A szegényebb országok körében mostanra bőven akad példa a hétköznapokat is mélyen érintő energiaellátási problémákra, amelyekre az európai kormányok egyelőre még leginkább csak felkészülni igyekeznek. Pakisztánban például már nem jut elegendő üzemanyag az erőművekbe, így a rezsi emelkedése mellett áramkimaradásokkal is szembesül a lakosság, míg Bangladesben este nyolc órakor érvénybe lépő kötelező boltzárral próbál energiát megtakarítani a kormány. A termelők is megsínylik az energiaválságot, a bangladesi acélipar és az indiai vegyipar csak korlátozottan működik a Bloomberg összefoglalója szerint.

A nehézségek ráadásul különösen kellemetlen helyzetben érik ezeket az országokat, ugyanis a fejlett világ jobbára a viszonylag tisztán égethető földgáz használatára késztette őket a közelmúltban, amihez azonban nem társult a kitermelés érdemi növekedése. A fosszilis energiahordozók árai kedvezően alakultak a múlt évtized második felében, ráadásul a nyugati országok egyre inkább igyekeztek elfordulni tőlük, így a szerényebb költségvetésű államok is be tudtak rendezkedni a szén, a gáz és a kőolaj használatára – ezek a körülmények mostanra jócskán megváltoztak.

A földgáznál csak a tengeren szállítható cseppfolyósított verziónak (LNG) van világpiaca, és az ezekért a készletekért versengő – a kieső orosz vezetékes gázmennyiségeket kétségbeesetten pótolni igyekvő – gazdagabb európai országokkal szemben rendre alulmaradnak a szegényebbek. Utóbbiak a jelenlegi árak mellett nem tudják megvenni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges mennyiségben az üzemanyagot: eredetileg Pakisztánnak, illetve Indiának szánt gázszállítmányok végül Európába érkeznek, Srí Lanka is küzd a beszállítókkal az ellátás biztosításáért. Argentína augusztusban, Banglades és Pakisztán pedig hónapok óta egyáltalán nem tudott LNG-t vásárolni.

Az amerikai hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint az energiaimportra fordított összegek egy fejlett ország GDP-jének 2-4 százalékát teszik ki jellemzően, míg ez az arány egyes szegényebb államokban 25 százalék fölé emelkedhetett. A problémát tetézik a feltörekvő gazdaságok gyengülő valutái, ami miatt az import egyre drágul, az energiaválság tehát az áramszüneteken túl mindenféle további gazdasági nehézséghez, például rendkívüli inflációhoz vezet.

Több dél-amerikai ország kormánya volt kénytelen támogatásokkal és adócsökkentésekkel enyhíteni a lakosság terhein, amit részben az egyre gyakoribbá váló zavargások kényszerítenek ki. Afrikában már a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap segítsége is szükségesnek bizonyult, és a hivatalos értékesítőhelyeken tapasztalt üzemanyaghiány miatt felvirágzott a feketepiac, ahol háromszoros áron jutnak benzinhez a vásárlók. Eközben persze a fejlett országokat is rosszul érinti az energiapiac felfordulása, azonban amellett, hogy könnyebb kigazdálkodniuk a magasabb árakat, az alternatívák tekintetében is jobban állnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi magyarázza a forint árfolyamának ilyen durva ingadozását?Két fő oka is van annak, hogy ekkora kilengéseket produkál az árfolyam.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, ahol már sikerült átvészelni az energiaválságot 15 százalékos spórolássalJapánban a fukusimai atomkatasztrófa után hasonló mértékű energiafogyasztás-csökkentést vittek véghez, mint amire most Európa készül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél éve nem jött annyi gáz Magyarországra, mint augusztus első három hetébenRáadásul hetek óta szinte a teljes mennyiség az országban marad, igaz, az elmúlt néhány napban voltak szállítások az egyik szomszédunk felé.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ energiaárak energiaválság fejlődő országok földgáz infláció Olvasson tovább a kategóriában