Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. február 23. 09:35 Élet

Elkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

A bostoni Harvard Egyetem kampuszán beszélgettünk Dani Rodrikkal, aki 2018-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzort a világgazdaság, illetve Európa gazdasági és politikai integrációja problémáihoz kapcsolódó kutatásairól, valamint a társadalomtudósi küldetésről kérdeztük.

Ha fenn akar tartani egy gyarapodó demokráciát, az eurózónának el kell döntenie, hogy a politikai integrációt, vagyis a politika nemzeteken átívelő szintjére való emelését választja, vagy valamilyen módon csökkentenie kell a gazdasági integrációját

  – mondja Rodrik. A professzor a 2000-es évek elején írt először a globalizációs trilemmáról, mely szerint nem lehet egyszerre demokrácia, erős globalizáció és nemzetállam, a három közül kettőt kell választani.

Forrás (pdf)

A globalizáció azt kívánja, hogy az országok közötti különböző gazdasági és társadalmi tranzakciós költségek csökkenjenek, így hatékonyabban lehet nemzetközi szinten üzemeltetni a gazdaságot. A lebontandó akadályokba nemcsak a vámok vagy bizonyos termékek kereskedelmének korlátozása tartozik bele, hanem például a munkaerő szabad vándorlásának szabályai is. A globalizáció ezen logikája azonban szembemehet a nemzeti érdekekkel, például az Európai Unióban jelenleg nagyon távol állunk egy politikai integrációtól, és ez Rodrik szerint nagyban megnehezíti a gazdasági integráció elmélyülését is.

A globalizáció visszaszorulása is egy lehetséges kimenetel, ám ez tűnik a legvalószínűtlenebbnek. Egyrészt a globalizációnak nagyon sok, politikailag is meghatározó nyertese van, akinek nem áll érdekében a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás enyhítése, másrészt egyszerű fogyasztóként is olyan dolgokról kellene lemondani, mint a megfizethető okostelefon vagy autó. Rodrik egyébként ezt az egészet nem is kőkemény szabályrendszerként állította be, hanem egy olyan modellként, ami segít megérteni a várható költségeket, kompromisszumokat, amik ránk várnak, ha bármelyik irányba elindulunk.

Az interjú során az EU jövőjével kapcsolatban például azon az állásponton volt, hogy a választás egyik kimenetele egy politikailag mélyen integrált Európa lehet, ahol a nemzeti politikusok és parlamentek elvesztik erejüket; a másik pedig egy olyan, ahol a politikai erő megmarad nemzeti szinten, azonban ezzel párhuzamosan a gazdaságpolitika kénytelen nemzeti szintűre redukálódni. Véleménye szerint nagyon nehéz a politikai integrációt elképzelni, ezért a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre bizonyos mértékben elkerülhetetlen.

Az a kérdés, kinek az érdekében áll ez a visszalépés, ennek folyamata polgári vagy kizáró csoportok, esetleg egyfajta korrupt elit önös érdekű irányítása alatt áll, vagy ennél egy inkluzívabb formában megy végbe.

Az inkluzív gazdasági és politikai intézményekről és azok fontosságáról bővebben a sorozat előző részében beszélgettünk Daron Acemogluval, az MIT közgazdász professzorával.

Rodrik és Acemoglu számos más neves közgazdásszal karöltve 2019-ben megalapította az Economics for Inclusive Prosperity kezdeményezést. Ennek lényege, hogy a közgazdaságtan inkább a megoldás kulcsa legyen, ne a probléma részét képezze, ahogy néha leginkább tűnhet. A projekt célja – a gazdasági növekedés és hatékonyság kérdésein túllépve – hangsúlyozni a elosztást, a tisztességet, a jólét egyéb aspektusait, mint például az egészséget, az élettel kapcsolatos általános elégedettséget és az élettől kapott esélyeket. Rodrik szerint „a közgazdászok és más társadalomtudósok felelőssége a politikai elképzelések megalkotása, mégpedig olyan elképzeléseké, amelyek pontosan reflektálnak a valóságra, vagyis ami nem fetisizálja a piacot és a hiperglobalizációt.”

További anyagok Dani Rodrik munkásságáról:

  • Friss interjú a Financial Times-ban a koronavírus utána gazdasági visszarendeződésről
  • Nagyinterjú 2018-ból, amikor Rodrik Budapesten járt és átvette a Rajk Neumann János-díját
  • Blog

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet dani rodrik interjú közgazdaságtan rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2021. szeptember 24. 12:35 Élet

A magyar Netflix felhozatala a minőséget nézve az egyik legjobb a világon

Az amerikaiak is megirigyelhetik a közép-európai netflixezők sorsát, a visegrádi régióban például nívósabb tartalom érhető el, mint az Egyesült Államokban.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 24. 11:05 Élet

A jelek szerint télre visszaállítjuk az órákat, pedig lehetett volna másképp is

A járvány teljesen megbénította az óraátállítás eltörlésének ügyét.

Avatar
2021. szeptember 21. 12:38 Élet

A könyvesboltból eltűnnek a „csak nézelődők”, de a piac megy előre

Tízéves könyvkiadási csúcs dölt meg 2020-ban, a pandémia begyűrűzésének és a boltzárak évében.

Fontos

Avatar
2021. szeptember 24. 16:33 Közélet

Már szinte zsebben van az szja-visszatérítés, de ebben semmi meglepő nincs

A magyar gazdaságnak a földbe kellene állnia, hogy ne teljesüljön a gyerekes családoknak egyszeri pénzesőt hozó kritérium - írja elemző szerzőnk.

Váczi István
2021. szeptember 24. 06:33 Közélet

Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt

Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.

Stubnya Bence
2021. szeptember 23. 17:01 Tech

Ha van chip a karácsonyi ajándékban, amit kinéztél, akkor azonnal rendeld meg

A termékhiány és a késés idén nagyon benne van a pakliban.