Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. március 27. 12:14 Élet

Fontos, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk ahelyett, hogy a dolgokat megfelelően csinálnánk

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

David Teece-szel – aki 2011-ben nyerte el a Herbert Simon-díjat és látogatott el Budapestre – a Berkeley Kutatóintézetben találkoztunk. Az interjú során arról kérdeztük, hogy mi a lényege az általa létrehozott dinamikus képességek modelljének, mi a mesterséges intelligencia potenciális következménye a menedzsmentben, illetve miben látja a felsőfokú oktatás lényegét.

David Teece munkásságának fő eleme a dinamikus képességek térnyerése a gazdaságtudományban, valamint a menedzseri képességek kiemelése az alapvető közgazdaságtani paradigmából. Kritizálja az alapvető mikroökonómiát, és azt állítja, hogy nem ad elégséges választ arra, hogy mi mozgatja a vállalatokat azokon a területeken, ahol az innováció és a változás mindennapos és szükséges a túléléshez. Nem elégséges az alapvető folyamatok optimalizálása, olyan képességeket kell kialakítani, amik segítenek megfelelni a változó környezetben. A dinamikus képességek koncepciója szerint a vállalatok úgy tartják fenn az evolúciós képességeiket, hogy változó környezetben új lehetőségeket aknáznak ki, illetve formálják az iparági környezetet, amiben jelen vannak.

A dinamikus képességek lényege, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk, míg a hagyományos képességek vagy a tankönyvi gazdaságtan lényege, hogy a dolgokat megfelelően csináljuk.

A dinamikus képességek alapvető értéke a változás, és ennek stimulálása a környezeten belül. Az elmúlt évtizedben ez egyre egyértelműbb jelenség: például láthatjuk az inkumbens – az ágazatot régóta uraló – bankok és a feltörő fintech cégek küzdelmét. Ebben a helyzetben a tradicionális bankok nehezen tudnak válaszolni az új trendekre, és nem képesek ezeket formálni, miközben a fintech cégek az innovatív megoldásaikkal elkezdtek megkérdőjelezni sok elavult gyakorlatot.

Egy másik aspektus, ahol Teece kiemeli a változásra való igényt, a felsőoktatás, ezen belül különösen a közgazdaságtan egyetemi oktatása. A tradicionális közgazdaságtani iskolák és a gazdaságtudományt tanító egyetemek manapság egyre jobban fókuszálnak az akadémiai tudásra, azonban ehelyett

a gyakorlati tudást és az innovációt kellene előtérbe helyezni.

Ez Kaliforniában, a Szilícium-völgyben egyre inkább elterjedt szemléletmód. Olyan képzéseket indítanak, amik tudományok közötti átmenetet biztosítanak, így javítva a gyakorlati alkalmazhatóságot és gyarapítva a tapasztalatokat. Például a mesterséges intelligencia térnyerése miatt szükséges a mérnökök és a menedzserek erősebb kooperációja, hiszen a szaktudás is szükséges a legjobb döntések meghozatalához.

Az elmúlt években egyre fontosabb kérdés a közgazdaságtanban a nagy technológiai cégek szabályozása. Teece és szerzőtársa, Nicolas Petit a nagy tech-cégeket vizsgálták az elmúlt évben, és közöltek egy összefoglaló cikket arról, hogy milyen módokon vannak jelen a dinamikus képességek ezekben az óriási technológiai cégekben. A cikk arra világít rá, hogy a big tech cégek nem rendelkeznek egyértelmű versenyelőnnyel. Annak érdekében, hogy a piacvezető pozíciójukat képesek legyenek megtartani, kulcsfontosságú a dinamikus képességek implementálása az üzleti tevékenységükbe.

A digitális iparágakban nagyobb bizonytalanság származik az információs egyenlőtlenségekből, a rosszul definiált tulajdonjogokból és abból, hogy nincsenek jól rendszerezett intézmények, amik meghatározzák az árakat. Ezek miatt szükséges az, hogy erőforrásokat fordítsanak a dinamikus képességek fejlesztésére, ha ezt nem teszik meg, akkor elveszítik a versenyelőnyüket.

A fentiek miatt Teece szerint a jelenlegi szabályozói környezet sem az EU-ban, sem Amerikában nem nőtt fel a feladathoz – szükséges, hogy a szabályozó szervek az innováció szemszögéből közelítsék meg ezeket az iparágakat, és erre alapozzák döntéseiket. Amíg ez a pillanat nem jön el, több kárt okoznak, mint hasznot.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek, de megvannak az eszközök a csökkentéséreMiért van szükség vagyonadóra? Egyebek mellett erről beszél a téma egyik legfelkapottabb nemzetközi kutatója, Emmanuel Saez a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeseátültetés és házasság - Nobel-díjas professzorral interjúztak a Rajk Szakkollégium diákjaiHogyan lehet a legjobb eredményt elérni az élet olyan területein, ahol az ár nem megfelelő iránymutató? Alvin Roth egyebek mellett erről beszél a videóinterjú-sorozatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet david teece interjú közgazdaságtan rajk szakkollégium szilícium-völgy technológiai cégek videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2021. május 11. 11:40 Élet, Támogatói tartalom

Az internet nem felejti el a gyerekkori fotókat sem

Már tizenéves az első generáció, amelynek szinte egész élete fenn van az interneten, azaz örökölt közösségimédia-jelenléttel bír szinte születésétől fogva. A szülők, rokonok által páréves gyerekekről feltöltött képek, videók, történetek azonban nem csak az eredeti célközönségüket érik el, számos kockázatot is rejt a cuki pillanatok megosztása.

Avatar Avatar
2021. május 10. 10:16 Élet

Hasznos a klímapánik?

Balásy Zsolt és Szabó Balázs, a Hold After Hours podcasterei kérdezték Varró Lászlót, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdászát a klímaváltozással összefüggő témákról.

Avatar
2021. május 9. 16:40 Élet

A nők nehezebben viselik a kényszerű otthonmaradást, mint a férfiak

És nem csak azért van ez, mert több terhet ró rájuk az otthoni munka, és a gyerekekkel is jellemzően nekik kell többet foglalkozniuk.

Fontos

Tóth István János
2021. május 14. 18:08 Adat, Közélet

A kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozza

Minél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.

Jandó Zoltán
2021. május 14. 06:56 Világ

Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban

A kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt.

Avatar
2021. május 13. 17:10 Közélet

Kockázatok és mellékhatások a kormány költségvetési tervei kapcsán

A makrogazdasági politika fő törekvése a gyors gazdasági növekedés és ezáltal a gyors felzárkózás, a legnagyobb kockázata pedig a viszonylag magas infláció.