A növekvő munkahelyi elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberekre
A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.
Jeffrey Pfeffer 2016-ban járt Magyarországon, hogy a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját átvegye, most pedig a kaliforniai Stanford Egyetem kampuszán lévő irodájában készítettünk vele interjút. A professzor bő ötvenéves karrierje során emberi erőforrás menedzsmenttel, vezetéstudománnyal és a hatalom formáival foglalkozott. Munkái nemcsak akadémiai körökben arattak nagy sikert, hanem számos piacvezető vállalatnál töltött be vezetői vagy tanácsadói szerepet. A hatalomról, a jó vezető tulajdonságairól, a modern gazdálkodástudomány kihívásairól és a munkavállalók növekvő terheiről kérdeztük.
Meghatározó tudományos cikkei és a szélesebb olvasókörnek szánt könyvei központjában is a hatalmi struktúrák állnak. A legkisebb szervezetektől a legnagyobb nemzetközi vállalatokig a vezetők és a vezetésre vágyó egyének egyaránt próbálják a hatalmat úgy gyakorolni, hogy minél tovább náluk maradhasson.
Pfeffer szerint a vezetéssel foglalkozó népszerű irodalom jelentős része hibás alapokról még rosszabb következtetésekre jut. Könyveiben a kapitalizmus és az anyagi siker köré épülő, individualista kultúra váratlan kritikáját kapjuk. A professzor két irányból kritizál: egyrészt a vezetést tanítókat, amiért azt sulykolják, hogy a vezetőknek önmaguk számára kell hitelesek lenniük, ezzel cserbenhagyva beosztottjaikat; másrészt pedig a munkahelyi kultúrát, amiért folyamatos egészségtelen nyomás alatt tartja a dolgozókat.
A legtöbb vezetői tréning […] nem képezi le jól a valóságot. A vezetésről úgy tanítanak, hogy Donald Trump vagy akár Orbán Viktor valóságát figyelmen kívül hagyják
– mondta Pfeffer, amikor a jelenleg uralkodó vezetőképzési gyakorlatról kérdeztük. Pfeffer szerint a világ gazdasági egyetemei, business schooljai egyre távolabb kerülnek a valóság adta kihívásoktól. Szerinte az elit egyetemeken a jövő vezetői sokkal inkább csak a jó kapcsolatok kiépítéséhez és jövőbeli eladhatóságukhoz kerülnek közelebb, a tudomány sokszor háttérbe kerül. Az üzleti világ prioritásainak megváltozásáról viszont nem gondolja, hogy az iskolák okozták volna, inkább a tananyag igazodott a valósághoz.
Pfeffer jelenlegi kutatásai során a munkahelyi kultúra és a dolgozók egészsége közötti kapcsolatot vizsgálja. Kifejtette, hogy
a növekvő elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberek mentális és fizikai állapotára.
A vezetők feladata lenne, hogy a munkavállalók terhelését is menedzseljék, de ez sok esetben lehetetlen, mivel olyan értékeket tanulnak, amik gátolják azt, hogy közösségként tekintsenek a munkatársaikra. Amire viszont Pfeffernek nincs válasza, az az, hogy a globális trendekkel és amúgy is növekvő anyagi bizonytalansággal mit lehetne kezdeni, erről közgazdász interjúalanyainknak lehetnek messzemenő gondolataik. Az élesedő verseny és a nagymértékű anyagi bizonytalanság miatti megemelkedő stressz-szintek pedig az egész társadalomra károsan hatnak, sok más mellett a magasabb egészségügyi költségeken keresztül.
Habár Pfeffer munkái elsősorban az Egyesült Államokra fókuszálnak, találunk hazai vonatkozást is bőven. A növekvő munkaerőpiaci verseny, anyagi bizonytalanság itthon is jellemző, nem beszélve arról, hogy a gazdaság gerincét adó kis- és közepes vállalkozások jelentős része vezetői válsággal fog küzdeni az elkövetkező néhány évtizedben. Az amúgy is sok szempontból – különösképpen a pszichológiai, pszichiátriai ellátást nézve - nehézséggel küzdő magyar egészségügy további terhelése is okozhat társadalmi problémákat a jövőben. Az egyetemek alapítványi fenntartásba adása sem egyértelmű, hogy milyen változásokat hoz a vezetőképzésben. Amennyiben amerikai mintára a business school irányba mennek el, nagy felelősség lesz az egyetem vezetőinek vállán, hogy kompetens, ne csak önmagukban gondolkodó menedzsereket neveljenek ki.
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube csatornáján.
Élet
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
