Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. március 27. 12:14 Élet

Fontos, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk ahelyett, hogy a dolgokat megfelelően csinálnánk

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

David Teece-szel – aki 2011-ben nyerte el a Herbert Simon-díjat és látogatott el Budapestre – a Berkeley Kutatóintézetben találkoztunk. Az interjú során arról kérdeztük, hogy mi a lényege az általa létrehozott dinamikus képességek modelljének, mi a mesterséges intelligencia potenciális következménye a menedzsmentben, illetve miben látja a felsőfokú oktatás lényegét.

David Teece munkásságának fő eleme a dinamikus képességek térnyerése a gazdaságtudományban, valamint a menedzseri képességek kiemelése az alapvető közgazdaságtani paradigmából. Kritizálja az alapvető mikroökonómiát, és azt állítja, hogy nem ad elégséges választ arra, hogy mi mozgatja a vállalatokat azokon a területeken, ahol az innováció és a változás mindennapos és szükséges a túléléshez. Nem elégséges az alapvető folyamatok optimalizálása, olyan képességeket kell kialakítani, amik segítenek megfelelni a változó környezetben. A dinamikus képességek koncepciója szerint a vállalatok úgy tartják fenn az evolúciós képességeiket, hogy változó környezetben új lehetőségeket aknáznak ki, illetve formálják az iparági környezetet, amiben jelen vannak.

A dinamikus képességek lényege, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk, míg a hagyományos képességek vagy a tankönyvi gazdaságtan lényege, hogy a dolgokat megfelelően csináljuk.

A dinamikus képességek alapvető értéke a változás, és ennek stimulálása a környezeten belül. Az elmúlt évtizedben ez egyre egyértelműbb jelenség: például láthatjuk az inkumbens – az ágazatot régóta uraló – bankok és a feltörő fintech cégek küzdelmét. Ebben a helyzetben a tradicionális bankok nehezen tudnak válaszolni az új trendekre, és nem képesek ezeket formálni, miközben a fintech cégek az innovatív megoldásaikkal elkezdtek megkérdőjelezni sok elavult gyakorlatot.

Egy másik aspektus, ahol Teece kiemeli a változásra való igényt, a felsőoktatás, ezen belül különösen a közgazdaságtan egyetemi oktatása. A tradicionális közgazdaságtani iskolák és a gazdaságtudományt tanító egyetemek manapság egyre jobban fókuszálnak az akadémiai tudásra, azonban ehelyett

a gyakorlati tudást és az innovációt kellene előtérbe helyezni.

Ez Kaliforniában, a Szilícium-völgyben egyre inkább elterjedt szemléletmód. Olyan képzéseket indítanak, amik tudományok közötti átmenetet biztosítanak, így javítva a gyakorlati alkalmazhatóságot és gyarapítva a tapasztalatokat. Például a mesterséges intelligencia térnyerése miatt szükséges a mérnökök és a menedzserek erősebb kooperációja, hiszen a szaktudás is szükséges a legjobb döntések meghozatalához.

Az elmúlt években egyre fontosabb kérdés a közgazdaságtanban a nagy technológiai cégek szabályozása. Teece és szerzőtársa, Nicolas Petit a nagy tech-cégeket vizsgálták az elmúlt évben, és közöltek egy összefoglaló cikket arról, hogy milyen módokon vannak jelen a dinamikus képességek ezekben az óriási technológiai cégekben. A cikk arra világít rá, hogy a big tech cégek nem rendelkeznek egyértelmű versenyelőnnyel. Annak érdekében, hogy a piacvezető pozíciójukat képesek legyenek megtartani, kulcsfontosságú a dinamikus képességek implementálása az üzleti tevékenységükbe.

A digitális iparágakban nagyobb bizonytalanság származik az információs egyenlőtlenségekből, a rosszul definiált tulajdonjogokból és abból, hogy nincsenek jól rendszerezett intézmények, amik meghatározzák az árakat. Ezek miatt szükséges az, hogy erőforrásokat fordítsanak a dinamikus képességek fejlesztésére, ha ezt nem teszik meg, akkor elveszítik a versenyelőnyüket.

A fentiek miatt Teece szerint a jelenlegi szabályozói környezet sem az EU-ban, sem Amerikában nem nőtt fel a feladathoz – szükséges, hogy a szabályozó szervek az innováció szemszögéből közelítsék meg ezeket az iparágakat, és erre alapozzák döntéseiket. Amíg ez a pillanat nem jön el, több kárt okoznak, mint hasznot.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek, de megvannak az eszközök a csökkentéséreMiért van szükség vagyonadóra? Egyebek mellett erről beszél a téma egyik legfelkapottabb nemzetközi kutatója, Emmanuel Saez a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeseátültetés és házasság - Nobel-díjas professzorral interjúztak a Rajk Szakkollégium diákjaiHogyan lehet a legjobb eredményt elérni az élet olyan területein, ahol az ár nem megfelelő iránymutató? Alvin Roth egyebek mellett erről beszél a videóinterjú-sorozatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet david teece interjú közgazdaságtan rajk szakkollégium szilícium-völgy technológiai cégek videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Kolozsi Ádám
2022. november 29. 06:56 Pénz, Világ

Egy tradicionális iparág szép csendben rommá keresi magát az energiaválságon

A fűtéskimaradás és az áramellátás bizonytalanságának rémképe jól meglökte az eladási statisztikákat.

Hajdu Miklós
2022. november 28. 18:28 Vállalat

Egyre több jel utal arra, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár és a BMW együttműködik Debrecenben

A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.