkor is, ha a 2023-as helyzet nem éri annyira váratlanul az EU-t, mint az idei. Éppen ezért az európai országoknak valószínűleg érdemes ezzel a forgatókönyvvel számolniuk, és folytatni a leválást az orosz gázról, illetve úgy általában a földgázról.
