A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal. Ez a cikk ennek a sorozatnak az első része.
Daron Acemogluval a bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) kampuszán beszélgettünk. Ő 2007-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzor olyan sikerkönyvek szerzője, mint a Miért buknak el nemzetek? (Why Nations Fail) vagy a magyarul még meg nem jelent The Narrow Corridor. Az interjú során az intézményrendszer és a gazdasági növekedés kapcsolatáról, automatizációról és a professzor személyes motivációiról beszélgettünk.
A professzor szerint az inkluzív intézmények jelentik a kulcsot a stabil hosszú távú gazdasági növekedéshez és jóléthez. Ezek olyan intézmények, melyek stabilitást teremtenek, jogokat biztosítanak az egyének számára, amelyek lehetővé teszik a részvételüket gazdasági tranzakciókban, befektetésekben, jogi tevékenységekben. A kutatásai során Acemoglu azt találta, hogy ezek a legfontosabbak mind a technológiai fejlődés és termelékenység, mind a társadalmi jólét egyéb aspektusai szempontjából.
A biztonságos, stabil környezet megfelelő ösztönző erőt jelent az emberek számára, hogy belevágjanak befektetésekbe, fejlesszék magukat, problémákat oldjanak meg. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételek legyenek, egyenlő esélye legyen a társadalom széles metszetének, mert egyébként egyenlőtlen felállás alakul ki, ami ráadásul nem is hatékony.
Ezek a gazdasági faktorok pedig nem választhatók el a kapcsolódó politikai és társadalmi tényezőktől. A professzor szerint szinte lehetetlen, hogy a gazdasági intézmények befogadók maradjanak, amennyiben a politikai intézmények és a politikai struktúrák erősen ellenzik az inkluzivitást.
Tegyük fel, hogy van egy diktatúránk, ahol a hatalom egy egyén vagy egy kisebb csoport kezében koncentrálódik. Ők a legjobbat kívánják tenni gazdasági szempontjából – ez azonban szinte sohasem működik.
A továbbiakban a demokrácia állapotáról és az automatizáció munkaerőpiaci és társadalmi hatásáról kérdeztük, különös tekintettel Közép-Európára. Ha kíváncsiak a válaszaira, nézzék meg a videót!
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Fontos
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
