Hírlevél feliratkozás
Simó Márton Avatar
2021. február 23. 09:35 Élet

Elkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

A bostoni Harvard Egyetem kampuszán beszélgettünk Dani Rodrikkal, aki 2018-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzort a világgazdaság, illetve Európa gazdasági és politikai integrációja problémáihoz kapcsolódó kutatásairól, valamint a társadalomtudósi küldetésről kérdeztük.

Ha fenn akar tartani egy gyarapodó demokráciát, az eurózónának el kell döntenie, hogy a politikai integrációt, vagyis a politika nemzeteken átívelő szintjére való emelését választja, vagy valamilyen módon csökkentenie kell a gazdasági integrációját

  – mondja Rodrik. A professzor a 2000-es évek elején írt először a globalizációs trilemmáról, mely szerint nem lehet egyszerre demokrácia, erős globalizáció és nemzetállam, a három közül kettőt kell választani.

Forrás (pdf)

A globalizáció azt kívánja, hogy az országok közötti különböző gazdasági és társadalmi tranzakciós költségek csökkenjenek, így hatékonyabban lehet nemzetközi szinten üzemeltetni a gazdaságot. A lebontandó akadályokba nemcsak a vámok vagy bizonyos termékek kereskedelmének korlátozása tartozik bele, hanem például a munkaerő szabad vándorlásának szabályai is. A globalizáció ezen logikája azonban szembemehet a nemzeti érdekekkel, például az Európai Unióban jelenleg nagyon távol állunk egy politikai integrációtól, és ez Rodrik szerint nagyban megnehezíti a gazdasági integráció elmélyülését is.

A globalizáció visszaszorulása is egy lehetséges kimenetel, ám ez tűnik a legvalószínűtlenebbnek. Egyrészt a globalizációnak nagyon sok, politikailag is meghatározó nyertese van, akinek nem áll érdekében a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás enyhítése, másrészt egyszerű fogyasztóként is olyan dolgokról kellene lemondani, mint a megfizethető okostelefon vagy autó. Rodrik egyébként ezt az egészet nem is kőkemény szabályrendszerként állította be, hanem egy olyan modellként, ami segít megérteni a várható költségeket, kompromisszumokat, amik ránk várnak, ha bármelyik irányba elindulunk.

Az interjú során az EU jövőjével kapcsolatban például azon az állásponton volt, hogy a választás egyik kimenetele egy politikailag mélyen integrált Európa lehet, ahol a nemzeti politikusok és parlamentek elvesztik erejüket; a másik pedig egy olyan, ahol a politikai erő megmarad nemzeti szinten, azonban ezzel párhuzamosan a gazdaságpolitika kénytelen nemzeti szintűre redukálódni. Véleménye szerint nagyon nehéz a politikai integrációt elképzelni, ezért a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre bizonyos mértékben elkerülhetetlen.

Az a kérdés, kinek az érdekében áll ez a visszalépés, ennek folyamata polgári vagy kizáró csoportok, esetleg egyfajta korrupt elit önös érdekű irányítása alatt áll, vagy ennél egy inkluzívabb formában megy végbe.

Az inkluzív gazdasági és politikai intézményekről és azok fontosságáról bővebben a sorozat előző részében beszélgettünk Daron Acemogluval, az MIT közgazdász professzorával.

Rodrik és Acemoglu számos más neves közgazdásszal karöltve 2019-ben megalapította az Economics for Inclusive Prosperity kezdeményezést. Ennek lényege, hogy a közgazdaságtan inkább a megoldás kulcsa legyen, ne a probléma részét képezze, ahogy néha leginkább tűnhet. A projekt célja – a gazdasági növekedés és hatékonyság kérdésein túllépve – hangsúlyozni a elosztást, a tisztességet, a jólét egyéb aspektusait, mint például az egészséget, az élettel kapcsolatos általános elégedettséget és az élettől kapott esélyeket. Rodrik szerint „a közgazdászok és más társadalomtudósok felelőssége a politikai elképzelések megalkotása, mégpedig olyan elképzeléseké, amelyek pontosan reflektálnak a valóságra, vagyis ami nem fetisizálja a piacot és a hiperglobalizációt.”

További anyagok Dani Rodrik munkásságáról:

  • Friss interjú a Financial Times-ban a koronavírus utána gazdasági visszarendeződésről
  • Nagyinterjú 2018-ból, amikor Rodrik Budapesten járt és átvette a Rajk Neumann János-díját
  • Blog

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet dani rodrik interjú közgazdaságtan rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2025. április 24. 17:30 Élet

Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven

Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.

Stubnya Bence
2025. április 23. 12:54 Élet, Közélet

Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták

Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.

Stubnya Bence
2025. április 22. 05:50 Élet, Vállalat

Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet

Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 27. 06:06 Közélet

Csak árrésstoppos csirkeszárnyra futja, kiterjedhet a szerdai sztrájk a közszférában

Az önkormányzati köztisztviselők után kormányablakban dolgozók is sztrájkolhatnak, és máshol is ingerültek az alacsony fizetések miatt.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 17:05 Közélet, Világ

Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt

Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.