Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. április 3. 12:34 Világ

Az egységes európai bankrendszer az eurózóna jövője?

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

Maurice Obstfelddel a Berkeley Egyetem közgazdaságtani kampuszán beszélgettünk munkásságáról. Obstfeld – Olivier Blanchard-t követően – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdász pozícióját töltötte be 2015 és 2018 között. Obstfeld professzor 2003-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját. A professzor a Peterson Institute tagja.

Az akadémiai folyóiratokban megjelent publikációk, illetve alkalmazott gazdaságpolitikai munkássága mellett Obstfeld nevéhez köthető több világszerte sikeres tankönyv is, melyek mind jól ismertek a hazai közgazdaságtani képzéseken is. 1996-ban jelent meg a Foundations of International Macroeconomics makroökonómia könyve, Kenneth Rogoff közgazdász és sakknagymesterrel közösen. Másik sikeres tankönyve a magyarul is megjelent Nemzetközi gazdaságtan: elmélet és gazdaságpolitika című munkája, melyet Marc Melitz-el, illetve a Nobel-díjas Paul Krugmannel közösen jegyez.

Obstfeldet a makroökonómia, pénzügyek és a nyitott gazdaságok témaköre foglalkoztatja, főképp a nyitott gazdaságok makroökonómiájához kapcsolódó munkájáról híres. Szerinte ez a terület éppen egy fontos tanulási folyamaton megy keresztül.

Csakúgy, mint minden más makroökonómiai és monetáris elméletnek, a nyílt gazdaságok makroökonómiájának is meg kell újulnia, hiszen a pénzügyi piacokon lezajló események sorozata, amelyek ledöntötték a világgazdaságot, váratlanul érték az elméleteket is. A kifejlesztett eszközök hasznosnak bizonyultak, de mindenképpen szükségünk van új eszközökre és a pénzügyi világ jobb, mélyebb értésére. A most folyamatban lévő kutatások egyik célja, hogy integrálja ezeket a pénzügyi eszközöket, illetve hogy a hagyományos makromodellek segítségével jobban megértsük a pénzügyi piacok részletes struktúráját, és azt, hogy egyes intézkedések előreláthatólag milyen hatásokat váltanak ki.

Az interjú során a professzor rávilágított, hogyan érdemes szemlélni az eurózóna válságát, illetve milyen tényezőktől függ az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború. Az Európai Unió létrejöttének célja egy olyan együttműködési rendszer kialakítása a kontinens országai között, ami lehetőség szerint minden résztvevő számára kedvezőnek bizonyul, illetve képes fenntartani a békés megoldásokat a konfliktusok kezelése során. A kedvező megoldások közgazdaságtani vonatkozása többek között olyan intézmények bevezetését jelenti, mint az országok közötti kereskedelmi megállapodások kedvezőbbé tétele, a közös valuta (euró) bevezetése vagy a szabad munkaerő-áramlás engedélyezése.

2019-ben jelent meg az IMF kiadásában egy kutatás Obstfeld és két szerzőtársa tollából, melyben az EU gazdasági és monetáris uniójának (EMU) működését és lehetséges fejlesztését vizsgálják. A cikk három jelentős lehetőséget mutat be, mellyel erősíteni lehet az amúgy igen bizonytalan lábakon álló monetáris uniót.

  • Elsősorban nagyobb fiskális kockázatmegosztást javasol a tagállamok között. (Ez a kutatás publikálása és az interjú felvétele óta részben meg is valósult a közös uniós kötvénykibocsátás elfogadásával.) Ezt ugyanakkor úgy kell megvalósítani, hogy a rossz költségvetési gyakorlatot folytató tagállamok csődbe mehessenek anélkül, hogy ennek jelentős továbbgyűrűző hatása lenne az eurózóna többi részére.
  • Másodsorban szükség van a pénzügyi piacok reformjára, hogy egy esetlegesen csődbe kerülő állam az államkötvényein keresztül ne rántsa magával az ország bankjait.
  • Végül olyan szabályok is kellenek, amelyek az üzleti tevékenység során fellépő – a túlzott kockázatvállalásból fakadó – morális kockázat veszélyét csökkenteni tudják.

