Elég nagy ostobaság – így lehetne a legfinomabban lefordítani, amit Iikka Korhonen mondott az újságírónak, amikor arról kérdezték, hogy Kína megmenti-e gazdasági értelemben a szankciók sokaságával sújtott Oroszországot. Korhonen a Finn Jegybanknak azt az intézetét vezeti, amely a fejlődő gazdaságok elemzésével foglalkozik, és épp nemrég térképezte fel az orosz-kínai gazdasági kapcsolatokat.
Miért ostobaság a kínai mentőöv?
Korhonen magyarázata, amelyet a finn Helsingin Sanomat lapnak adott itt olvasható részletesen, a főbb megállapításai pedig az alábbiak:
- Kína ugyan Oroszország legnagyobb üzleti partnere, a kapcsolat azonban nagyon aszimmetrikus: a hatalmas Kínának Oroszország nem nagy szereplő – kivéve az energiakereskedelmet. De még ott sem nagy a szerepe, a kínai importon belül ugyanis az orosz kőolaj 15, a gáz 8, a szén pedig 20 százalékot képviselt tavaly.
- Oroszországnak nincsenek olyan termékei az energiahordozókon kívül, amit Kína érdemi mennyiségben fel tudna venni, a Kínába irányuló orosz export értékének kétharmada az energiahordozók kiviteléből származik. Ahhoz, hogy ezt növelni lehessen, újabb vezetékeket kellene lefektetni, de ez éveket venne igénybe.
- Kína kifejezetten kerüli, hogy bármelyik országtól energiafüggőségbe kerüljön, és nem valószínű, hogy ezen a stratégián változtatna, azaz növelni szeretné az orosz import arányát.
- Az orosz-kínai kereskedelemben az elszámolást ugyan elkezdték átállítani a kínai jüanra, ám az egyelőre csak a forgalom ötödét fedi le, a dollár és az euró alap pedig a szankciók következtében csak nehezen hozzáférhető az orosz fél számára.
- Korhonen szerint teljesen elképzelhetetlen, hogy kínai bankok érdemben hitelezzék Oroszországot, mert óriási és számukra felesleges kockázatot futnának vele.
- A fentiek miatt Kínának egyszerűen nincs mit nyernie Oroszország megsegítésével (vesztenivalója viszont annál több lehet).
- Az viszont valószínű, hogy ha máshol eladhatatlanná válik az orosz olaj egy része, azt Kína megpróbálja olcsón megvenni és eltárolni, azaz kihasználja a gyengülő orosz tárgyalási pozíciókat (ahogy ezt megtette az Iránnal szembeni szankciók során is).
