Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. február 23. 09:35 Élet

Elkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

A bostoni Harvard Egyetem kampuszán beszélgettünk Dani Rodrikkal, aki 2018-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzort a világgazdaság, illetve Európa gazdasági és politikai integrációja problémáihoz kapcsolódó kutatásairól, valamint a társadalomtudósi küldetésről kérdeztük.

Ha fenn akar tartani egy gyarapodó demokráciát, az eurózónának el kell döntenie, hogy a politikai integrációt, vagyis a politika nemzeteken átívelő szintjére való emelését választja, vagy valamilyen módon csökkentenie kell a gazdasági integrációját

  – mondja Rodrik. A professzor a 2000-es évek elején írt először a globalizációs trilemmáról, mely szerint nem lehet egyszerre demokrácia, erős globalizáció és nemzetállam, a három közül kettőt kell választani.

Forrás (pdf)

A globalizáció azt kívánja, hogy az országok közötti különböző gazdasági és társadalmi tranzakciós költségek csökkenjenek, így hatékonyabban lehet nemzetközi szinten üzemeltetni a gazdaságot. A lebontandó akadályokba nemcsak a vámok vagy bizonyos termékek kereskedelmének korlátozása tartozik bele, hanem például a munkaerő szabad vándorlásának szabályai is. A globalizáció ezen logikája azonban szembemehet a nemzeti érdekekkel, például az Európai Unióban jelenleg nagyon távol állunk egy politikai integrációtól, és ez Rodrik szerint nagyban megnehezíti a gazdasági integráció elmélyülését is.

A globalizáció visszaszorulása is egy lehetséges kimenetel, ám ez tűnik a legvalószínűtlenebbnek. Egyrészt a globalizációnak nagyon sok, politikailag is meghatározó nyertese van, akinek nem áll érdekében a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás enyhítése, másrészt egyszerű fogyasztóként is olyan dolgokról kellene lemondani, mint a megfizethető okostelefon vagy autó. Rodrik egyébként ezt az egészet nem is kőkemény szabályrendszerként állította be, hanem egy olyan modellként, ami segít megérteni a várható költségeket, kompromisszumokat, amik ránk várnak, ha bármelyik irányba elindulunk.

Az interjú során az EU jövőjével kapcsolatban például azon az állásponton volt, hogy a választás egyik kimenetele egy politikailag mélyen integrált Európa lehet, ahol a nemzeti politikusok és parlamentek elvesztik erejüket; a másik pedig egy olyan, ahol a politikai erő megmarad nemzeti szinten, azonban ezzel párhuzamosan a gazdaságpolitika kénytelen nemzeti szintűre redukálódni. Véleménye szerint nagyon nehéz a politikai integrációt elképzelni, ezért a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre bizonyos mértékben elkerülhetetlen.

Az a kérdés, kinek az érdekében áll ez a visszalépés, ennek folyamata polgári vagy kizáró csoportok, esetleg egyfajta korrupt elit önös érdekű irányítása alatt áll, vagy ennél egy inkluzívabb formában megy végbe.

Az inkluzív gazdasági és politikai intézményekről és azok fontosságáról bővebben a sorozat előző részében beszélgettünk Daron Acemogluval, az MIT közgazdász professzorával.

Rodrik és Acemoglu számos más neves közgazdásszal karöltve 2019-ben megalapította az Economics for Inclusive Prosperity kezdeményezést. Ennek lényege, hogy a közgazdaságtan inkább a megoldás kulcsa legyen, ne a probléma részét képezze, ahogy néha leginkább tűnhet. A projekt célja – a gazdasági növekedés és hatékonyság kérdésein túllépve – hangsúlyozni a elosztást, a tisztességet, a jólét egyéb aspektusait, mint például az egészséget, az élettel kapcsolatos általános elégedettséget és az élettől kapott esélyeket. Rodrik szerint „a közgazdászok és más társadalomtudósok felelőssége a politikai elképzelések megalkotása, mégpedig olyan elképzeléseké, amelyek pontosan reflektálnak a valóságra, vagyis ami nem fetisizálja a piacot és a hiperglobalizációt.”

További anyagok Dani Rodrik munkásságáról:

  • Friss interjú a Financial Times-ban a koronavírus utána gazdasági visszarendeződésről
  • Nagyinterjú 2018-ból, amikor Rodrik Budapesten járt és átvette a Rajk Neumann János-díját
  • Blog

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet dani rodrik interjú közgazdaságtan rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.

Torontáli Zoltán
2022. május 21. 17:04 Élet, Vállalat

Miért van egyre többször áruhiány az élelmiszerboltokban?

A bolt nem kap árut a nagykertől, mert az nem kap a gyártótól, mert az nem jut alapanyaghoz vagy nem tudja becsomagolni, esetleg elszállíttatni. Látványos lett a kereskedelem válsága.

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Fontos

Stubnya Bence
2022. május 26. 17:38 Pénz

Nyugdíj- és minimálbéremelést jelentett be Putyin, de így is bezuhan idén az orosz jövedelmek értéke

Az előrejelzések szerint a megugró infláció miatt az emelésekkel együtt is 7,5 százalékkal csökkennek idén a reáljövedelmek Oroszországban.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Jandó Zoltán
2022. május 25. 16:10 Adat

Rohamtempóban kezdte növelni gáztartalékait egész Európa, az ár már nem számít

Minden korábbinál nagyobb mennyiségben kezdték meg a földgáz felhalmozását az Európai Unió gázpiaci szereplői az elmúlt nagyjából másfél hónapban.