Az említett három javaslat mind nagyon tág, és számos ponton vet fel újabb vizsgálandó kérdéseket és problémákat, például jogi, technikai, megvalósítási és adminisztratív szempontból. Ezek közül érdemes kiemelni a politikai dimenziót, ami különösen fontos az EU-ban, és az interjú során is kitért rá a professzor. A központi fiskális kockázatmegosztás gondolata a nyitott makroökonómiai felfogás részeként értelmezhető, ami pedig még tágabban a globalizáció folyamatának egyik eleme.

Obstfeld egy friss, 2021-ben megjelent cikkében ezt a politikai dimenziót vizsgálja. A második világháború után kialakított Bretton Woods-i egyezmény segített a nyílt gazdasági rendszerek, piacok kiépítése, valamint a nemzeti gazdasági érdekek közötti egyensúly fenntartásában. Ez az egyensúly a 20. század végére felborult, a piaci szempontok figyelembe vételének javára, ami számos törést okozott a globalizáció folyamatában. A törések egyik mellékterméke a világ több pontján felerősödő nacionalista érzelmek jelensége, ami a populista politika terjedésével egészül ki. Ez a folyamat Európában is megfigyelhető, számos tagállam és az EU központi intézményei közötti feszültségek során. A professzor interjúnkban és a hivatkozott cikkben is potenciális megoldási javaslatokat mutat be.

További források:

  • Obstfeld professzor saját honlapja
  • Obstfeld Berkeley Egyetem oldalán található adatlapja

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján vagy Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFontos, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk ahelyett, hogy a dolgokat megfelelően csinálnánkNem elég a folyamatok optimalizálása, olyan képességeket kell kialakítani, amik segítenek megfelelni a változó környezetben - mondja David Teece a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek, de megvannak az eszközök a csökkentéséreMiért van szükség vagyonadóra? Egyebek mellett erről beszél a téma egyik legfelkapottabb nemzetközi kutatója, Emmanuel Saez a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA növekvő munkahelyi elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberekreA vezetéssel foglalkozó népszerű irodalom jelentős része hibás alapokról még rosszabb következtetésekre jut - mondja Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeseátültetés és házasság - Nobel-díjas professzorral interjúztak a Rajk Szakkollégium diákjaiHogyan lehet a legjobb eredményt elérni az élet olyan területein, ahol az ár nem megfelelő iránymutató? Alvin Roth egyebek mellett erről beszél a videóinterjú-sorozatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Világ bankrendszer eurózóna interjú közgazdaságtan rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. április 16. 15:15 Világ

Sok fontos ember kéri az amerikai elnököt, hogy tegyen valamit az ellen, hogy a gazdagabb országokon kívül alig oltanak

A gyógyszeripar részéről nagy Joe Bidenen a nyomás, hogy ne függessze fel az oltásokat védő szellemi tulajdonjogokat, de az is igaz, hogy elképesztően sok állami pénz ment az alapkutatásokba.

Torontáli Zoltán
2021. április 16. 10:11 Világ

Suttyomban minden magyar kamionos 25 százalék kedvezményt kap a német közúti bírságokból

A fuvarozásban sokszor hivatkozik egyenlő bánásmódra Németország, az egyik fontos hivatala azonban mégis elismeri, hogy ez nem mindig humánus.

Hajdu Miklós
2021. április 15. 09:49 Világ

Az adókedvezménytől a marihuánáig mindenféle jutalmakkal próbálják oltásra késztetni az embereket

Sok példa van már a gyerekeknél jól bevált módszer alkalmazására, miszerint az oltásért ajándék jár.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.