A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal. Ez a cikk ennek a sorozatnak az első része.
Daron Acemogluval a bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) kampuszán beszélgettünk. Ő 2007-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzor olyan sikerkönyvek szerzője, mint a Miért buknak el nemzetek? (Why Nations Fail) vagy a magyarul még meg nem jelent The Narrow Corridor. Az interjú során az intézményrendszer és a gazdasági növekedés kapcsolatáról, automatizációról és a professzor személyes motivációiról beszélgettünk.
A professzor szerint az inkluzív intézmények jelentik a kulcsot a stabil hosszú távú gazdasági növekedéshez és jóléthez. Ezek olyan intézmények, melyek stabilitást teremtenek, jogokat biztosítanak az egyének számára, amelyek lehetővé teszik a részvételüket gazdasági tranzakciókban, befektetésekben, jogi tevékenységekben. A kutatásai során Acemoglu azt találta, hogy ezek a legfontosabbak mind a technológiai fejlődés és termelékenység, mind a társadalmi jólét egyéb aspektusai szempontjából.
A biztonságos, stabil környezet megfelelő ösztönző erőt jelent az emberek számára, hogy belevágjanak befektetésekbe, fejlesszék magukat, problémákat oldjanak meg. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételek legyenek, egyenlő esélye legyen a társadalom széles metszetének, mert egyébként egyenlőtlen felállás alakul ki, ami ráadásul nem is hatékony.
Ezek a gazdasági faktorok pedig nem választhatók el a kapcsolódó politikai és társadalmi tényezőktől. A professzor szerint szinte lehetetlen, hogy a gazdasági intézmények befogadók maradjanak, amennyiben a politikai intézmények és a politikai struktúrák erősen ellenzik az inkluzivitást.
Tegyük fel, hogy van egy diktatúránk, ahol a hatalom egy egyén vagy egy kisebb csoport kezében koncentrálódik. Ők a legjobbat kívánják tenni gazdasági szempontjából – ez azonban szinte sohasem működik.
A továbbiakban a demokrácia állapotáról és az automatizáció munkaerőpiaci és társadalmi hatásáról kérdeztük, különös tekintettel Közép-Európára. Ha kíváncsiak a válaszaira, nézzék meg a videót!
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.
Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet
Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.
Fontos
Eltűntek a száj- és körömfájás vizsgálati eredményei a Nébih oldaláról
A járvány kezelése során nagyon fontos a hatóságokkal szembeni bizalom, de ezen a korábban közölt adatok elhallgatása javítani biztosan nem fog.
Lesz még hatása az árrésstopnak, de nem Nagy Márton új bejelentése miatt
Fontos részleteket árult el a G7-nek a KSH arról, hogyan mérik az inflációt. Ebből következtethetünk arra, milyen hatás várható még az árrésstoptól.
Túl korán lőtte fel a kormány a sikerrakétát, de már valami megmozdult
A repülőrajt erős túlzás volt a gazdasági adatok és a fogyasztói hangulat alapján, de a bizalmi index áprilisi javulása reményt adhat a Fidesznek.
