A növekvő munkahelyi elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberekre
A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.
Jeffrey Pfeffer 2016-ban járt Magyarországon, hogy a Rajk Szakkollégium Herbert Simon-díját átvegye, most pedig a kaliforniai Stanford Egyetem kampuszán lévő irodájában készítettünk vele interjút. A professzor bő ötvenéves karrierje során emberi erőforrás menedzsmenttel, vezetéstudománnyal és a hatalom formáival foglalkozott. Munkái nemcsak akadémiai körökben arattak nagy sikert, hanem számos piacvezető vállalatnál töltött be vezetői vagy tanácsadói szerepet. A hatalomról, a jó vezető tulajdonságairól, a modern gazdálkodástudomány kihívásairól és a munkavállalók növekvő terheiről kérdeztük.
Meghatározó tudományos cikkei és a szélesebb olvasókörnek szánt könyvei központjában is a hatalmi struktúrák állnak. A legkisebb szervezetektől a legnagyobb nemzetközi vállalatokig a vezetők és a vezetésre vágyó egyének egyaránt próbálják a hatalmat úgy gyakorolni, hogy minél tovább náluk maradhasson.
Pfeffer szerint a vezetéssel foglalkozó népszerű irodalom jelentős része hibás alapokról még rosszabb következtetésekre jut. Könyveiben a kapitalizmus és az anyagi siker köré épülő, individualista kultúra váratlan kritikáját kapjuk. A professzor két irányból kritizál: egyrészt a vezetést tanítókat, amiért azt sulykolják, hogy a vezetőknek önmaguk számára kell hitelesek lenniük, ezzel cserbenhagyva beosztottjaikat; másrészt pedig a munkahelyi kultúrát, amiért folyamatos egészségtelen nyomás alatt tartja a dolgozókat.
A legtöbb vezetői tréning […] nem képezi le jól a valóságot. A vezetésről úgy tanítanak, hogy Donald Trump vagy akár Orbán Viktor valóságát figyelmen kívül hagyják
– mondta Pfeffer, amikor a jelenleg uralkodó vezetőképzési gyakorlatról kérdeztük. Pfeffer szerint a világ gazdasági egyetemei, business schooljai egyre távolabb kerülnek a valóság adta kihívásoktól. Szerinte az elit egyetemeken a jövő vezetői sokkal inkább csak a jó kapcsolatok kiépítéséhez és jövőbeli eladhatóságukhoz kerülnek közelebb, a tudomány sokszor háttérbe kerül. Az üzleti világ prioritásainak megváltozásáról viszont nem gondolja, hogy az iskolák okozták volna, inkább a tananyag igazodott a valósághoz.
Pfeffer jelenlegi kutatásai során a munkahelyi kultúra és a dolgozók egészsége közötti kapcsolatot vizsgálja. Kifejtette, hogy
a növekvő elvárások egyre rosszabb hatással vannak az emberek mentális és fizikai állapotára.
A vezetők feladata lenne, hogy a munkavállalók terhelését is menedzseljék, de ez sok esetben lehetetlen, mivel olyan értékeket tanulnak, amik gátolják azt, hogy közösségként tekintsenek a munkatársaikra. Amire viszont Pfeffernek nincs válasza, az az, hogy a globális trendekkel és amúgy is növekvő anyagi bizonytalansággal mit lehetne kezdeni, erről közgazdász interjúalanyainknak lehetnek messzemenő gondolataik. Az élesedő verseny és a nagymértékű anyagi bizonytalanság miatti megemelkedő stressz-szintek pedig az egész társadalomra károsan hatnak, sok más mellett a magasabb egészségügyi költségeken keresztül.
Habár Pfeffer munkái elsősorban az Egyesült Államokra fókuszálnak, találunk hazai vonatkozást is bőven. A növekvő munkaerőpiaci verseny, anyagi bizonytalanság itthon is jellemző, nem beszélve arról, hogy a gazdaság gerincét adó kis- és közepes vállalkozások jelentős része vezetői válsággal fog küzdeni az elkövetkező néhány évtizedben. Az amúgy is sok szempontból – különösképpen a pszichológiai, pszichiátriai ellátást nézve - nehézséggel küzdő magyar egészségügy további terhelése is okozhat társadalmi problémákat a jövőben. Az egyetemek alapítványi fenntartásba adása sem egyértelmű, hogy milyen változásokat hoz a vezetőképzésben. Amennyiben amerikai mintára a business school irányba mennek el, nagy felelősség lesz az egyetem vezetőinek vállán, hogy kompetens, ne csak önmagukban gondolkodó menedzsereket neveljenek ki.
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube csatornáján.
Élet
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Fontos
Külföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszint
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán
Sok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
