Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. március 17. 10:31 Élet

A növekvő munkahelyi elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberekre

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

Jeffrey Pfeffer 2016-ban járt Magyarországon, hogy a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját átvegye, most pedig a kaliforniai Stanford Egyetem kampuszán lévő irodájában készítettünk vele interjút. A professzor bő ötvenéves karrierje során emberi erőforrás menedzsmenttel, vezetéstudománnyal és a hatalom formáival foglalkozott. Munkái nemcsak akadémiai körökben arattak nagy sikert, hanem számos piacvezető vállalatnál töltött be vezetői vagy tanácsadói szerepet. A hatalomról, a jó vezető tulajdonságairól, a modern gazdálkodástudomány kihívásairól és a munkavállalók növekvő terheiről kérdeztük.

Meghatározó tudományos cikkei és a szélesebb olvasókörnek szánt könyvei központjában is a hatalmi struktúrák állnak. A legkisebb szervezetektől a legnagyobb nemzetközi vállalatokig a vezetők és a vezetésre vágyó egyének egyaránt próbálják a hatalmat úgy gyakorolni, hogy minél tovább náluk maradhasson.

Pfeffer szerint a vezetéssel foglalkozó népszerű irodalom jelentős része hibás alapokról még rosszabb következtetésekre jut. Könyveiben a kapitalizmus és az anyagi siker köré épülő, individualista kultúra váratlan kritikáját kapjuk. A professzor két irányból kritizál: egyrészt a vezetést tanítókat, amiért azt sulykolják, hogy a vezetőknek önmaguk számára kell hitelesek lenniük, ezzel cserbenhagyva beosztottjaikat; másrészt pedig a munkahelyi kultúrát, amiért folyamatos egészségtelen nyomás alatt tartja a dolgozókat.

A legtöbb vezetői tréning […] nem képezi le jól a valóságot. A vezetésről úgy tanítanak, hogy Donald Trump vagy akár Orbán Viktor valóságát figyelmen kívül hagyják

– mondta Pfeffer, amikor a jelenleg uralkodó vezetőképzési gyakorlatról kérdeztük. Pfeffer szerint a világ gazdasági egyetemei, business schooljai egyre távolabb kerülnek a valóság adta kihívásoktól. Szerinte az elit egyetemeken a jövő vezetői sokkal inkább csak a jó kapcsolatok kiépítéséhez és jövőbeli eladhatóságukhoz kerülnek közelebb, a tudomány sokszor háttérbe kerül. Az üzleti világ prioritásainak megváltozásáról viszont nem gondolja, hogy az iskolák okozták volna, inkább a tananyag igazodott a valósághoz.

Pfeffer jelenlegi kutatásai során a munkahelyi kultúra és a dolgozók egészsége közötti kapcsolatot vizsgálja. Kifejtette, hogy

a növekvő elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberek mentális és fizikai állapotára.

A vezetők feladata lenne, hogy a munkavállalók terhelését is menedzseljék, de ez sok esetben lehetetlen, mivel olyan értékeket tanulnak, amik gátolják azt, hogy közösségként tekintsenek a munkatársaikra. Amire viszont Pfeffernek nincs válasza, az az, hogy a globális trendekkel és amúgy is növekvő anyagi bizonytalansággal mit lehetne kezdeni, erről közgazdász interjúalanyainknak lehetnek messzemenő gondolataik. Az élesedő verseny és a nagymértékű anyagi bizonytalanság miatti megemelkedő stressz-szintek pedig az egész társadalomra károsan hatnak, sok más mellett a magasabb egészségügyi költségeken keresztül.

Habár Pfeffer munkái elsősorban az Egyesült Államokra fókuszálnak, találunk hazai vonatkozást is bőven. A növekvő munkaerőpiaci verseny, anyagi bizonytalanság itthon is jellemző, nem beszélve arról, hogy a gazdaság gerincét adó kis- és közepes vállalkozások jelentős része vezetői válsággal fog küzdeni az elkövetkező néhány évtizedben. Az amúgy is sok szempontból – különösképpen a pszichológiai, pszichiátriai ellátást nézve ­- nehézséggel küzdő magyar egészségügy további terhelése is okozhat társadalmi problémákat a jövőben. Az egyetemek alapítványi fenntartásba adása sem egyértelmű, hogy milyen változásokat hoz a vezetőképzésben. Amennyiben amerikai mintára a business school irányba mennek el, nagy felelősség lesz az egyetem vezetőinek vállán, hogy kompetens, ne csak önmagukban gondolkodó menedzsereket neveljenek ki.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeseátültetés és házasság - Nobel-díjas professzorral interjúztak a Rajk Szakkollégium diákjaiHogyan lehet a legjobb eredményt elérni az élet olyan területein, ahol az ár nem megfelelő iránymutató? Alvin Roth egyebek mellett erről beszél a videóinterjú-sorozatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet felső vezetők interjú Jeffrey Pfeffer munkahelyek rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.

Fabók Bálint
2021. június 14. 11:26 Élet

A magyar határnál is felbukkantak a pár forintért árult házak

A magyar határnál fekvő Légrádon egy kunáért kínálnak ingatlanokat, Kolumbiából is volt érdeklődés.

Avatar
2021. június 13. 18:16 Élet

Nem mindegy, mit írunk az önéletrajzunkba pár év kihagyás után

Ha gyereknevelés miatt marad otthon valaki, kisebb eséllyel hívják vissza, mint ha munkanélküliség miatt nem dolgozik egy ideig.

Fontos

Avatar
2021. június 16. 17:05 Világ

Megrengeti a világunkat, ha a koronavírus egy kínai laborból szabadult el?

Szakértő szerzőnk hat pontban foglalja össze, mit várhatunk a laborelmélet beigazolódásának következményeként.

Mészáros R. Tamás
2021. június 16. 05:55 Világ

A világ tart tőle, pedig a közgazdászok szerint a kínai innováció lassú

Bár a Huawei, a kínai űrprogram vagy a digitális jüan világszínvonalú technológiát sejtet, mélyebb elemzések szerint a kínai termelékenységnövekedés megtorpant - pont, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 15. 16:53 Adat

Szikszó, Encs és Devecser környékén tízből egy koronavírus-fertőzött meghalt

Rémisztő adata az egyenlőtlenségnek, hogy az országnak vannak olyan kisebb régiói, ahol több mint 10 százalékon áll a járvány halálozási mutatója, miközben a legjobb járási adatok eddig 3 százalék alatt maradtak.